VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az LMP megalakulása óta hirdeti azt, hogy szükség volna egy nagyszabású épületfelújítási programra. Csupán a parlamentben eddig 29-szer szólaltunk föl ez ügyben. Erre azért is van szükség, mert könnyedén lehetne közel 80 ezer munkahelyet teremteni, a családok háztartási kiadásainak a rezsiköltség részét, ami az egyharmadát jelenti, nagymértékben csökkenteni, illetve végre csökkenteni lehetne az előző témához kapcsolódva az orosz gáztól való függésünket is.

2010-ben még Matolcsy miniszter úr egy négyéves, 500 milliárd forintos programot hirdetett meg. Még az Új Széchenyi-terv is így fogalmaz, amit önök írtak: "Az épületenergetikai fejlesztések hatására várhatóan 60-70 ezer új munkahely létesül, és tízéves időtávon belül az államháztartás többletkiadásai nem haladják meg a növekvő adóbevételeit." Azaz ez a program ingyen van.

Tisztelt Miniszter Úr vagy Államtitkár Úr! - bárki is válaszol. Nem kérünk mást, csak azt, amit önök ígértek, azt a programot hajtsák végre. Részben követeléseink hatására augusztus végén az ÉMI, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézménye bejelentette, hogy 2013. június 30-áig elkészíti a nemzeti épületenergetikai stratégiát. Érezzük, ugye, a feszültséget? Az az ígéret, hogy négy éven át évi 130 milliárdos program lesz, ehhez képest három év alatt sikerül egy darab papírt összehozniuk. Gratulálunk!

A finanszírozásból eddig csak a pályázati úton elérhető vissza nem térítendő támogatás kapott figyelmet, pedig a skála jóval szélesebb lehetne ennél.

(14.20)

Lehet visszatérítendő támogatást adni, ahol egy visszatérülő alap biztosítaná a finanszírozást. És lehetséges, sőt ajánlott egy olyan rendszer, ahol nem kell pályázni, hanem bizonyos alapfeltételek teljesítése esetén a támogatás igényléssel volna lehívható. Sokkal több családhoz, háztartáshoz lehetne eljuttatni így a programot.

Ehhez persze meg kellene teremteni a forrást. Ez nem volna annyira bonyolult, első körben például a szükségtelen paksi beruházást előkészítő Lévai-projekt 12,5 milliárd forintjának átcsoportosításával. Ez már helyből 14-szer annyi, mint amennyit idén kiírtak kazáncserére, amely keret egyetlenegy nap alatt ki is merült. A hazai háttér megteremtése nagyban függ attól, hogy a szabályozás mennyire vaskalapos. Most tehát eléggé szörnyű a helyzet. Végül pedig, nemcsak a meglévő épületállomány felújításán nyerhetnénk, hanem az új építések szabályozásával is, hogy a jövőnek már energiatakarékosabb épületeket építsünk.

Mindezek alapján azt kérdezném: akar-e a kormány munkahelyeket teremteni, a legkevésbé képzetteket bevonva s a döglődő építőipart fellendítve? Kíván-e a kormány legalább az állami beruházások esetén, például a szociális bérlakások kapcsán, szigorúbb (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) energetikai jellemzőket megkövetelni? Kívánja-e a kormány elősegíteni (Az elnök újból csenget.) a helyben elérhető építő- és szigetelőanyagok elterjedését?

Várom válaszát. (Taps az LMP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu