DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról tárgyalunk, amely törvény meghozatala tavaly decemberben történt, tavaly december 23-án fogadtuk el. Már akkor is elmondtuk itt a KDNP részéről többen is, hogy egy nagyon merész vállalkozása volt ez a kormánynak, hogy előterjesztette a Magyarország Alaptörvényében rögzített elvárásoknak megfelelő nemzeti vagyonról szóló törvényjavaslatot. Azért merész vállalkozás, mert egy olyan területen próbál rendet tenni, amiben az elmúlt 20 év alatt, lassan már 22 év alatt igazából egyik kormánynak sem sikerült. És megmaradtak azok az anomáliák, azok a párhuzamosságok, amelyek nem tudták biztosítani a nemzeti vagyonhoz tartozó vagyontárgyakkal történő egységes gazdálkodást, illetve nem tudták megadni azokat a minimális elvárásokat, amelyek, úgy is mondhatnánk, hogy a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás gerincét, biztonságát, talapzatát alkották volna.

Az akkori törvényjavaslat vitája során több észrevétel elhangzott azzal kapcsolatban, hogy azt a problematikát miképpen közelíti meg az akkori törvény, hogy egyszerre kell biztosítani az állami, illetve önkormányzati, helyesebben, mai szóhasználat szerint nemzeti vagyonhoz tartozó tárgyak védelmét, jogi és gazdasági védelmét, és mindemellett biztosítani kell a hatékony, ésszerű és célszerű üzemeltetését. Úgy látom, hogy ennek a fajta törekvésnek a pontosítása és még precízebb megfogalmazása jelenik meg a jelenlegi törvényjavaslatban. Ezt az is jelzi, hogy maga az indokolás is kitér arra, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálybalépése utáni alkalmazása során több észrevétel keletkezett a tekintetben, hogy hogyan kell értelmezni egy-egy jogintézményét, illetve annak a jogintézménynek mi a funkciója, és miképpen lehet egy konkrét vagyonhasznosításnál, egy vagyonkezelésnél alkalmazni a törvényben megfogalmazott rendelkezéseket.

Én nagyon helyeslem azt, hogy a tárca fogadókészségét fejezte ki aziránt, hogy az ilyen észrevételek, jöjjenek azok önkormányzati területről vagy a Nemzeti Vagyonkezelőtől, vagy egyáltalán a piaci élet azon szereplőitől, akik egyébként érintkezésben, kapcsolatban állnak a nemzeti vagyonhoz tartozó vagyontárgyak üzemeltetőivel, illetve tulajdonosaival, ideértve akár a közszolgáltatást végző szervezetek észrevételeit is... - az, hogy ez a fogadókészség végiggondolásra késztette a tárcát, és elénk terjesztette ezt a tervezetet, igencsak dicséretes, főleg úgy, hogy tényleg lehet látni, hogy az adott problémákra, az adott felvetésekre igyekezett pontos választ adni.

Csak úgy közbevetőleg jelzem, megint csak Józsa képviselő úr felszólalására reagálva, hogy kifogásolják a 72 óra betarthatóságát. Ehhez képest csak gratulálni tudok a képviselő úrnak, mert nagyon precíz és nagyon alapos, felkészült hozzászólást mondott el. Jelzem azt is felé, hogy én emlékszem erre a vitára, ami akkor kialakult közöttünk az utakkal kapcsolatos terhelhetőség és egyéb jogi anomáliák megvitatásánál. Akkor sem, most sem értek önnel egyet ebben a kérdésben, de erre majd részletesebben vissza fogok térni. De az is bizonyos, hogy a 72 óra betarthatóságát szerintem nem illik, nem elegáns most itt a vita során vitatni, illetőleg kifogásolni, ugyanis a házelnök úr befogadta, a rendelkezésre álló dokumentumok szerint ez a feltétel teljesült, amikor a törvényt bemutatták. Erre azt tudom mondani, tisztelt képviselőtársam, hogy a szocialista képviselőcsoportnak megfelelően dotált, közpénzből fizetett szakértői vannak, akik talán tudnak időt szakítani arra, hogy kellő módon figyeljék a 72 óra meglétekor, elérésekor, hogy milyen dokumentumok vannak a Ház birtokában. Úgy gondolom, ezen kár vitatkozni, ez az előterjesztés házszabályszeren került benyújtásra, és házszabályszerűen vitatjuk meg a mai estén is. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Z. Kárpát Dániel képviselő úr még nem kért kétperceset, a szánalmasság kritériumát legyen szíves, máshol alkalmazza.

Ahogy említettem volna, ez a törvényjavaslat azt a célját teljesítené, hogy a nemzeti vagyon fokozottabb védelme megalapozódjék. (Dr. Józsa István, Z. Kárpát Dániel és Vantara Gyula hangosan beszélnek egymással.) Nem tudom, házelnök úr, engem ugyan nem zavar, de lehet, hogy önt zavarja, hogy közbeszólnak az ellenzéki képviselők.

Forrás: parlament.hu