PÁLFFY ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Ennek a kormánynak az a társadalomképe, hogy a műszaki, informatikai, agrárterületen hasznosítható tudást ad a fiataloknak, a diákoknak, az egészségügyi és a sportcélú képzésekben pedig az egészségre nevelés szintén ennek a társadalomképnek a része.

Azért kezdem ezzel, mert valóban Hiller István csak azt hallgatta el, hogy 5 ezerrel növelte a kormány a felsőoktatásban részt vevők, az állami, ingyenes képzésben részt vevők számát; ötezerrel növelte. Való igaz, mert látom, hogy Hiller István integet, hogy az állami részösztöndíjas képzésből csoportosított át (Dr. Hiller István: 10 ezer helyett lesz 5 ezer!), de ezzel jót tett diákoknak, hallgatóknak, és jót tett a képzésben egyébként részt vevő oktatóknak is. A kormány ezzel a lépésével most úgy módosított a rendszeren, hogy ez mindenki javát szolgálja, és valóban ezeken a területeken, ezeken a képzéseken a társadalomkép kialakításában ez jelentős lépés. De erről részletesen is fogok még szólni. Tehát 34 087 hely helyett 39 087 államilag támogatott hely van a felsőoktatási képzésben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor a három az egyben csomagról, tehát erről a három törvényjavaslatról. A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja. Képviselőtársam, Michl József az egyik előterjesztő, és nyilvánvaló, hogy annak a köznevelési rendszernek a kiteljesítését, amelyet Hoffmann Rózsa oktatásért felelős kereszténydemokrata államtitkár jegyez, fémjelez, azt mi támogatjuk. Képviselőtársunk, Michl József és a köznevelési törvényről lévén szó, Hoppál Péter aláírása ezen a törvényjavaslaton garancia arra, hogy az oktatási kabinet, az oktatási államtitkárság és az oktatási szakma, szakmapolitika jó részének is az egyetértésével találkozott, és azzal együtt jött létre az a javaslat - ahogy szokták ezt terminus technicusszal mondani -, hogy az ágazati szereplők többsége részt vett ebben az egyeztetésben. Még akkor is, ha természetesen Hiller Istvánnal biztosan nem értünk egyet abban, hogy ki a szakma és hogy kik az ágazati szereplők, részünkről az alulreprezentált szakszervezetek egészen biztosan nem azok.

A kormány, az oktatásért felelős államtitkárság egyetértése is fontos e tekintetben, és itt az indokokról én már nem szólnék különösebben, hiszen annyi minden elhangzott már a vezérszónoki felszólalásokban és az expozéban is. De tartalmilag csak annyit kívánnék aláhúzni, hogy az sem egészen úgy van, ahogy itt a szocialista vezérszónok mondta, hiszen már a nemzeti köznevelésről szóló törvény vitája idején szó volt persze erről, hogy a járások problematikája majd valamilyen módosítást előrevetít, és hogy erre majd vissza kell térni. Tessék megmondani, ugyan miért probléma ez? Ez a lényeg, hogy egy kialakult rendszerhez igazítjuk az akkor, korábban másféleképpen kodifikált törvényt. Ugyanez a kerettörvény adta sajátosság is, hogy az intézményfenntartás változtatásával kapcsolatos további szabályozás szükségessége már akkor nyilvánvaló volt. Ugyan miért volna ezzel probléma? Erről is volt már szó a korábbiakban.

Most van egy olyan szerkezet, amihez hozzá lehet igazítani az intézményfenntartást. Majd azok, akik valóban olyan településeken élnek, amelyeket 3 ezer alatt vagy fölött érint ez a kérdés, azok fognak itt részletesen szólni erről, és már nyomják is a gombokat, hogy Hiller Istvánnal vitatkozzanak. Majd meg fogja hallani, én erről nem kívánok most egyelőre többet mondani. Az pedig már szintén sokszor elhangzott, ezért sem szaporítanám a szót, hogy a szabályozás koherenciaproblémákat is orvosol, átmeneti szabályokat pontosít, sok technikai kérdést is rendez minden érdemi mellett is.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítására áttérve: a pénzről volt itt szó az előző vezérszónoki felszólalás során. Ismételten aláhúzom, hogy az, hogy 5 ezer államilag finanszírozott hely ilyen értelmű átcsoportosítása a műszaki, az informatikai, az agrár-, a sport- és az egészségügyi képzésben további helyeket biztosít, ez óriási lehetőség és óriási eredmény. Azonkívül kiemelném ebből azt, hogy ebből 400 hely a határon túli magyar nyelvű oktatásba kerül. Négyszáz hely! Tehát ez is a kormány társadalomképének egyik fontos eleme, ezt is hangsúlyozni kell.

A felsőoktatásról szóló törvény változtatásának indokait Vinnai Győző előterjesztő plasztikusan elmondta, itt a szakma, az ágazat működésének, dinamikus változásának és a törvényalkotásnak az egymásra hatását, azt hiszem, jobban nem is lehetne leírni, azonkívül itt is a koherencia, a pontosítás és egyes rendelkezések korábban történő hatályba léptetése miatt van szükség a változtatások egészére.

Hadd mondjak egy kicsit többet vagy bővebbet a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény változtatása kapcsán; már csak azért is, mert középiskolában, felsőoktatási intézményben magam is tanítottam, tanítok, többször tapasztaltam, hogy az, hogy a diákok, a hallgatók miként érkeznek be ezekbe az intézményekbe, az döntően határozza meg azt, hogy milyen tankönyvek fordultak meg a kezeik között.

Akkor József Attilával élve: én nem ilyennek képzeltem a rendet. Ha a tankönyvpiac rendjét a 2001-es törvény után 2003-ban, 2004-ben kialakult helyzet - mondjuk így - alakította, akkor én nem ilyennek képzeltem ezt a rendet, mert ha tetszik, rendetlenség, ha tetszik, rend nélküliség, mindenesetre több száz, ezerszám szaporodtak a tankönyvek, gyakran úgy, hogy szinte tízből írtak egy tizenegyediket. 2003-tól különösen sokféle tankönyv jelent meg a közismereti tárgyak tanítására, más és más tartalommal, más és más pedagógiai módszerekkel, más-más követelményeket támasztva nyilván a diákok, hallgatók számára, és ezáltal a végén más és más tudásszinteket kalibrálva.

Hogy egy másik ilyen piacról hozott példával éljek, gyakorlatilag ugyanaz történt, mint egy hasonló nevelési, a tudás és a minta átvételére, átvitelére alkalmas piacon, a médiapiacon. Ott is az történt a '90-es évek közepén, '96-ban, hogy egy tőkeszegény, gyenge magyar piacra ráengedték az erőseket, külföldieket, ráengedték a haverokat, a csókosokat, alkottak egy laza szabályozást, slendrián volt az ellenőrzés, burjánzott a korrupció, nem szakmai szempontok döntöttek, így aztán silány tartalom jött létre magas költségek mellett.

Tisztelt Képviselőtársam! Nem az egy piac érdeme, hogy 16 vagy 18 milliárd forint van benne, hanem az a lényeg, hogy hogyan hasznosul, és hogy mi van a piacon. Egy nagybani zöldségpiacon is lehet szemét az áru, és lehet 18 és 16 milliárd forint az értéke, csak nem veszi meg senki, és aki elfogyasztja, az egészségtelen árut fogyaszt, és viseli annak minden következményét. Így van ez akkor is, hogyha az intellektuális tartalom vagy az oktatási piacon a tankönyv minősége kell hogy döntsön.

(15.50)

Tehát kialakul valamiféle új rend ezzel a változtatással, megszűnik ez a bizonyos kínálati piac, hogy ha valaki gondol egyet, akkor tankönyvet ír. Én magam nem szeretem itt a különböző bemutatásokat, molinókat és egyéb könyveket, újságokat lobogtatni, de találkoztam olyan tankönyvvel, amelyről nehéz lett volna eldönteni, hogyha nem írják rá, hogy melyik közismereti tárgy oktatására szolgál, mert vegyesen volt benne földrajz, környezet, történelem, biológia. Látszott, hogy igencsak összeollózta azt az "alkotója". Hát ez szűnik meg, és erre alakít rendet a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény módosítása, és az állam és a piac egyensúlyát teremti meg a tartalom és a Nemzeti alaptanterv mint alapként szolgáló többlet mellett, hiszen szabadon lehet a Nemzeti alaptanterv mellé illeszteni ezeknek a tankönyveknek a szerkesztésekor. Nyilvános pályázati eljárás dönti el, hogy melyik alkalmazható az iskolákban.

A tartóskönyvek is üdvözlendők. Már csak egyet teszek hozzá: ilyen esetben talán arra kell a legjobban vigyázni, hogy olyan tartós anyagból készüljenek, hogy optimálisan akkor kelljen változtatni és újat nyomtatni helyettük, amikor az ismeretanyag is változik, addig viszont a tartóskönyv anyaga kibírja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva: hiszem, hogy a kerettantervekhez garantáltan magas színvonalú tankönyvek állnak majd rendelkezésre 2013. szeptember elejére, hogy jó szóval oktassuk és játszani is engedjük majd a szép, komoly fiainkat.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu