DR. SÓS TAMÁS (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Kormánypárti politikusokat hallgatva elég egyoldalúra sikeredett ez a bevezetés, de szépen ki szeretnék majd térni számos elemére ennek a kérdésnek. Amit elöljáróban szeretnék megfogalmazni, hogy ugye, önök két éve kormányoznak, és úgy gondolom, hogy erről kellene most beszélni. Ki fogok térni a korábbi időszakra is.

Gyakorlatilag fölteszem azt a kérdést, mert gondolom, sokan figyelik, hogy mi mit végzünk itt ma, mondjuk, ebben a kérdésben; gondolom, figyelik azok, akik ma nyugdíjasok, és figyelik azok, akik leendő nyugdíjasok, mondjuk, a Ratkó-korszakban születtek, vagy a Ratkó-korszakban születettek gyermekei is figyelik, mert valljuk meg, ez a kérdéskör valójában, amiről itt ma beszélünk, erről szól.

Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy itt most tárgyilagos vélemények legyenek, higgadtan, nyugodtan megközelíteni a dolgokat. Nem hiszem, hogy az vezet eredményre, hogy itt most vagdalkozik is valaki, ezért sajnálom, hogy a parlamentben eluralkodott ez a hangnem. A magam részéről ezt nem tudom elfogadni. Ilyen vonatkozásban rendkívül fontosnak tartom, hogy szakmai megközelítése legyen ennek a kérdésnek, mint számos ilyennek.

Ajánlom figyelmébe mindenkinek, aki ebben a kérdésben a mélyére akar menni a dolgoknak, hogy volt 2009-ben egy nyugdíj- és időskor kerekasztal, amely gyakorlatilag 2007 márciusától 2009 novemberéig elemezte ezeket a kérdéseket, és akit ez mélyebben érdekel, annak elérhetőek ezek az anyagok. Azt ajánlom, hogy mélyedjen el mindenki ebben, és valójában itt ötfajta variáció fogalmazódott meg akkor, amikor a későbbiek során módosításra kerültek volna, mondjuk, akár egy szocialista kormánynál a különböző kérdések.

De azért szeretném elmondani önöknek a tárgyilagosság kedvéért, mert itt nem hangzott el idáig a bevezető előadásban sem, hogy gyakorlatilag okafogyott arról beszélni, hogy 2013-ban mi volt tervezve. Miért okafogyott ez? Szeretném elmondani, hogy azért, mert a kétpillérű nyugdíjrendszer gyakorlatilag megszűnt, formálisan fönnmarad... - 80 ezer emberről beszélünk, 3 millió emberről beszéltünk korábban. Ha onnét közelítem meg, akkor gyakorlatilag ami 2013-tól volt tervezve, de természetesen ott is '97-től 15 éves időtávlatról beszélünk, biztos, hogy számos pontban lett volna korrekció, ugyanakkor okafogyott erről ma már beszélni, mert a magánnyugdíjrendszer tulajdonképpen szét lett verve.

Itt az alapvető problémát abban látom - azon túl, hogy ez egy rendkívül súlyos kérdés -, hogy például ez szembemegy mindenféle tendenciával. A napokban, talán a mai, tegnapi napon az OECD-nek megjelent egy elemzése, ami Európában a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos kérdéseket elemzi. Alapvetően két kérdést fogalmaz meg. Az egyik az, hogy öregszik Európa lakossága, ez vonatkozik ránk is, ebből adódóan bizonyos intézkedéseket tesznek Európában, a másik pedig az öngondoskodást fogalmazza meg az európai uniós tagállamok felé.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Önök ebbe vetett bizalmát kérdőjelezték meg, semmisítették meg a magyar lakosságnak, hogy nekem, neki, mindannyiunknak érdemes takarékoskodni, öngondoskodni, mert majd kiszámítható lesz ezáltal a rendszer. Önök ezt egy tollvonással, egyik napról a másikra elvették; ez ennek az elmúlt két évnek az egyik legsúlyosabb intézkedése, amivel azon túl, hogy rendkívül súlyos anyagi károkat okoztak az országnak, az adófizetőknek, az állampolgároknak, abba vetett hitükben vetették vissza az ország lakosságát, hogy bizalma legyen az ilyen tevékenység iránt, ilyen politikai iránt, amit önök tesznek. Nincs bizalma, nincs társadalmi támogatottsága ennek, amit önök tesznek.

De azért igyekszem tárgyilagos lenni. Mi az, amit mi támogatunk? Támogatjuk mi is azt, hogy gyakorlatilag számos dolgot pontosítani kell, pont azért, mert okafogyottá vált a korábbi rendszer fenntartása, hisz a magán-nyugdíjpénztári rendszert önök szétverték. Az akkor elfogadott szabályok arra a rendszerre voltak megtervezve, amely szerint 2013-tól elindul a vegyes nyugdíjak kifizetése. Mivel a magán-nyugdíjpénztári rendszer így gyakorlatilag ma már alig létezik, az államosítása során mintegy 20 milliárd forintot veszített az állam, illetve az adófizetők. Úgy gondolom, hogy erről is kellene beszélni, ezzel is el kellene önöknek számolni. Szeretném elmondani, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer már majdnem teljes mértékben végigment, és gyakorlatilag ezt akasztották meg. Tehát ilyen értelemben alapvetően több olyan pontosítást mi is fogunk támogatni, amely gyakorlatilag indokolt, de nagyon sok kifogásunk, észrevételünk van.

Ugyan önök a nagy ellátórendszerek átalakítása során végzett jogalkotási szőnyegbombázást vittek végig: gondolkodás nélkül szüntettek meg különböző jogosultságokat, ezeket most finomítani kell. Igen, ami elhangzott már képviselőtársaim részéről, hogy tesznek különböző drasztikus lépéseket, és utána kiderül hónapok múlva, hogy ezeket pontosítani, finomítani kell.

Elfogadhatatlannak tartjuk egyes érintettek rokkantnyugdíjának vagy bármilyen más nyugdíjának elvételét, átnevezését, státusának megszüntetését. Úgy gondolom, hogy ezek mind-mind elfogadhatatlanok, és továbbra sem lehet tudni azt, hogy milyen fenntartható és megbízható nyugdíjrendszerben gondolkodnak önök, a kormány, garantálni tudják-e egyáltalán bármilyen rendszerben is a nyugdíjak értékállóságát és azok fedezetét. Ezt nem lehet tudni máig.

Önök riogatásról beszélnek. Szeretném önöknek elmondani, hogy a tények önmagukért beszélnek. Önöknek két tárcája valójában versenyt fut a koncepciók kapcsán. Az egyik gazdasági online-on megjelent a napokban, hogy az NGM új bébiboom-tervezeten gondolkodik - Matolcsy-féle gondolkodás. Van az Emberi Erőforrások Minisztériumának egy más típusú elgondolása. Amikor a lakosság ezzel találkozik, akkor kérem szépen, önök ne beszéljenek riogatásról, mert ez valójában a kormányzaton belüli koordináció hiányát veti föl, és felvet még egy másik kérdést is. Fölveti azt a kérdést, hogy nem volt most sem és nem először társadalmi egyeztetés. Az elmúlt két esztendőben önök gyakorlatilag nem vonják be a szakmai szervezeteket, a különböző társadalmi és érdek-képviseleti szervezeteket ebbe a közös gondolkodásba.

Most fut a kormányhoz közeli televízióban fizetett hirdetésben nemzeti konzultáció egy másik témában. Kérem szépen, korábban futott más témában, akár nyugdíjak kapcsán is. Mennyire vették figyelembe? Nem vették figyelembe.

(12.00)

Csak szeretném elmondani, hogy a most a tévében futó nemzeti konzultációs hirdetésnek is biztos ez lesz a sorsa, mert érdemben ezeket a felvetéseket önök nem veszik figyelembe. Szeretném elmondani, hogy a tegnapi bizottsági ülés anyagába is belekukkantottam, bár nem annak a bizottságnak vagyok a tagja, úgy tudom, hogy ott a kormány képviselője gyakorlatilag azt mondta, hogy a Matolcsy-féle bébiboom anyaga, amelyik pontrendszerről ír, a gyermekek számát is figyelembe venné, nem szerepel napirenden; illetve azt mondta, hogy korábban az egyéni számlát megalapozandó, akár a svéd modell volt az irány, ez sem, és marad a régi. Igen, rendben van, csak ennek egyetlenegy baja van. Ha a régi marad érvényben, akkor egy nagyon nagy dolgot ki tetszettek felejteni, hogy nagyon hiányzik a magán-nyugdíjpénztári rendszer, és ennek hiányára önök nem találták meg a választ, és ezzel önök egy nagyon, de nagyon nagy lyukat teremtettek ezen a rendszeren, egy nagyon nagy hiányt, súlyos károkat okoztak.

Ilyen vonatkozásban a kormány nyugdíj-, családügyi politikája gyakorlatilag nincs egy gondolatmenetre felfűzve. Ez nem egy koherens rendszer, ez rendkívül ellentmondásos. Szeretném kiemelni azt is, hogy arra a kérdésre nem tetszettek választ adni ebben az anyagban sem, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszerben bent maradt 80 ezer embernél a járadékszolgáltatás hogyan fog alakulni, milyen módon kapnak a vegyes rendszerből ellátást. Gyakorlatilag ez máig rendezetlen. Ezt komoly gondnak és komoly problémának tartom.

Sok mindenről lehetne beszélni, és majd kiderül, hogy a vitában még mi minden fog elhangozni. Ugyanakkor azt is gondnak tartom, hogy számos bizonytalansági elem van, pont az egyeztetések hiánya miatt. Egy olyan dolgot hadd emeljek ki például, hogy a jogosultsági idő, szolgálati idő igazolása iránti eljárás részletes szabályait, azt ígérik ugye, hogy rendeletbe foglalják, de pont ebből az ellentmondásosságból adódóan, az egyeztetések hiányából adódóan a különböző szakmai elemző munkára kevésbé építő módon történő intézkedések kapcsán, sokszor fiskális megközelítés alapján döntenek önök és nem szociális rászorultsági alapon, és a hosszú távú fenntarthatóság egyik elemét kiemelve gondolkodnak. Úgy gondolom, hogy azokat az embereket, akik ledolgozták akár kétkezi munkával, akár szellemi munkával az egész életüket, gyakorlatilag egy nagyfokú bizonytalanságban tartják. Ilyen vonatkozásban rendkívül kiszolgáltatottak, és kiábrándultak a kormány ez irányú politikája kapcsán.

Számos gond, számos probléma fogalmazódott meg. Csak egy példát hadd említsek önöknek, szerintem önök is találkoztak vele. Különböző cégeknél az energetikában, iparban dolgozó munkásemberek vonatkozásában, akik ma már nyugdíjasok, a különböző szakszervezeti, érdek-képviseleti szervek is megfogalmazzák, hogy a rehabilitációs és rokkantsági ellátásuk kapcsán tudomásom szerint valamilyen típusú egyeztetés van önök és a szakszervezetek között, valamilyen típusú ígéretet is tettek önök, de nem látják, hogy ezek meg fognak valósulni avagy nem. Ilyen vonatkozásban is, úgy gondolom, rendkívül komoly gondok és komoly problémák vannak.

Rendkívül fontosnak tartanám, hogy egy ilyen típusú vita visszamenjen a szakmai mederbe, és ugye, arról kellene beszélni, hogy mondjuk, a 2050-ig szóló időszakban az említett korosztályoknál milyen intézkedéseket kell még majd megtenni a fenntarthatóság érdekében. Mondanék néhány példát; például az egyik, hogy gyakorlatilag, ha megnézzük, 1,3 százalék körül van az önreprodukciós szint, és a 2-t meg kellene haladni. Úgy gondolom, hogy ezeket a kérdéseket elő kellene venni, végig kellene gondolni. Felvetődik az, hogy hogyan lehet pótolni a munkaerőpiacról kilépőket, bár ugye, most más tendenciák is vannak, és a demográfiai problémák kérdéseivel is foglalkozni kellene. És foglalkozni kellene azzal, hogy Magyarországon milyen rendkívül alacsony az aktivitási szint a foglalkoztatásban.

Tehát itt nem csupán nyugdíjkérdésről, a nyugdíjazás kérdéséről van szó, hanem egy széles körű társadalmi kérdésről van szó, a magyar lakosság jövőjéről van szó, és ilyen vonatkozásban, úgy gondolom, szakmai típusú elemzésekre volna szükség, azok alapos végiggondolására. Mert látni kell azt is, hogy azért a magyar nyugdíj európai összehasonlításban is alacsony, és ezeket hogyan lehet, hogy mondjam, folyamatosan karbantartani.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps függetlenek soraiban.)

Forrás: parlament.hu