SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A vidékfejlesztési és halászati támogatások fejezetről beszélnék röviden. Itt az összesített összeg mintegy 12 milliárdos csökkenést mutat a tavalyihoz képest, így tulajdonképpen a jövő évi költségvetés nagy vesztesei sorában az agrárium és a vidékfejlesztés még a kisebbek közé számít. Még mindemellett egyébként azt hiszem, hogy most már az egész ország tisztában lehet azzal, hogy a kormány jelentős részben fiktív bevételekre építi a magyar állam jövő évi költségvetését, de azért ha már itt van előttünk ez a tervezet, akkor beszéljünk róla úgy, mintha valós számokon alapulna.

Ami a vidékfejlesztést illeti, a megszorítások itt is érezhetőek, hiszen a legtöbb kiadási tétel stagnál, vagyis reálértéken csökken az a forrás, amit a vidéki népesség életminőségének javítására, a termőföldvédelemre vagy a családi gazdaságok helyzetének megerősítésére tudunk fordítani. Alapvetően a nemzeti kiegészítő támogatások csökkenő kerete miatt komoly veszteség éri a gazdálkodókat. Itt az állattartók rossz helyzetére hívnám fel a figyelmet, a napokban jöttek hírek különösen a sertéságazat sanyarú helyzetéről is.

Az, hogy néhány intézmény látszólag valamiféle bevételi növekedést produkál, csak annak köszönhető, hogy a kormány a szokásos átszervezésekkel és átnevezésekkel próbálja leplezni a forráshiányt. Gondolok itt arra, hogy az MGSZH beolvadt az Élelmiszer-biztonsági Hivatalba, és most új hivatal néven fognak futni.

Egy kicsit kevesebb jut tanyafejlesztési támogatásra, az agrár-kutatóintézetekre vagy a génmegőrző intézményekre is, amelyek eddig sem kaptak igazán sok pénzt. Ez talán apróságnak tűnhet, de tendenciájukban jelzik a kormány értékrendjét, és nagyon fontos az, hogy pont ezeken a területeken igazából a kis összegek is nagyon sokat számítanak.

Meglepetéssel vettük tudomásul, hogy csökken a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának támogatása ebben a költségvetési tervezetben, és ez azért is különösen aggasztó, mert éppen nem olyan régen tárgyaltuk itt az új bortörvényt, amely szerint tulajdonképpen hatósági feladatokat fog átvenni a hegyközség, illetve a hegybíróság, és nem tudjuk, hogy akkor ezt hogyan fogják teljesíteni, ha ehhez nincs meg a megfelelő forrás.

Aztán itt vannak még az osztatlan közös földtulajdonok. Ezekre elég sok kimérési kérelem érkezett be a kormány erre irányuló kampányának következtében. Az idei határidőig 350 ezer tulajdonos nyújtott be 101 ezer földrészletre önálló ingatlanná alakítási igényt, és azt gondoljuk, hogy az erre most előirányzott 2 milliárd forint igencsak kevés lesz, hogy ezt az osztatlan közöstulajdon-kimérést végrehajtsák.

Egyébként itt szeretnénk azt is megjegyezni, hogy ha a kormány szeretné az igazán bátor megoldásokat, és itt most nem az ilyen szokásos pénzügyi hókuszpókuszokra gondolunk, akkor megpróbálkozhatna azzal is, hogy például az adott határidőig bejelentett tulajdonosok földjére vételi ajánlatot tesz, és csak azokat a földrészleteket méri ki, amelyek esetében a tulajdonosok nem élnek ezzel a lehetőséggel. Tehát ez tulajdonképpen egy sokkal hatékonyabb felhasználása lenne ennek az összegnek, ha adott esetben rögtön az állam birtokába kerülhetnének azok a földek, amelyek eddig gyakorlatilag használatlanul kallódtak, és senki nem művelte őket, és nagy valószínűség szerint a tulajdonosoknak nincs is rá igazán szándékuk, hogy ezt műveljék.

Ehhez persze sokkal több támogatás kellene a földvásárlásra. A Nemzeti Földalapnál idén persze megnövelték ezt az összeget 4 milliárd forintra, amivel legalább nem ismétlődik meg a tavalyi teljesen elképesztő helyzet, hogy termőföldeladásból 2 milliárd forint bevételt terveztek, vásárlásra viszont csak 500 milliót költhettek.

(13.40)

Ez most egy kicsit jobbnak tűnik, ugyanakkor, ha közben megnézzük a bevételeket és a kiadásokat, még mindig van egy 7 milliárdos lyuk, tehát a két legnagyobb költségigényű projekt, a termőföldvásárlás és a "földért életjáradék" program kiadásainak döntő hányadát hiányból fogják fedezni, ami teljességgel bizonytalanná teszi ezeknek a programoknak a folytatását. Az LMP szerint önmagában a földvásárlásra fordítható előirányzatnak 10 milliárdos nagyságrendűnek kellene lennie, ráadásul felülről nyitottnak.

Itt már csak annyit jegyeznék meg röviden, hogy amíg egyébként a Nemzeti Földalap a jelenlegi módon működik, ilyen kaotikusan, ennyi kritika éri a működését az állami földbérlet-pályázatok kapcsán, és ennyi politikai összefonódás és visszaélés van a háttérben, és amíg ezeket nem vizsgálják ki, addig igaziból a Nemzeti Földalapra nagy összegeket bízni egyébként is egy kifejezetten kockázatos dolog.

Összességében tehát a vidékfejlesztési fejezet miatt sem tartjuk elfogadhatónak ezt a költségvetést. Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu