DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. A halálbüntetés kérdéséhez szeretnék röviden egy észrevétel erejéig hozzászólni. Kereszténydemokrata politikusként tulajdonképpen a keresztényi értékekre hivatkozással kellene vagy kell vitatkoznom az elhangzottakkal, de nem ezzel érvelnék, nem is az alaptörvénnyel, amelyből világosan levezethető a halálbüntetés tilalma, és nem is a nemzetközi szerződésekről beszélnék, hanem egy olyan szempontra szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, amely, gondolom, az alaptörvénytől, nemzetközi szerződéstől, világnézeti meggyőződéstől függetlenül el kell hogy gondolkoztasson valamennyiünket.

Ha félretesszük mindezeket az előbb említett szempontokat, a halálbüntetésről csak akkor lehetne gondolkodni, ha meg lehetne teremteni a bírói tévedhetetlenség garanciáját, ez pedig nem teremthető meg. Bírói tévedés - most jóhiszemű tévedésekről beszélek - mindig volt, van és lesz is. A bíróságok működésének, hogy úgy mondjam, természetes velejárója, karikírozva azt is mondhatnám, a bírósági tevékenységhez kapcsolódó jog a tévedéshez való jog. Minden tévedés jóvátehető. Akármilyen hosszú szabadságvesztést szabnak ki, vagy más büntetéssel sújtanak valakit, az pénzben megváltható.

Egyetlenegy téves büntetés, egyetlenegy bírói tévedés van, ami nem tehető jóvá: az a bírói tévedés, amelynek az ára egy ember élete. Ezen gondolkozzunk el. Ez egy olyan érv, amire én nem látok kellő súlyú (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) és ennek az érvnek az igazságát megfelelő mértékben kétségbe vonó választ.

Köszönöm. (Taps.)

Forrás: parlament.hu