DR. HOFFMANN RÓZSA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen, képviselő úr, a Nemzeti alaptanterv megalkotásával kapcsolatos elismerő szavait. Valóban, az oktatásirányítás, az oktatásért felelős államtitkárság, az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy ítéli meg, hogy fontos határkőhöz érkezett ismételten a köznevelési rendszerünk továbbfejlesztése, átalakítása, hiszen a december végén elfogadott köznevelési törvény után megszületett az iskolarendszerre vonatkozó másik legfontosabb dokumentumunk, a Nemzeti alaptanterv, amelyet tegnapelőtt a kormány nagy örömünkre elfogadott, és így továbbhaladhatunk a tartalmi szabályozás törvény által kijelölt útján. A Nemzeti alaptantervet 150 szakember készítette, akadémikustól a tanítónőig, figyelve arra, hogy az egyes szakterületek képviselői mellett ott legyenek az egyes iskolatípusok képviselői is, akik azt vizsgálták, hogy a tantervben foglaltak megfelelnek-e a gyerekek adott életkorának, elvégezhetőek lesznek-e. Úgy látták, hogy igen, ezért jó lelkiismerettel tudtuk ajánlani a kormánynak jóváhagyásra.

Közvélemény-kutatást is végeztünk a közelmúltban, és számunkra is pozitív meglepetést okozott ennek az egyértelműen kiváló eredménye. Azt láttuk, hogy a megkérdezettek - mintegy ezerfős mintán zajlott a közvélemény-kutatás - 85-90 százalékban egyetértettek, és támogatták a Nemzeti alaptanterv célkitűzéseit, ezért jó esélyünk van azt remélni, hogy társadalmi és szakmai elfogadottsága, beágyazottsága ennek az alaptantervnek igen magas színvonalú, és jól kijelöli a közoktatás fejlesztésének útját.

A Nemzeti alaptanterv szerepe a köznevelés rendszerében majdnem húsz éve, 1993 óta egyértelműen kijelöltetett. Mi ezt az utat folytattuk, megmaradtunk azon szabályozás mellett, ahol az állam a Nemzeti alaptantervben, majd később a kerettantervekben szabályozza alapvetően a közoktatás tartalmait, minőségét, megoldási útjait, és ehhez készítik el az iskolák a maguk helyi tantervét, amelynek a szerepe kissé módosulni fog.

Szeretném bemutatni önöknek, hogy melyek ennek az új Nemzeti alaptantervnek az új vonásai, amelyek eltérnek a korábbiaktól.

(9.30)

Az egyik legfontosabb vonása az, hogy egy értékalapú tanterv született, amely tudatosan felvállalja azokat az értékeket, amelyeket a tavaly áprilisban megalkotott alaptörvényünk, a nemzeti együttműködés programja kijelöl, és amely az iskola és Magyarország útját a munkára és azokra az erkölcsi értékekre alapozza, amelyre Európa, Magyarország felépült, és ezt az utat akarjuk folytatni. Szakítottunk tehát azzal az értéksemleges megközelítéssel, amely eddig az oktatásirányítást és a különböző oktatási dokumentumokat jellemezte, és ez az, ami a közvélemény-kutatás alapján is, eddigi ismereteink szerint is igen nagy támogatottságot élvezett és élvez.

A másik fontos eleme, hogy visszatértünk a tartalmi szabályozáshoz, azaz megjelennek azok a közműveltségi tartalmak ismét a Nemzeti alaptantervben, amelyek az első ilyen dokumentumban, a '95-ben megalkotott Nemzeti alaptantervben is ott voltak. Sajnálatos módon elődeink 2003-ban ezeket kivették, és ezáltal egy olyan tartalmi közegben működött és működik máig - szeptemberig - a közoktatási rendszerünk, amelyben nincs semmiféle tartalom előírva. Fontosnak tartjuk, hogy az állam garantálja azoknak az ismereteknek az átadását minden egyes gyereknek, amelyre egy magyar állampolgárnak szüksége van.

A harmadik fontos eleme és jellemzője a Nemzeti alaptantervnek a korszerűsége, a modernsége, a gyakorlati élettel való összehangolása, hiszen ez is az oktatási rendszerünk nagy hiányossága az elmúlt időben; közel húsz olyan ismerettartalmat jelenít meg, amelyet a modern élet megkövetel az iskoláktól, és ezek ott vannak az alaptantervben. Ugyanakkor folytatja azokat a jó hagyományokat, amelyeket egyrészt az európai, másrészt a magyar köznevelési rendszer kijelölt, meghatározza azokat a fejlesztendő kompetenciákat, amelyek nélkül a XXI. században a gyerekek nem boldogulhatnak. Ezáltal az új Nemzeti alaptanterv hitünk szerint sokkal jobban fogja szolgálni az elődeink által is célul kitűzött esélyegyenlőséget, azaz az esélyek egyenlő biztosítását minden gyereknek.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu