RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Munkából lesz a nyugdíj, ezért a kormány mindent megtesz azért, hogy legalább 5 millióan dolgozhassanak és adót fizessenek, ezáltal megforduljanak a kedvezőtlen demográfiai folyamatok. Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott így egy interjú kapcsán, alátámasztva ezzel azt a három fontos pillért, amely Magyarország megörökölt hibáit és a jelenlegi euróválságot együttesen követve és kezelve tűzte ki célul hazánk társadalmi és gazdasági felemelkedését.

Az első pillér a tehermegosztás szándéka volt, amely mintegy 1000 milliárd forint kifizetésétől óvta meg a már így is súlyos adóssággondokkal küszködő lakosságot. A kormány a bankok, a pénzintézetek szolidaritását igényelve csökkentette az államadósságot, így ki tudjuk védeni a kormányváltáskor ezüsttálcán kínált hitelt, amelyet a Valutaalap Magyarország működési költségeire szánt.

(13.10)

Ez hazánkat talán végérvényesen padlóra küldte volna.

A felerősítés második pillérként a családokat, kis- és középvállalkozásokat segítette az egykulcsos adórendszeren és a gyermekvállalás megbecsülésén keresztül. Az új, arányos, egykulcsos adórendszerrel együtt bevezetett családi adókedvezmény hatására 2011-ben mintegy 155 milliárd forinttal több jövedelem maradt azoknál, akik gyermeket nevelnek. A három vagy annál több gyermeket nevelő családok reálkeresete kimagasló mértékben nőtt, 19 százalékkal haladja meg a 2010-es értéket. A kedvezményt tavaly 810 ezer szülő vette igénybe, összjövedelmük 160 milliárddal nőtt, fejenként 200 ezer forinttal.

A harmadik pillér az egész országra kiterjedő szerkezetátalakításra vállalkozott, amelynek sarkalatos pontja a nyugdíjrendszer átláthatóságának és működőképességének biztosítása volt. Az Országgyűlés 2011-ben fogadta el a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényt, amely garanciát vállalt a nyugdíjak reálértékének biztosítására. A nyugdíjszámokat ez alapján kalkulálta a kormány a Széll Kálmán-tervben, és nyújtja be majd a 2013. évi törvényjavaslathoz.

A mai napon tárgyalandó T/7414. számú törvényjavaslat címében jogtechnikai okokból ugyan előkelőbb helyen szerepel az Európai Unió nyugdíjtranszferét biztosító rendező szándék, ugyanakkor belpolitikai szempontból most mégis fontosabbnak tartom felszólalásomban elsőként egyes nyugdíj-biztosítási és más törvények módosításával foglalkozni.

Az egész Európában és hazánkban is napjainkra jellemző, nagyon összetett, egzisztenciális és társadalmi küzdelmek miatt az emberekben nagy a bizonytalanság. Amúgy is félelem és idegeskedés jellemzi lelkivilágunkat, ilyenkor a nyugodt, higgadt, átgondolt cselekvés a megoldás, következetesen és kitartóan a magyar emberek érdekeit képviselve. Éppen ezért nem helyes, hogy érzékeny lelkiállapotunkat meglovagolva számos kósza rémhír terjed a köztudatban a nyugdíjak 2013-ban bekövetkező csökkenéséről. Időszerű tehát hangsúlyoznunk erről a kormány valódi szándékát, álláspontját.

A Horn-Kuncze-kabinet a társadalombiztosításról, nyugellátásról szóló 1997-es törvény életbelépésekor a jelenlegitől gyökeresen eltérő, kétpilléres számítási szabályt épített be a törvénybe 2013-tól. A most életben lévő nettó nyugdíj megállapításával szemben bruttó keresetből bruttó nyugdíj megállapítását tervezték volna, amely a nyugdíjak megadóztatását is jelentené. Ennek értelmében a 2013-tól nyugdíjba vonulók nyugdíja csökkent volna. Elődeink - mint mindenhol - ezen a területen is jelentős rombolást vittek végbe, saját és gyermekeink nyugdíjbefizetései már régen a magánnyugdíjpénztárak tőzsdézéseinek eszköze lenne, ha hagynánk. Ezért nem mindegy, hogy az adott kormány rendelkezik-e stabil értékrenddel, céljait az önzés vagy a közjó biztosítása mozgatja.

Az Orbán Viktor kormánya által benyújtott törvényjavaslat ugyanis fenntartja a jelenlegi számítási szabályokat, nem csökkenti, hanem garantálja és biztosítja a nyugdíjak reálértékét, megszünteti a magasabb keresetek csökkenő mértékű beszámítását is. Egyszerűbbé és gyorsabbá teszi bizonyos körben a szolgálati idő megállapítását is, hiszen teljessé és pontossá válik a nyugdíj-biztosítási nyilvántartás. 2013. január 1-jétől bárki kérheti az adategyeztetést, de az 1955-59-ben születettek a nyugdíjbiztosítás szerveitől hivatalból kapnak megkeresést.

Magyarország Alaptörvénye szellemiségéből fakadó elvünk, hogy a járulékfizetés nem öngondoskodás csupán, hanem az előző generációval szemben fennálló kötelezettség teljesítése is, és e szemléletmódot nekünk kell továbbadnunk a következő nemzedéknek. Ezért a nyugdíjrendszer következő lépéseként országgyűlési határozatban kap felkérést a kormány egy új társadalombiztosítási, egyéni modellre épülő nyugdíjrendszer kialakíthatóságának megvizsgálására. Mivel ennek felelőssége óriási, erkölcsileg és matematikailag is komoly háttérmunkát igényel, határideje 2018. december 31-e lesz. Kiemelt szerepet játszik majd ebben a kormány ciklusokon átívelő családpolitikája is, és a tőlünk nemrégen eltávozott Kopp Mária által vezetett népesedési kerekasztal remek javaslatai is.

A gyermekvállalás a teremtés és az élet legnagyobb csodája, de az érzelmi szempontokon túl nemzetgazdasági érték is: minden gyermekkel leendő adófizető születik. Ezért egy hosszú távú, működő nyugdíjrendszernek vezérvonala kell hogy legyen a családpolitika. 2011-ben 88 050 gyermek született, 2285 fővel, 2,5 százalékkal kevesebb, mint 2010-ben. Viszont a 2011-es év második felében átlagosan 1339 gyermekkel több született, és 2012 januárjában, minimális növekedés ugyan, de 11 gyermekkel több. Világra kell segítenünk a törvényhozás eszközeivel is a kívánt és tervezett gyermekeket, hangsúlyozva a házasság, a család, a gyermekvállalás egészségvédő szerepét, az értük végzett látható és láthatatlan munka minél szélesebb értelemben történő erkölcsi és egzisztenciális megbecsülését is.

A nők munkavállalási lehetőségeinek egész tárházát kell létrehoznunk. Eszközként a célért, amelynek fókuszában a család, a gyermekvállalás biztonsága áll. Választhassa méltó módon és társadalmi értékként is elismerten, akár hivatásként is a gyermekgondozást az édesanya, ha családja számára ezt látja a legjobbnak; ugyanakkor segítsük a hivatásukat, munkájukat egyéb területeken folytatni kívánó anyákat az atipikus foglalkoztatást bővítendő lehetőségeken keresztül is.

Érdemes szembenéznünk azonban azzal a ténnyel is, hogy a gyermekvállalás még a legkörültekintőbb, a legkedvezőbb törvényhozási közeg megléte esetén is áldozatvállalással jár. Ez alól mai, egyéni ambíciókra épített világunkban bizony könnyen találunk kibúvót. Az utóbbi években hivatalból is sok 80-90 éves embert köszönthettem Erzsébetvárosban születésnapjuk alkalmából. Beszélgetéseink nyomán megdöbbentő, ugyanakkor tiszteletet parancsoló, hogy a mai, nehéznek mondott körülményeket anyagilag messze alulmúlva, tényleg komoly áldozatok árán vállalták gyermekeiket és igényes felnevelésüket, mégis tele vannak derűvel és pozitív életfelfogással. A megküzdött nehézségek, ha jó célért történtek, épülésünkre edzenek bennünket - fogalmazott így a 90 éves Zsuzsa néni, míg friss kávét tálalt nekünk, és ezt saját életem eddigi tapasztalatai alapján csak megerősíteni tudom. Nem kárba veszett erőfeszítés értékes célokért áldozatokat is vállalni.

Látszólag messze kerültünk e fejtegetéssel a konkrét törvényjavaslattól, de minden jogalkotói szándékunk, kiemelten nyugdíjrendszerünk sikere is a profi szakmai kidolgozás mellett gondolkodásunkból, szándékunkból létrejövő és felnövekvő generáció függvénye. Mindszenty József hercegprímás már évtizedekkel ezelőtt pontosan megfogalmazta, mit kell tennünk, csak figyeljünk szavaira: "Nincs helye a csüggedésnek. A mi szívünk megremeghet a nehéztől, az ismeretlentől, a lehetetlennek látszótól, Isten azonban az egyének és nemzetek jövőjét sokszor a lehetetlennek látszó holnapba rejtette el; nekünk kell nekilátnunk, hogy azt előhozzuk." Nem nézve se jobbra, se balra, mindenki ott tegye meg a magáét, ahova az élet állította.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu