DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Maga a téma is egy nagyon fontos téma, és mutatja ezt, hogy jó néhány órát töltöttünk el. Az a baj, hogy ennek az időnek egy jelentős részét nem az érdemi vitával, hanem honnan lesz pénz, meg mindenféle... - itt aztán már volt minden, a közmunkától kezdve minden előjött. De mivel a munkahelyvédelmi akcióterv egy nagyon lényeges eleme, egy új, mondhatni kuriózumeleme, és egész biztos vagyok benne, hogy európai tagállamok mások is fognak ehhez hasonlóval élni, ezért engedjék meg, és nehogy hiányérzete legyen az ellenzékben bárkinek, hogy nem válaszoltam meg valamiféle kérdést, amit esetleg véletlenül kihagyok, arra majd a részletes vitában visszatérünk.

De szeretném jelezni, hogy ebben a tekintetben a magyar kormány egyértelműen elkötelezett. A munkahelyvédelmi akcióterv végre lesz hajtva, és nagyon sok munkáltatónak és munkavállalónak fog nagyon komoly lehetőséget teremteni 2013-tól kezdődően.

(17.20)

Elnézést kérek azoktól is, akik hallgatnak most bennünket, számadatok röpködtek itt mindenféle irányba, és KSH-statisztikák. Megpróbálom egyszer világossá tenni, és talán képviselőtársaim is megértik, hogy miért beszélek erről picit részletesebben, hiszen mindenki erre hegyezte ki. Kétfajta statisztika van a KSH-ban. Az egyik az intézményi statisztika, ami 20-a körül jelenik meg, a másik meg a munkaerő-felmérés statisztikája, ami európai uniós viszonylatban is hasonlítja az államokat egymással. Tehát, ha én a munkaerőre vagyok kíváncsi, akkor a munkaerő-felmérést kell figyelnem, mert az intézményi statisztika nem a munkaerőt vizsgálja, hanem az átlagkeresetet, a keresetet vizsgálja. És azért, hogy ne legyen nagy torzulás, ezért mintát vesz a munkáltatóktól. Hogy veszi a mintát? Öt fő alatt nem vizsgál - puff. A munkavállalók egyharmada ott van a kkv-szektorban.

A másik: az 5-50 fő közöttieknél mintavétel van, egy igen apró mintavételt végez. Szóval röviden-tömören, és én ezt vállalom is, kedves ellenzéki képviselőtársaim, amikor számokról vitatkozunk, akkor mindig a munkaerő-felmérés számairól vitatkozzunk. Én szívesen állok rendelkezésre. Önök azt mondják, hogy 23 ezerrel meg 33 ezerrel csökkent, önök az intézményi statisztikára hivatkoznak, aminek ehhez köze nincs gyakorlatilag. Halkan szeretném megjegyezni, 22 éve nem tudjuk megmondani, hogy éppen a mai napon hányan dolgoznak Magyarországon. Nincs ilyen statisztika. Nagy baj, nagyon jó lenne, ha lenne, és a kormány tett is lépéseket ennek érdekében. Amíg ez nincs meg, addig a munkaerő-felméréshez hasonlítjuk.

Kedves Képviselőtársaim! Üssék fel ezt a statisztikát! 2010 májusához, a kormányváltás időszakához képest az idei évben 120 ezerrel több foglalkoztatott van. Megint mondok egyet, megint nézzék meg, kicsit bonyolódjanak bele, nézzék meg a közmunkát. Talán emlékeznek rá, 2010-ben még az önök által indított "Út a munkához" program ment, ott még azért "bőségesen" volt ellátmány, és azt tudom mondani, hogy ahhoz képest 20 ezernél nem több a közfoglalkoztatotti növekedés. Magyarul azt állítom, hogy 2010-hez képest 2012-ben közel százezerrel nőtt a versenyszféra foglalkoztatotti adata. Vitatkozhatunk ezen, kedves képviselőtársaim, nagyon szeretném, ha ez még hosszú évekig így lenne, de nem vagyok benne biztos, ha a recesszió folytatódik, és Európában az van, ami van, fordítva, mint Magyarországon, hogy csökken a foglalkoztatás, és nő a munkanélküliség. Egy ilyen helyzetben, egy ilyen örökölt helyzetben mi képesek voltunk a foglalkoztatást bővíteni, elsősorban a versenyszférában, és még egyszer hangsúlyozom, elsősorban a versenyszférában; ez egy óriási dolog, óriási eredmény, úgy gondolom.

A járulékcsökkentés általános, egy lélegzetvételű legyen, vagy kisebb lépésekben történjen. Ezt az élet bebizonyította, és el is hangzott ma, hogy de jó lett volna, ha mi is amellett döntünk. 2009-ben és 2010-ben összesen 5 százalék járulékcsökkentést hajtott végre az előző kormány. Ne legyünk igazságtalanok, nyilván egy válságból való kihúzás időszaka volt, de az eredmény mi? Lyuk a költségvetésen, a foglalkoztatásban zéró változás. És most önök ezt javasolják nekünk, hogy próbáljuk meg, hátha nekünk sikerül? Isten őrizzen! Amit önök javasolnak, attól nekünk, mint ördögnek a tömjéntől, úgy kell menekülnünk. Nem is ezt választottuk, mert ha ez a 300 milliárd forint egyébként mind erre vonatkozna, halkan mondom, hogy ebből 140 milliárd forint van azon a lábon, ami az első öt pontot érinti, a 140 milliárd forintból nagyjából 1-1,5 százalékos általános járulékcsökkentést lehetne végrehajtani. Ugye, nem kell mondanom, hogy mi lenne az eredménye? Lyuk a költségvetésen, és a foglalkoztatásban a világon semmi nem változna, ahogy az előbb mondtam. Ezért mit tettünk? Azt mondjuk, hogy ott segítsünk, ahol a legnagyobb a baj, a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél s a többi.

Azt mondják önök, hogy önök ezt már régen kitalálták, mi csak itt leporoltunk valamit. Hát, nem is önök lennének, ha ezt nem mondanák. De akkor hadd mondjam: a Start-kártya programról azt mondják, hogy gyakorlatilag mi ezt visszük tovább. Egyrészt a Start-kártyákat csak az tudta kiváltani, aki új belépő volt. Ez év áprilisi adatot mondok, 91 ezer Start-kártyás volt Magyarországon. A munkahelyvédelmi program több mint 1 millió embert érint, aki most dolgozik, és reményeink szerint 50-100 ezer között lesz, aki új belépő. Miről beszélnek? Körülbelül az a különbség, mint az önök kormánya meg a mi kormányunk között. Az egyik 90 ezer, a másik meg 1 millió 200 ezer. Hát ez a helyzet. Ne mondják, hogy á, hát nem találtak ezek ki semmit, csak egy kicsit porolgattak. Nem! Teljesen más alapokra helyeztük a járulékkedvezményt, és nem 1-2 százalékot, hanem drasztikusan felezzük gyakorlatilag a járulékokat. Meggyőződésem, hogy ez komolyan fog segíteni.

Gúr képviselő úr rengeteg kérdést tett fel. Nekem úgy tűnik, hogy mindenről én jutok az eszébe. Higgye el, nem egészséges ilyen sokat rám gondolni, kedves képviselő úr (Derültség.), de igyekszem válaszolni a kérdéseire. Azt mondja, hogy elkéstünk, mert két és fél évvel ezelőtt kellett volna. Persze! Nem kellett volna a büdzsét így hagyni, ahogyan hagyták. Ugye sejti, hogy nem most jutott eszünkbe, hanem most teremtődött meg a lehetősége. Most sem egyszerűen, mert a magyar kormány nem kis feladatot vállal azzal, hogy ennek a költségvetésben megtalálja a forrását. Mégis megteszi, mert látjuk azt, hogy enélkül, ami az Európai Unióban zajlik folyamat a foglalkoztatásban, ha ez begyűrűzik hozzánk, akkor a mi egyébként is gyenge lábakon álló foglalkoztatáspolitikai eszközrendszerünket bizony megtépázhatja. Tehát nagyon lényeges kérdés, hogy időben történjen, és most van itt az ideje annak, hogy ebben lépjünk.

Ugye, azt mondja, hogy befogadó rendszert működtettek önök, a szociális ellátórendszert, illetve közfoglalkoztatást. Engedjenek meg itt is egy kitételt, hátha nem kell még egyszer majd előhoznom. 2009-ben közmunkára meg segélyre, most leegyszerűsítem, ezt rátnak hívták annak idején, 86 milliárd forintot fordítottak önök, 86-ot. Mi 2012-ben 192 milliárdot. A kettő közti különbség ott van az emberek zsebében. Vagy közmunka címén, vagy ellátás címén, de ott van az emberek zsebében több mint 100 milliárd forint.

Ami a másik nagyon lényeges kérdés: hogy néz ki a munkanélküli-ellátórendszer? Nagyjából 500-550 ezer ember van munka nélkül 10-15-20 éve. Ebből van durván 200 ezer ember, aki semmilyen ellátást nem kap, mert mondjuk, a családban az egy főre jutó annyi, amennyi. Marad 300 ezer. Önök a következőt döntötték. Adjunk 100 ezer embernek 60 ezer forintot, nagyon nem kérünk tőlük számon semmit, de legalább a szociális feszültségeket kezeljük, 200 ezernek meg adjunk 28 500 forintot rát címén. Hol volt ez a fene nagy érzékenység, amit most önök a szakszervezetek címén mondanak, hogy hogyan lehet 47 ezer forintból megélni? Önök 200 ezer embert szorítottak be 28 500 forintra. Abból hogy lehetett megélni, kedves képviselőtársaim? Tehát legalább, ha tudják azt, és önök nagyon jól tudják, hogy miről beszélek, próbálják úgy kezelni a dolgot, és ne hasonlítgassák. A 47 ezer forint lényegesen több, mint a 28 500 forint. Bár ne ennyi lenne! Nagyon szeretnénk, ha a közmunkás-minimálbér több lenne, mint 47 ezer forint, de ahhoz nyilván a gazdaságnak is úgy kell működnie, hogy képesek legyünk ezt a fajta járandóságot növelni.

Azt mondja képviselőtársam, hogy a minimálbér nem nőtt. Kedves képviselő úr, 2007 óta nem nőtt. Még emlékszik, az önök kormánya volt folyamatosan, a minimálbér csak nominálszintű növekedést tett lehetővé. Hála a jóistennek, a valóság nem így van. Mert 2011-ben is nőttek 5,7 százalékkal a reálbérek, nem a nominálbérek, hanem a Magyarországon. Azok pedig, akik 1-2-3 vagy többgyerekesek, van, ahol 19 százalékkal nőttek a bérek. Úgyhogy ne mondja nekem, hogy nem nőttek, mert igenis nőttek a bérek, méghozzá jelentősen nőttek. Nem állítom azt, hogy nincsenek olyanok Magyarországon, ahol az összeg gyakorlatilag csak a nominálszintet tudja tartani. Azon dolgozunk, hogy ez ne így legyen.

Az 50 éven felülieket nem támogattuk. Olvassa el, kedves képviselő úr, szokott ön bejárni olyan helyre, ahol lehet ilyet olvasgatni, most is van 50 éven felüli program, nézze meg, hogy miről szól. Az a munkáltató, aki 50 éven felülit visz ki, egy évig nagyon komoly kedvezményt kap, az első 3 hónapban bérjárulék 100 százalék, második 3 hónapban bér, harmadik: járulék 100 százalék. Nézze meg, hogy mennyivel több ez meg jobb ez, mint amit önök találtak ki.

Kiss Péter. Hát Kiss Pétertől, megmondom őszintén, nincs már itt, úgyhogy nem nagyon tudom neki mondani, de remélem, megnézi majd, kicsit többet vártam tőle, mint régi munkaügyi miniszter, mert olyan kérdéseket feszegetett itt, amit nem is egészen értettem. A Start-kártyát az előbb elmondtam, hogy miért nem lehet összevetni. Nem megszüntetjük a Start-kártya kedvezményeit. Az idei évben bővítettük.

(17.30)

Talán emlékeznek, behoztuk a Start Bónusz kártyát, ami azt jelenti, hogy egy évig járulékmentességet kap az, aki ezt a kártyát kiváltja. Tehát nem csökkent. Most önök csúsztatnak, bennünket szoktak vádolni, csúsztatnak, merthogy miért váltjuk ki a hazai forrásokkal az uniós forrásokat.

Kedves Képviselőtársaim! Önök is tudják, európai uniós program, vége van. A program előtt két évvel új kártyát már nem lehet kiváltani, tehát most már csak a meglevő kártyák kedvezményét lehet igénybe venni. Ha azt kérdezik, hogy '14-20 között tervezünk-e ilyet, hát hogyne, természetesen, amivel tudjuk kímélni a hazai költségvetést, mindenféle lehetőséget meg fogunk ragadni. És ha megnézik az NFA-t, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot, ott azt fogják látni, hogy az elmúlt évekhez képest klasszissal nőtt az európai uniós források felhasználásának a száma - a TÁMOP 1-es meg a 2-es lábat mondom, ha valakinek ilyenkor este még van füle arra, hogy ezt egyáltalán hallja vagy értse, de nézze meg, nézzen utána, hogy ez valóban így van-e vagy sem.

Bertha Szilvia képviselő asszonynak néhány dolgot. Igen, az ÁSZ-jelentést önök is olvasták, valóban így van. A tőlem egy kicsit jobbra, hátra ülő urak 1840 milliárd forintot tapsoltak el az elmúlt két kormány időszaka alatt kvázi munkahelyteremtésre úgy, hogy a foglalkoztatásban jószerivel semmi nem változott. (Babák Mihály: És beszélnek itt egész nap.)

Valóban, ahogy mondta képviselő úr, 3 millió - én inkább azt mondom - 700 ezer és 4 millió között mozog a foglalkoztatotti létszám 20 éve. Ön azt mondja, hogy a válság előtt már majdnem nyaldosta a 4 milliót, 2008 környékén 3 millió 870 vagy 940.

Képviselő Úr! Ha 3940-nel adták volna át, akkor most 4 millió felett lennénk, mert 120-at adjon hozzá. Végre 22 év után először sikerülne a 4 milliót átlépni! Bízom benne, hogy így is fog sikerülni, hogy gyakorlatilag 3 millió 900 fölé került most a létszám. És még egyszer hangsúlyozom, ennek a döntő többsége a versenyszférából táplálkozott ilyen körülmények között, amiben most vagyunk.

A szakképzettek mellé jó lenne felvenni - ez egy lényeges kérdés, és itt több kérdés is elhangzott. (Gúr Nándor közbeszólására:) Képviselő úr, meghallgattam én is önt, higgye el, nem volt egyszerű nekem sem (Derültség a kormánypárti padsorokban.), de tegye meg, hogy hallgasson végig. Itt jelezték többen az LMP részéről és a Jobbik részéről is, hogy nem lesz-e kiszorító hatás, tehát magyarul nem enged-e el egy szakképzettet, és felvesz, mondjuk, két szakképzetlent. Az elvi lehetősége valóban meglenne, ha mi nem figyelünk oda, mondjuk, a jogszabálynál vagy az eljárási rendeknél. De azért arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy ez eddig is megtörténhetett volna. Tehát azért olyan kedvezmény; ha most egy munkaügyi központba bemegy valaki és bértámogatást kér, a bérjárulék 50-70 százalékát kaphatja meg, tehát nem életszerű az, hogy én egy jó alkalmazottamtól azért válok meg, hogy évente 174 ezer forintot megtakarítsak százezer forintig. Nem gondolom, hogy ezzel baj lesz. Ettől függetlenül figyelni fogjuk a rendszer bevezetését, és ha azt érzékeljük, hogy van ilyen hatás, akkor nyilvánvalóan beavatkozunk.

A Start-kártya felváltásával kapcsolatban - ezt már az előbb említettem.

Szakképzetlenek támogatása. Nem szeretnénk azt, hogy most a FEOR 9-cel megtámogatunk 200 ezer embert, szakképzetlent, majd beragasztjuk őket 20 évig a szakképzetlen titulusba, és nem adunk neki képzést, nem adunk neki esélyt, hogy kijöjjön onnan. Fogunk adni esélyt képzéseken, felnőttképzéseken, átképzéseken keresztül. Tehát ez is, úgy gondolom, fontos rész lesz.

Honnan lesz itt százezer új munkahely, illetve kérdés volt, hogy akkor most a számokat hogyan kell vizsgálni. Azt tudom mondani, ahogy a miniszterelnök úr levelében is volt, már az első körben, tehát a 2013-as évben egészen bizonyos, hogy több mint egymillió ember munkahelymegőrzését fogja szolgálni, s nagyságrendileg úgy tervezünk, hogy a tartósan munkanélküliek, a pályakezdő fiatalok és a gyesről, gyedről visszatérők esetében 15 és 30 ezer között elemenként, tehát magyarul így jön össze a létszám. Én nagyon örülnék neki egyébként, ha ilyen ínséges időszakban munkahelyteremtés oldalon nagyságrendileg ez a 30-50, akár százezres létszám megjelenne nemcsak statisztikában, hanem valóságosan is a munkaerőpiacon.

Avval egyet kell értenem és mindannyian egyetértünk, úgy gondolom, a magyar parlamentben, hogy a foglalkoztatásban tartós, érdemi bővülést, növekedést a gazdaság növekedése nélkül nem lehet elérni. Ez nem kérdés számunkra. Csak amikor a közmunka kérdése előjön - és Simon Gábortól meglepetéssel, de örömmel hallottam, amit mondott, hogy gyakorlatilag az ő fixa ideájuk is az volt, hogy segély helyett közmunkát. Hát ez valahogy akkor nem annyira tűnt ki, mert azt érzékeltük, hogy írd alá a jelenléti ívet, aztán gyere majd este, esetleg megint írj alá, vagy kezdjél magaddal valamit. Tehát nem volt mögötte értékteremtés. Mi most azt mondjuk, hogy annak is, aki részese ennek a közmunkának, sokkal jobb, ha nem értéktelen munkával, hanem érdemi munkával tölti az idejét, legyen ez akár országos, akár helyi szintű közfoglalkoztatás.

Azt mondta Simon Gábor, hogy drámaian fog változni a munkaerőpiac. Igen, akkor változott volna drámaian, ha mi most ezt nem lépjük meg, hallgatunk önökre, és nem lépjük meg, és ez a munkahelyvédelmi akcióterv nem segítene ott, ahol a legnagyobb a baj a következő évben.

Hadd tegyem megint világossá mindenki számára: a magyar kormány számára is a legfontosabb a versenyszféra. Nem a közmunkát látjuk mint egyedüli megváltót és mindenhatót. Többször hangsúlyoztuk, most is szeretném hangsúlyozni: a közmunka a segély helyett mindenképpen alternatíva, és amíg a versenyszféra nem képes olyan térségekben, olyan régiókban valódi munkahelyet, az elsődleges munkaerőpiacon munkahelyet teremteni, addig a közmunkával is igenis foglalkozni kell, és nem segélyen kell az embereket tartani.

Farkas Gergely a fiatalokkal kapcsolatban; igen, valóban, ez egy nagyon fontos kérdés, hadd említsek itt néhány dolgot, hogy mit tettünk az elmúlt időszakban. Talán a legfrissebbet, első munkahely program címén éppen szeptember 1-jén indítottunk egy programot, ami arról szól, hogy aki szakmájában, vagy ha szakképzetlen, akkor segédmunkásként fölvesz munkáltató pályakezdő fiatalt, négy hónapig a bérjárulék száz százalékát kapja meg. Örömmel jelentem, 4200 - 4200! - jelentkező van, és ebből 1600 már szeptember 1-jével elhelyezkedett. És a többiek is el fognak helyezkedni szeptember közepén, október elején.

Vállalkozóvá válás nagyon fontos dolog, konkrétan több milliárd forintot fordítunk vállalkozóvá válás támogatására a fiataloknál. Gyakornoki programot fogunk indítani. Lakhatási hozzájárulás - talán érzékelték a híradásokban, hamarosan egy kormányrendelet lesz reményeim szerint, amit elfogadunk végre, adunk lehetőséget, és zömében úgy gondolom, hogy itt a pályakezdő egyedülálló, pályakezdő fiatalok fognak mobilisak lenni, és nem az országhatáron kívül, hanem azon belül keresik adott esetben evvel a segítséggel a megélhetésüket.

Nincs szó a pályakezdő-minimálbér bevezetéséről, akkor is mint opciót hoztuk ezt elő. Ez a megoldás, a munkahelyvédelmi akcióterv sokkal jobb, hiszen nettó szinten nem csökkenti a pályakezdő fiatal bérét, ugyanakkor a munkáltatót ösztönzi, tehát elértük a célt, sőt többet értünk el annál, úgyhogy a pályakezdő fiatal, meg még egyszer mondom, a regionális minimálbér kérdése sincs napirenden e tekintetben.

És akkor Dúró Dóra képviselő asszony a kisgyermekes anyákkal kapcsolatban, ez is nagyon-nagyon fontos kérdés. Egyetértünk abban, valóban a statisztika azt mutatja, hogy a népességcsökkenést ott sikerült megállítani érdekes módon, nem ott, ahol sokáig benn tartják az édesanyákat vagy a gyerekkel otthon tartják, hanem ott, ahol egyébként munkalehetőséget tudnak mielőbb biztosítani. Azt tudom itt mondani, hogy mind a munka törvénykönyvének egyes szabályait - mondjuk például, ha a versenyszférában helyezkedik el valaki, akkor köteles visszavenni részmunkaidőben, ez eddig csak a közszféránál volt, most már a versenyszférára is kiterjesztettük, és számos más elem van. Egy nagy baj itt van valóban, amit ön is mondott, azt érzékeljük, hogy a kisgyermekes anyák elhelyezkedése nem elsősorban járulékcsökkentési probléma, hanem nincs hova, tehát bölcsőde, meg óvoda, meg egyéb nappali ellátóhely nincs. Nyilván ebben is van előrelépés, bölcsődei program is indul, intézményi, 5,5 milliárd forint értékben írtunk ki pályázatot, de el kell ismerjem, hogy ez csepp a tengerben, tehát ez nem fogja megváltani a világot. De abba az irányba megyünk, ahol szeretnénk érdemi eredményeket elérni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném az idejüket rabolni. Nagyon-nagyon, nagyon-nagyon fontos pillanathoz érkeztünk akkor, amikor az általános vitáját lezárjuk ennek a törvénynek. Még fontosabb lesz majd, amikor a részletes vita után ezt a magyar parlament elfogadja. Remélem, hogy ellenzéki képviselőtársaim is mindent egybevetve majd azért úgy fogják gondolni, hogy mégiscsak adni kéne a nevüket ehhez a történelmi pillanathoz, mert az, amit most a magyar kormány munkahelymegtartásban és munkahelyteremtésben megtesz, az úgy gondolom, példaértékű lehet mindenki számára, úgyhogy jó szívvel ajánlom mindannyiuk figyelmébe.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(17.40)

Forrás: parlament.hu