VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hétköznapi nyelven szólva mondhatnám azt, hogy Varga Mihálynak (Az elnök csenget.) az elmúlt héten sikerült a ventillátor normális működésébe némileg belezavarnia azzal a kijelentésével, amikor azt mondta, hogy a magyarországi belső fogyasztást a háztartások majd úgy fogják fellendíteni, hogy előbb-utóbb elromlanak a hűtőik és az autóik, és majd az állampolgárok szépen elfáradnak új hűtőt és új autót venni. Lehet persze ezzel tovább élcelődni, én nem fogok, meg lehet rajta sírni is, de azért elég elszomorító, hogy úgy tűnik, a kormánypártoknak az az elképzelése a magyar gazdaság szempontjából tényleg létfontosságú belső fogyasztás fellendítéséről, hogy előbb-utóbb majd elromlanak a hűtők.

Nem is erről akarok beszélni, hanem ennek kapcsán arról, hogy véget kellene végre venni a hamis közbeszédnek; véget kellene végre vetni annak, hogy folyamatosan mellébeszél a kormány, és elmossa a felelősséget. Vállalni kellene végül is a felelősséget. Az elmúlt 20 évre visszamutogatni kell is, és lehet is. Az elmúlt 8 évre is kell, és lehet is visszamutogatni.

Eltelt most már több mint két év, illene a saját felelősségüket végre elismerni. Az, hogy itt van az IMF a nyakunkon, és nemsokára azt a magyar társadalmat, amelyik az elmúlt 22 évben számtalan megszorítást élt át, most újabb megszorításnak fogja kitenni, az már az önök felelőssége. Az is az önök felelőssége, hogy a bankunióra és politikai unióra készülő Európai Unió nemsokára szinte el fogja nyelni Magyarországot. Ez is az önök felelőssége, mint ahogy az is, hogy az egyébként egyedüli kitörési pontot, a keleti fordulatot, ami kitörési pont lehetett volna, önök elbaltázták.

Nézzük csak meg a két legközelebbi nagyhatalmat kelet felé: Oroszország és Törökország. Oroszországgal kapcsolatban az orosz-magyar viszonyok gazdasági-politikai szinten is befagytak, Törökországban meg el sem kezdődtek ezek a kapcsolatok. Ez az önök felelőssége, el kellene végre ismerni.

Önök nem ezt teszik, még az IMF-fel kapcsolatban is maszatolnak. Azt mondják, hogy van jó IMF-megállapodás, meg van rossz IMF-megállapodás. Mondjuk már ki, ne butítsuk a népet, mondjuk már ki, hogy nincs jó IMF-megállapodás. Kétféle IMF-megállapodás van: van a nagyon rossz IMF-megállapodás, és van a tragikusan rossz IMF-megállapodás. Ebből a kettőből lehet választani.

Azt is elmondta Varga Mihály a múlt héten, nagyon sok mindent mondott, hogy a hűtők elromlásán túl azért van még egy másik elképzelésük az 1,6 százalékos GDP-növekedés eléréséhez, ez pedig az európai uniós forrásoknak az átlátható és hatékony felhasználása. Nagyon örültem ennek a kijelentésnek Varga Mihály részéről, viszont nem értem azt, hogy ha ez így van, akkor az elmúlt időszakban, hónapokban, hetekben, miért nem támogatták a Simicska Lajos-Nyerges Zsolt-féle vizsgálóbizottság felállítását. Miért szavazták le például az elmúlt héten is a tárgysorozatba-vételét? Ez a bizottság pont ezt akarta volna vizsgálni, pont a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását.

Itt azért zárójelben meg kell hogy köszönjem azon néhány képviselőnek, köztük Ángyán Józsefnek is, akik igennel szavaztak ezen a múlt heti szavazáson, vagy éppen Kósa Lajosnak, aki tartózkodott, vagy Navracsics Tibornak, aki nem nyomott gombot. Ebben a kétharmados dömpingben még ez is eredménynek számít, sajnos.

Azt is elmondta Varga Mihály, hogy ha az 1,6 százalékos tündérmese nem teljesülne, akkor a kormány mihez fog kezdeni. Elmondta, hogy befizetőket kell keresni, vagyis újabb adónemeket fognak kivetni - ezt a Magyar Nemzet interjújában ismerte el. És amikor mi szóvá tesszük, hogy az 1,6 százalékos gazdasági növekedés valószínűleg nem fog teljesülni, akkor higgye el, hogy nem az a célunk, mi nem azt szeretnénk, hogy ez ne teljesüljön. Mi is szeretnénk ilyen gazdasági növekedést, sőt 16 százalékos gazdasági növekedést szeretnénk, csak azt nem szeretjük, amikor félrevezetik az embereket, és hamis közbeszéd zajlik Magyarországon. Ugyanis a tények ellentmondanak ennek: a reálbérek csökkennek; az infláció nő; a gazdaság recesszióban; a hitelezés leállt; a hűtők, úgy látszik, túl jók, a belső fogyasztás nem akar fellendülni; az adórendszer rossz, egyre inkább növekednek a társadalmi különbségek; a költségvetés pedig omladozik. Ami pedig egyáltalán elmondható, hogy csökkent a kockázati felár, az pedig a nemzetközi körülményeknek köszönhető, nem az önök teljesítménye.

Tehát ebben a gazdasági helyzetben nem lesz 1,6 százalékos gazdasági növekedés, minden bizonnyal, ergo önök nemsokára egy nagyon rossz és egy tragikusan rossz IMF-megállapodás közül fognak választani. De ne feledjék el, államtitkár úr, hogy ez a magyar társadalom számára tragédia. Tehát ezt mondjuk ki; ne csak azt mondjuk ki, hogy nincs jó IMF-megállapodás, hanem azt is, hogy ez az IMF-megállapodás a magyar társadalom számára megszorítást jelent, tragédiát jelent.

De még egy dolgot jelent, és ezzel is szeretném azért szembesíteni önöket. Ebben a pillanatban ugyanis a magyar társadalom és a magyar politika valódi vízválasztóvonala napvilágra fog kerülni, hogy Magyarországon a valódi törésvonal a politikában az IMF-váltók és a nemzeti oldal között van. És ebből a szemszögből, akárki akármit mond, akárki akárhogyan csűri-csavarja a szavakat, az MSZP is és a Fidesz is az IMF-pártok közé tartozik. Mondhatnám úgy is, az MSZP is és a Fidesz is az IMF szolgálóleánya, hazai politikai fedőszerve.

És ezt pedig, amikor önök megállapodásra készülnek az IMF-fel, a magyar társadalom és az önök szavazói is fel fogják ismerni. Fel fogják ismerni az önök szavazói is azt, hogy nemcsak a többi párt szavazóit csapták be, hanem a saját szavazóikat is. És én nekik üzenem most itt, a nyilvánosságon keresztül, hogy a Jobbik a nemzeti oldal képviseletét vállalja, és elutasítja az IMF-megállapodást. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu