BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Elsősorban foglalkoztatáspolitikai módosítókra hívnám fel a figyelmét tisztelt képviselőtársaimnak. Meg kell hogy mondjam: ezek nem abszurd és földtől elrugaszkodott módosítók, és alapvetően koncepcionálisan nem változtatnak a költségvetésen, igazából alapvető korrekciókat tartalmaznak, hiszen az volt a cél, hogy lehetőleg próbáljunk meg valamit javítani a költségvetésen.

A 97. ajánlási pont azt a bérkompenzációt helyezné vissza, amely tavaly még benne volt a költségvetésben, és amelyet fel is használtak, hiszen a gazdálkodók nem tudták kitermelni annak a fedezetét, hogy a bércsökkenést kompenzálják a munkavállalók számára, és jelezték, hogy amennyiben ez most hiányozni fog, akkor bizony számos munkavállalónak fog csökkenni a nettó bére. Úgy gondoljuk, hogy a mai helyzetben az alacsony keresetűekre igenis vigyázni kell annyira, hogy ezt ismét beletegyék.

Az 542., illetve a 16., 17. módosító mind inflációkövető módosítások, illetve a közalkalmazotti fizetési osztályokat megemelné a minimálbérkezdetre. Ez megint csak egy látszólagos emelés, hiszen valójában mindenkinek meg kell kapnia a minimálbért.

Ez átírná magát a bértáblát annyira, hogy hivatalosan alapbérként kapják meg a minimálbért, ne pedig mindenféle korrekciók révén. Tehát ez tulajdonképpen az eredeti bértábla célját őrizné meg, amelyben előjönnek a végzettség és a szolgálatban eltöltött idő szerinti különbségek immár a bérben is.

Szintén csak egy egyszerű inflációkövetést szolgálna a közszolgálati tisztségviselők illetményalapjának az inflációval történő megemelése. Hozzáteszem, hogy ez mind a tervezett infláció, amiről még nem lehet tudni, hogy hogyan alakul, várhatóan magasabb lesz, mint amennyit terveznek, tehát ez még mindig alulbecsült ahhoz képest, úgyhogy vélhetően még így is reálbércsökkenést fognak elszenvedni ezek a dolgozók.

A 17-es módosító egy érdekes problémára hívná fel a figyelmet. A kormány évek óta mindig kisebb mértékben emeli a járulékfizetés felső határának napi összegét, mint amennyi az infláció tervezett mértéke. Ezáltal tulajdonképpen ez a határ egyre lejjebb kerül, és a legjobban keresők egyre könnyebben elérik azt a határt, ami fölött már nem kell fizetniük járulékot. Ez megint a legkedvezőbb keresetűeknek kedvez.

Igazából nem értjük, hogy miért nem követik az inflációt, hiszen a nyugdíjakat is mindig emelik az inflációval, tehát az lenne a logikus, hogy ezt a felső határt is mindig megemeljék legalább az inflációval. Önök ezt nem teszik, nem lehet tudni, hogy miért. Ez a módosítás arra vonatkozik.

És végül az 59. ajánlási pontban a kormányhivatalok számára biztosítanánk többletforrást azért, hogy a munkaügyi ellenőrzések rendszerét egy kicsit javítsuk, több ellenőrre legyen forrás, mégpedig azért, hogy az egyre jobban kibővülő közmunkaprogramokat tudják ellenőrizni. Önök mindig elmondják, hogy ha valahol problémánk van a közmunkaprogrammal, és úgy gondoljuk, hogy visszaélések vannak, akkor tegyünk bejelentést vagy feljelentést. Igen ám, de hova tegyen az ember, ha nincsenek ellenőrök, akik kimenjenek, és mondjuk, egy átfogó vizsgálatot lefolytassanak? Tehát így nagyon könnyű dobálózni a szavakkal, teremtsék meg azt a feltételt, hogy valóban legyen értelme egy bejelentésnek, és akkor joggal hivatkozhatnak erre az alapra. Ugye, nemcsak akkor kell az ellenőröket használni, amikor adott esetben nem kifejezetten kormánypárti beállítottságú cégeket vagy önkormányzatokat kell vegzálni, hanem igazából jó lenne, ha ezek az ellenőrök és ellenőrzési rendszer függetlenül működnének a politikától.

Ez a módosító javaslatunk egyébként annyira megtetszett az LMP-nek, hogy a benyújtás másnapján ők is benyújtották szinte ugyanezt. Itt már Szél Bernadett el is mondta. Örülünk neki, hogy náluk is ilyen kedvező fogadtatásra talált, és reméljük, hogy saját kreativitásukat is megcsillogtatják időnként, és nemcsak másoktól sikerül ötletet lopkodni, de reméljük, hogy akkor ezt támogatni fogják majd nyilván a szavazások során is.

Ezekre szeretném felhívni a figyelmet. Nyilván jön a kérdés, hogy persze, persze, de honnan gondolunk forrásokat teremteni minderre. Mindig fölteszik ezt a kérdést, merthogy munkahelyet nem nagyon tudnak miből és hogyan teremteni. Itt ismét felhívnánk a figyelmet arra, hogy az államadósság újratárgyalása és átütemezése nélkül ez a jelenlegi gazdasági helyzet egyszerűen megoldhatatlan. Tehát, amíg nem kezdenek el érdemben foglalkozni ezzel a témával, addig igazából gazdaságélénkítésről nem is lehet beszélni. Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu