FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A munkahelyvédelmi törvényjavaslatot a fiatalok szempontjából szeretném vizsgálni, és ennek kapcsán a fiatalkorú-munkanélküliség egyéb kérdéseiről is szeretnék szót ejteni. Mindenekelőtt, ha a fiatalokról beszélünk, akkor fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a 15-29 éves népesség létszáma 1 millió 880 ezer fő, tehát ennyi fiatalról beszélünk mi e törvényjavaslat kapcsán, pontosan a 25 éven aluliakról beszélünk e körön belül. Fontosnak tartom azt is megnevezni, hogy a statisztika alapján a 15-64 éves népesség 27,8 százalékát teszik ki a munkaerőpiacon potenciális munkaerő-kínálatot jelentők közül ezek a fiatalok. Azokról a fiatalokról beszélünk, akik körében több mint két és félszerese a munkanélküliség az országos átlagnak. Európai uniós viszonylatban már mások az adatok. Ott még örülhetünk, hogy nem Görögország és Spanyolország színvonalán vagyunk, de ha valami radikális változás, drasztikus beavatkozás nem fog történni, akkor könnyen elképzelhető, hogy mi is erre az útra fogunk lépni, ahol közel 50 százalékos a munkanélküliség. Nálunk még csak 28 százalék körüli a fiatalkorú-munkanélküliség.

Kezdem egy pozitívummal, és őszintén örülök annak, hogy a kormány is érzékeli ezeket a drasztikus számokat, és végre foglalkozik a fiatalkorú-munkanélküliséggel, és próbál ez irányban tenni. Ugyanakkor már a vezérszónoki felszólalásainkban is elmondtuk, hogy édeskevés ez a mostani akcióterv, ennél sokkal többre van szükség. Pozitívan látjuk a jövőt, próbálunk optimisták lenni, és reméljük azt, hogy ez csak az első lépése egy nagyobb, a fiatalok foglalkoztatásának növelése érdekében tett akciótervnek, ennek csak a része ez a mostani beharangozott elképzelés.

Ami kritikánkat megfogalmaztunk a vezérszónoki felszólalásban, az volt, hogy önmagában új munkahelyeket nem fog teremteni ez a kedvezmény, ez a járulékkedvezmény. Itt sokkal inkább az várható, hogy a munkaadók majd elgondolkoznak azon, hogy érdemes-e nekik felvenni fiatalokat adott munkakörbe. Bizony érdemes lesz, mert kedvezményeket kapnak rá a járulékfizetésre vonatkozóan, és ez fluktuációt fog okozni az adott munkahelyen, elbocsátják azokat a munkavállalókat, akik után teljes járulékot kellene fizetni, és helyettük majd a fiatalokat fogják alkalmazni. Viszont ez csak arra lesz alkalmas, hogy esetlegesen társadalmi csoportokat ugrasszon össze. Ez nem lehet senkinek a célja. Pont ezért szükség lenne emellett olyan intézkedésekre is, amelyek új munkahelyek teremtésére vonatkoznak, erről sajnos keveset hallunk a kormánytól.

Ha fiatalkorú-munkanélküliségről beszélünk, akkor a kormány korábbi ötletéről is kell szót ejtenünk, ez pedig a pályakezdő-minimálbér kérdése. Államtitkár úr néhány hónapja harangozta be ezt az intézkedést, melyet szeretnének előbb-utóbb bevezetni. Én bízom abban, annak idején is a fenntartásainkat, az aggodalmainkat elmondtuk a pályakezdő-minimálbérrel kapcsolatban, bízom abban, hogy az, hogy azóta nem hallottunk erről és most sem ezzel álltak elő, azt jelenti, hogy nem fogják ezt bevezetni, ugyanis mi ezt nagyon rossz iránynak tartjuk. Olyan szintű kiszolgáltatottságnak tenné ki a fiatalokat, előfordulhat, hogy 48 ezer forintért kellene elhelyezkedniük, ami nemhogy motiválná őket, hogy itthon maradjanak, hanem inkább arra ösztönözné őket, hogy a kivándorlásban gondolkodjanak, mint ahogy már nagyon sokan teszik ezt napjainkban is.

(16.30)

Gondoljunk csak bele, a pályakezdő-minimálbér a minimálbér 70 százaléka lenne, ami körülbelül nettó 48 ezer forintnak lenne megfelelő, és azt mondanom sem kell, hogy ez semmire nem elég.

Azon is érdemes elgondolkodni, hogy most a felsőoktatásban komoly változások voltak, melyek egy részével kapcsolatban nekünk nagyon komoly kritikáink voltak. A hallgatói szerződés elvével egyetértünk arra vonatkozóan, hogy akit itthon tanítunk, azt próbáljuk mindenáron itthon tartani, ugyanakkor mindazon kormány általi vállalás nélkül, miszerint munkahelyet is teremtenek a fiataloknak, ez a szerződés egyoldalú. Miként várjuk el mi a fiataloktól azt, hogy itthon legyenek, itthon dolgozzanak, hogyha nincs megfelelő számú munkahely? Ezzel csak azt fogjuk elérni, hogy három év után, hogyha majd egy fiatal kikerül az egyetemről, már aláírta ezt a szerződést, tudja, hogy neki el kell helyezkednie, és jobb híján majd elmegy a Tescóba diplomásként éhbérért dolgozni, csak azért, hogy meglegyen a megfelelő idejű munkaviszonya annak érdekében, hogy ne kelljen visszafizetni a tanítása költségeit. Fontos lenne tehát ebből a szempontból is átgondolni a hallgatói szerződést, és megteremteni a kormányoldali garanciákat is a foglalkoztatottságra, hogy az egyetemről kikerülő fiataloknak legyen hol elhelyezkedniük.

Rossz iránynak tartjuk a fiatalok munkanélkülisége szempontjából a tankötelezettség 16 évre való leszállítását. Számos alkalommal elmondtuk, és most is elmondom, hogy mindez megteremti annak a lehetőségét, hogy szakképzettség nélkül kerüljenek ki fiatalok a középiskolából, úgy fejezzék be a tanulmányaikat, hogy nincs egy olyan szakma a kezükben, amivel el tudnak helyezkedni. Úgy gondolom, ez nem járul hozzá az ő foglalkoztatottságukhoz.

Annak örülünk ezen akcióterv kapcsán, hogy figyelembe vették ennek a bevezetésénél a Start-kártyával kapcsolatos problémákat. Jó néhányszor felvetettük már, hogy a Start-kártya egy jó kezdeményezés, de alapvetően elhibázott az a része, hogy két év után megszűnik a kedvezmény, és ilyenkor a munkaadónak el kell gondolkodnia, hogy mit is csináljon a fiatallal, és a legtöbb esetben bizony az a döntés születik, hogy egy újat vesznek fel helyette. A munkaadó szempontjából sajnos ez érthető, a mai helyzetben minden egyes ezer forint számít neki, és fontos az, hogy kevesebb járulékot kelljen fizetni.

Éppen ezért már a Start-kártyánál is azt javasoltuk, hogy fokozatosan csökkentsék a járulékkedvezményt, és így egyfajta többéves futamidő segítségével vezessék ki a rendszerből. Annak idején, amikor még írásbeli kérdéssel fordultam ez ügyben a minisztériumhoz, akkor még az volt a válasz, hogy ennek a Start-kártya programnak nem az a célja, hogy hosszú távon biztosítson a fiataloknak munkaviszonyt, hanem hogy gyakorlatot adjon. Természetesen ez is egy fontos szempont, de nem szabad elhanyagolni a másik oldalt sem, és ha már egy fiatalnak lehetősége volt egy munkahelyen elhelyezkedni, akkor meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy ott is ragadjon, és a járulékkedvezmény megszüntetésével ne tegyék ki az utcára. Tehát ez a probléma megoldásra került ennél az akciótervnél, és örülünk annak, hogy itt már fokozatosan vezetik ki, két év után egy évig feleannyi járulékkedvezmény fog járni a munkaadónak, amit egy szerencsés döntésnek tartunk.

Nagyon fontosnak tartanám, hogy ha a fiatalkorú-munkanélküliségről beszélünk, akkor a fiatal vállalkozókról is szót ejtsünk, és sajnálatos módon erről kevés szót ejtettünk eddig itt az Országgyűlésen belül. Ebben volt egy pozitív kezdeményezés, ami 1600 új vállalkozás létrejöttét segítette a fiataloknál, ez azonban édeskevés. Első lépésnek jó, helyes, viszont mindenféleképpen folytatást igényel.

Csak hogy egy példával éljek, mennyivel le van maradva hazánk a fiatalok vállalkozási kedvével kapcsolatban: a 2,3 milliónyi, 15-34 éves fiatalnak kevesebb mint 4 százaléka mert saját vállalkozásba fogni, és ennél sokkal nagyobb kedv sincs a fiatalokban, az is 10-20 százalék között van. Ezzel szemben EU-átlagban a fiatalok 45 százaléka, az Egyesült Államokban pedig 55 százalék gondolkodik vállalkozás alapításában. Láthatjuk a drasztikus különbséget a fiatalok gondolkodásmódjában. Sajnos, ez a szemléletmód hiányzik ma a fiatalokból, és ennek érdekében kellene megadni minden segítséget a mai középiskolás, egyetemista és az egyetemről kikerült korosztálynak, hogy merjenek saját vállalkozásba fogni.

És a fiatalkori munkanélküliségnek még egy aspektusát szeretném megvilágítani, ez pedig a gyakorlat hiánya, és hogy ezzel kapcsolatban milyen módon tudnának gyakorlatot szerezni, ami feltétel az elhelyezkedéshez. A diákmunka rendszerén belül számos problémával találkozhatunk, nem egy esetben kihasználják a fiatalokat, visszaélnek az ő kevesebb jogi tudásával. Ráadásul olyan munkákra alkalmazzák őket, amiket egy szakképzetlen tanuló és bárki el tud végezni.

Érdemes lenne elgondolkodni azon, és az "Új nemzedék jövőjéért" programban található is erre való utalás, csak mint ahogy sok más abból a programból, ez sem került megvalósításra, hogy megteremtsük annak lehetőségét, hogy a diákmunkát olyan gyakorlatként végezze a fiatal, ami a tanulása gyakorlati idejébe beleszámít, tehát a tanulmányainak megfelelő munkát tudjon végezni a diákmunkája alatt. Ez számára is hasznos lenne, és az adott cég vagy vállalkozás is örülhetne annak, hogy olyan diákot tud alkalmazni, akinek bizonyos fokú szakértelme már van ahhoz a munkakörhöz. Fontosnak tartanám ezt is megfontolni és bevezetni ezt az új nemzedék programban meghatározott programpontot.

Összegzésként tehát örülünk annak, hogy foglalkozik a kormány a fiatalkorú-munkanélküliséggel. Arra szeretném kérni, az általam felvetett dolgokat fontolja meg, és ne álljon meg itt, ennyivel a kormány tevékenysége, annak érdekében, hogy a fiatalok munkanélküliségét csökkentsük, hanem minél több intézkedéssel próbálják ezt elősegíteni, mert úgy gondolom, hogy a fiatalok itthon tartása nemcsak az ő egyéni szempontjukból, hanem Magyarország és a társadalom teljes egészének szempontjából egy fontos tényező, és ebben nagyon fontos teendője van a kormánynak is.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu