TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kudarcot vallott a kormány gazdaságpolitikája, kudarcot vallott, ez látszik a hétről hétre bejelentett újabb és újabb adókból is.

A 2013-tól elképzelt biztosítási adó eredetileg az Unióban is elfogadott forgalmi típusú adó lett volna, ami az ügyfeleket sújtja. Csakhogy valamiért átalakult a javaslat, és a mostani indítvány szerint az adót a társaságoknak kellene leróniuk bruttó biztosítási díjaik alapján. Az egységes biztosítási adóról szóló törvényjavaslat jövő évtől 15 milliárd forinttal több pénzt vesz el a szektortól, mint az eddigi közterhek.

A törvényjavaslat szerint az új adó három közterhet vált ki: a biztosítókat terhelő pénzügyi intézmények különadóját, a tavaly bevezetett 30 százalékos baleseti adót, valamint a biztosítók nem életbiztosítási termékeit terhelő 1,5 százalékos tűzvédelmi hozzájárulást.

Az egységes adó nem a fogyasztást, így nem közvetlenül és általánosan az ügyfeleket, hanem a biztosítókat terheli, így a jövőre megszűnő, két év óta fizetendő, biztosítókat terhelő különadó után nem tudni, miből lesznek képesek finanszírozni a további nagyobb elvonást. Ráadásul ez az adó nem a szektor egészén oszlik el, csak azok járnak rosszul, amelyek nem élet- és egészségbiztosításokkal foglalkoznak.

Az új adó durván négyféle biztosítási termékre rakódik rá: a vagyon jellegű biztosításokra - idetartoznak például a lakásbiztosítások -, a cascóra, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra és az utazási és az azt kiegészítő egészségbiztosításokra.

A törvényjavaslat szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás biztosítási díját 30 százalékos, a casco biztosítási szolgáltatást 15 százalékos, a vagyon- és baleset-biztosítási szolgáltatást 10 százalékos adómérték fogja terhelni. Bár az új adó alanyai a biztosítók lesznek, nem valószínű, hogy lenyelik az egész terhet. Szakértők szerint a lakásbiztosításoknál az új közteher emelni fogja a díjakat.

Az új adó óriási aránytalanságokat okoz, hiszen az eddigiekhez képest 15 milliárddal több adóbevételt az állam nem a teljes piactól, hanem nagyjából a felétől várná el. Lesz olyan biztosító, amelynek a tavalyi adóterhei háromszorosát fogja jelenteni. Ilyen pluszterhet egyetlen szektor sem visel el. Mivel az új adó nem terheli az életbiztosításokat, több biztosító, amelynek meghatározó ez az üzletága, nagyon jól jár majd a szektor többi szereplőjéhez képest.

Az új adó veszélyezteti a hazai biztosítási piac jövőjét, mert egy jelentősen megsarcolt piacot sújtana újabb adóval a kormány. Az új biztosítási adó drasztikusan átalakítja a hazai nem életbiztosítási palettát, és kevés a remény arra, hogy a jövőben új szereplők megjelenése erősítse majd a piaci versenyt.

A 30 százalékos különadó mellett a piacindításra aligha vállalkozik a jövőben társaság. Még a tőkeerős társaságok külföldi tulajdonosai is dönthetnek úgy, hogy az adó sújtotta tevékenységeket kitelepítik az országból, amit a multik ipari biztosításai esetében egyszerűen meg tudnak tenni. A legnagyobb csapást azok a kisebb biztosítók szenvedhetik el, amelyek nem árulnak életbiztosítást. A kormány az érintett szolgáltatói körrel és a Magyar Biztosítók Szövetségével nem végzett megalapozott és eredményes szakmai egyeztetést.

Az új adó kizárja az érdemi élénkülés lehetőségét a biztosítási piacon, az új adó ugyanis egyformán sújtja a régi és az új termékeket, ám míg az új konstrukciókat lehet úgy alakítani, hogy azok már a biztosítási adóval együtt is megfelelőek legyenek, a régebbi termékekre egyszerűen nem lehet ráhúzni az adóterhet, hiszen azok kialakítása még enélkül történt.

Kétesélyes, vajon elfogadható lesz-e az új magyar adófajta az Európai Unióban, amelynek a legtöbb tagja alkalmaz ilyesfélét. A kelet-közép-európai régióban Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban nincs biztosítási adó, Bulgáriában, Szlovéniában és Romániában van, de 10 százalék alatti kulcsokkal. A fő különbség, hogy az Unió tagállamainak többségében az ügyfelet terheli az adó, amit a biztosítási díj fizetésekor jellemzően fel is tüntetnek, úgy, ahogyan például az idéntől hatályos magyar baleseti adónál is. Az új magyar adónemről azonban nem lehet tudni, hogy azt mennyiben hárítják majd át a társaságok a kuncsaftokra. A lakásbiztosítások feltételeit például nem módosíthatják egyoldalúan, a díjat csak a fogyasztói árindex alakulásától és a vagyontárgyak értékének avulásától függően korrigálhatják. Ha visszamenőleges hatállyal érvényesítenék bennük az új közteher hatását, az a szakértők szerint az európai jogrendbe ütközne.

A Magyar Biztosítók Szövetségének álláspontja szerint a legjobb lenne, ha a baleseti adót hagynák úgy, ahogy van, miután a biztosítók és az adóhivatal milliárdos összegeket költött az ezzel kapcsolatos fejlesztésekre, és az ügyfelek is megértették. Teljes káoszt okozna ugyanis, hogy a biztosítási adó hatálybalépésével az idén befizetett baleseti adó 2013-ra átlógó része visszajárna az ügyfeleknek. Ennek költsége több tízezer ügyfélnél nagyobb lenne, mint az ideutaztatott összeg.

Komoly a veszély, hogy az adóval - átterheléssel vagy anélkül - a biztosítottak járnak majd rosszul, a jövőben ugyanis azonos kockázatokra bizonyosan többet kell majd fizetniük az ügyfeleknek, illetve bele kell nyugodniuk abba, hogy kisebb szolgáltatást kapnak csak a biztosítótól baj esetén. A filléres lakásbiztosításnak vagy kötelezőnek épp az ügyfél issza meg a levét akkor, amikor a biztosító nem jár el kellő korrektséggel a kárrendezés során.

Ezt a törvényjavaslatot így nem lehet támogatni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu