DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány 2010 májusában megkezdte, az előttünk álló két évben pedig befejezi azt a munkát, amelynek eredményeként a jóléti állam helyett munkaalapú állam jöhet létre, és amelyben célként határozhatjuk meg a teljes foglalkoztatottság elérését. A munkaalapú állam egyik fontos pillérét jelentő új munka törvénykönyvét a tisztelt Ház 2011 decemberében elfogadta. A kormány által benyújtott törvényjavaslat célja, hogy a pillér utolsó építőkockáit is a helyére tegye, és a törvényi szintű munkajogi szabályozás megújítását befejezze.

A javaslat két érdemi részből áll. Az első rész azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek az új szabályozásra való áttérésre vonatkozó átmeneti szabályokat tartalmazzák. A második rész azokat az egyéb, összesen 66 törvény módosítását tartalmazza, amelyek a jelenleg hatályos munka törvénykönyvére hivatkoznak.

(19.10)

A javaslat szerinti átmeneti rendelkezések abból indulnak ki, hogy az új munkajogi szabályokat a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell. Ennek elvi indoka, hogy a korszerűsített szabályozás gyakorlati alkalmazásából származó előnyök mihamarabb érvényesüljenek. Ezt a megoldást gyakorlati megfontolások is indokolják, ugyanis jelentős nehézséget okozna, ha hosszabb időn át egyidejűleg kellene alkalmazni a korábbi és az új munkajogi szabályokat.

A zavartalan átmenet érdekében ugyanakkor a javaslat az adott jogintézmények jellegéből fakadó sajátos átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, szem előtt tartva azt a jogállami követelményt, hogy az új szabályozásnak visszamenőleges hatálya nem lehet.

További lényeges elvi szempont volt a javaslat szerinti rendelkezések meghatározásánál, hogy a munkajogi szabályozás változása a munkavállalók lényeges jogait és alapvető érdekeit ne sértse. Az átmeneti rendelkezéseken túlmenően a javaslat második része szerinti törvénymódosításokra is szükség van. Ennek alapvető oka, hogy a módosuló törvények jelentős része hivatkozik a jelenleg hatályos munka törvénykönyvének különböző szakaszaira, így az új törvény hatálybalépésével szükséges e hivatkozásoknak a megújult szabályozáshoz történő igazítása.

A módosítások másik része érdemi jellegű, azokra az új munkajogi szabályok által alkalmazott új jogintézmények, illetve a régi jogintézmények változása miatt kerül sor. A javaslat az új munka törvénykönyve egyes rendelkezéseit is érinti. Ezek módosítására elsősorban szövegpontosító, a jogalkalmazást segítő céllal kerül sor, ugyanakkor a normaszöveg-pontosítások és részben kiegészítések másik része a munkajogi tárgyú európai jogi irányelveknek és az európai bírósági döntéseknek való még teljesebb megfelelést szolgálja.

Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni, hogy a javaslat jogharmonizációs célokat is szolgál, mivel többek között tartalmazza az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvvel kapcsolatos jogharmonizációs kötelezettségnek eleget tevő egyes rendelkezéseket.

Összefoglalóan tehát elmondható, hogy a javaslat a módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések révén harmonizálja az új munkajogi szabályozást a jogi környezetével, és teljessé teszi azt a megkezdett folyamatot, amelynek célkitűzése, hogy a magyar munkajogi szabályozás és a magyar munkaerőpiac az egyik legrugalmasabb legyen Európában.

Tisztelt Országgyűlés! Sokszor hangzik el az a megítélésem szerint alaptalan kritika, hogy az új munka törvénykönyve kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat, és gyengíti a védelmüket ellátó szakszervezeteket. Ezzel szemben tény, hogy az új munka törvénykönyve számos olyan többletjogot ad a munkavállalóknak, amelyet a szabályozás eddig nem biztosított számukra. Ilyen például a mindkét szülő számára biztosított, gyermekek után járó pótszabadság, a fogyatékos gyermek után járó további pótszabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadság mindkét szülő számára történő biztosítása vagy a munkavállaló kérésére a gyermek hároméves koráig a napi munkaidő felének megfelelő részmunkaidős foglalkoztatás kötelező előírása.

Rendkívül fontosnak tartom azt is kiemelni, hogy már az új munka törvénykönyve elfogadása kapcsán, illetőleg azt követően is jeleztük, hogy ha szükséges, úgy az átmeneti rendelkezések meghatározásával párhuzamosan készek vagyunk pontosabbá, világosabbá tenni a törvény egyes rendelkezéseit még a hatálybalépés előtt. Ezért folyamatosan konzultáltunk a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel, a legnagyobb munkáltatókkal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, a Foglalkoztatók Munkajogi Fórumával, a Személyzeti Tanácsadók Egyesületével és még sok más szervezettel. Ennek eredményeként a javaslat az új munka törvénykönyvének olyan tartalmú változására tesz javaslatot, miszerint a munkaközi szünet szabályairól, továbbá az életkor után járó pótszabadságok tekintetében mind a munkaszerződésben, mind a kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára lehet majd eltérni.

Ugyanígy a javaslat lehetővé teszi a készenlét jellegű munkakörre tekintettel kötött, a heti munkaidőt meghaladóan teljesítendő munkavégzésre vonatkozó megállapodás munkavállaló általi felmondását, és meghatározza annak feltételeit, kimondva, hogy a munkavállalót a megállapodás felmondása miatt nem érheti hátrány.

A javaslat pontosítja a műszakpótlékra való jogosultság törvényi feltételeit is. Egyrészt megszünteti azt a jogosultsági feltételt, amely szerint csak a több műszakos munkáltatói tevékenység esetében keletkezett jogosultság a műszakpótlékra, másrészt meghatározza a munkaidő kezdete rendszeres változásának fogalmát. A rendszeresség vizsgálatánál fő szabály szerint a munkaidő-beosztással érintett időszakot kell figyelembe venni. Az esetleges munkáltatói visszaélések megakadályozása érdekében a javaslat azt a kisegítő szabályt is tartalmazza, hogy a három hónapnál rövidebb időtartamra beosztott munkaidő esetében a rendszeres változást a naptári negyedévben kell megvizsgálni, illetve a műszakpótlékot ebben az esetben utólag megállapítani és megfizetni.

A javaslat a munkaerő-kölcsönzők észrevételei és javaslatai alapján éppen e rugalmas foglalkoztatási forma sajátosságainak biztosítása érdekében lehetővé teszi a határozott idejű szerződések meghosszabbítását, a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályok alkalmazásának kizárását, és egyértelművé teszi azt, hogy az EGT-tagállamban székhellyel rendelkező munkaerő-kölcsönző a belföldi székhelyű munkaerő-kölcsönzőkre irányadó feltételekkel azonosan folytathasson tevékenységet Magyarországon. Egyebekben kiemelendő, hogy a javaslat szerint egységesebbé válnak és egyszerűsödnek mind az alkalmi munkavállalás, mind az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai. A javaslat ugyanis bővíti a munka törvénykönyve azon szakaszainak felsorolását, amelyeket az egyszerűsített foglalkoztatásra és az alkalmi munkára irányuló munkaviszony esetén nem kell alkalmazni. E rendelkezésekkel értelemszerűen csökken a munkáltatókra háruló adminisztratív teher is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány részéről korábban is jeleztük, hogy a munka törvénykönyvének nem célja a keresetek csökkentése. Ezt tartottuk szem előtt a törvény elfogadása és az átmeneti rendelkezések meghatározása során is. Ezért annak érdekében, hogy a munkavállalókat keresetveszteség ne érhesse, a javaslat a bérpótléknak az alapbérbe első alkalommal történő beépítésekor, illetve eseti elszámolás helyetti átalány alkalmazásakor a munkavállaló utolsó 12 havi bérpótlékának átlagát rendeli figyelembe venni.

Ugyanakkor a javaslat a jogszabályban előírt elvárt béremeléshez kapcsolódóan különös szabályt is tartalmaz. Ennek lényege, hogy a munkabérek nettó értékének megőrzését szolgáló elvárt béremelés teljesítése esetén nem az utolsó 12 hónap, hanem az elvárt béremelés végrehajtásának időpontjától számított időszak pótlékkifizetéseit kell figyelembe venni a nettó bérek szintjének további biztosítása érdekében.

Fontos kiemelni, hogy ez a rendelkezés nem érinti azt a szabályt, miszerint az elvárt béremelés a végrehajtását követően akkor tekinthető csak teljesítettnek, ha a rendszeres bérpótlék mértékének csökkentése más rendszeres bérelem növelésével ellentételezésre kerül.

Tisztelt Ház! Amint azt a korábbiakban már említettem, az átmeneti rendelkezéseken túlmenően a javaslat második része számtalan törvény módosítását is tartalmazza. Ezek közül engedjék meg, hogy csak néhány lényegesebb érdemi módosításra hívjam fel a figyelmet. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása tekintetében a javaslat változatlanul elismeri és fenntartja azt a megközelítést, hogy az állami, önkormányzati, fenntartói foglalkoztatásnak vannak olyan sajátosságai és érdekei, amelyek külön szabályozást igénylő rendelkezések megalkotását teszik szükségessé. Ezt támasztja alá, hogy közalkalmazotti foglalkoztatásra elsősorban az oktatási, egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi, kulturális ágazatokban kerül sor, ahol az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás és annak védelme különös figyelmet érdemel.

Ugyanakkor a javaslat egyes szabályozási tárgykörökben él a módosítás lehetőségével, és egységesíti a munkaviszonyra és a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó egyes jogintézmények szabályozását. E körben talán a javaslat szerinti legjelentősebb változás a közalkalmazotti jogviszonyban a fegyelmi eljárás megszüntetése. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény módosítása nagyobb lehetőséget biztosít az alapítói jogot gyakorlójának a vezetők javadalmazási feltételeinek megállapításában, illetve erőteljesebb állami beavatkozást tesz lehetővé a többségi köztulajdonban álló munkáltatók működésébe, korlátozva az egyéni és kollektív megállapodások lehetőségét.

(19.20)

Mivel a kereskedelmi szabályozás korlátozás nélkül lehetővé teszi a vasárnapi nyitva tartást, a munkajogi szabályoknak is biztosítaniuk kell, hogy a munkavállaló vasárnapra rendes munkaidőben is beosztható legyen. E körben ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a munkajogi szabályozás nem nyilvántartási, hanem munkaidő-beosztási szabályokat határoz meg, de a kettő összhangját értelemszerűen meg kell teremteni. Ezért a kereskedelemben működő kkv-k versenyképességének biztosítása, a fogyasztói igények és a társadalmi szokások kielégítése, továbbá egyes munkavállalók többletjövedelem-szerzési lehetőségének biztosítása érdekében a javaslat lehetővé kívánja tenni a kereskedelmi, vendéglátási, turisztikai tevékenységet folytató munkáltatók körében a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzést, 50 százalékos pótlék megfizetése ellenében és havonként legalább egy vasárnapi pihenőnap előírása mellett.

A javaslat tartalmazza az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvvel kapcsolatos jogharmonizációs kötelezettségeknek eleget tevő rendelkezéseket. Az irányelv előírja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása esetén, a fővállalkozó és valamennyi közbenső alvállalkozó az alvállalkozó munkáltatóval egyetemlegesen felel a harmadik országbeli állampolgár elmaradt munkabérének és egyéb járandóságainak, valamint ezek kifizetésének a harmadik országbeli állampolgár visszautazása szerinti országba történő megküldésével indokolt költségek megfizetéséért, ha tudott vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy a foglalkoztatásra ilyen engedély nélkül került sor.

A javaslat minden olyan jogállási törvény tekintetében, amelynél az új munka törvénykönyvét kell háttérjogszabályként alkalmazni, meghatározza azokat az eltérő rendelkezéseket, amelyeket az ágazati szakmai sajátosságok indokolnak. Ennek keretében a javaslat tartalmazza többek között a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény, a bíróságok szervezetéről és az igazságszolgáltatásról szóló törvény, a bírák jogállásáról szóló törvény és más egyéb törvények módosítását.

A javaslat annak érdekében, hogy az új munka törvénykönyve év közbeni hatálybalépése ne jelentsen fölösleges adminisztrációs terhet a munkáltatók számára, és ne okozzon egyes jogintézmények, így például a szabadság kiadása, a távolléti díj számítása vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén jogalkalmazási zavarokat e körben, 2012. december 31-éig a hatályos szabályokat engedi érvényesülni.

Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottak ismeretében kérem, hogy a vita során támogassák a kormány által benyújtott javaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu