DR. STEINER PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai ülésnapon a tisztelt Ház megkezdte a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitáját. A benyújtott törvénytervezet Negyedik könyv 108. § (2) bekezdése kimondja, hogy "a vélelmezett fogamzási idő a gyermek születése napjától visszafelé számított 182. és a 300. nap között eltelt idő mind a két határnap hozzászámításával". Bizonyítani lehet, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt. A Hetedik könyv 10. §-a pedig kimondja, hogy "az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet". A felhívott két jogszabályhellyel azt kívánom érzékeltetni, hogy a polgárok, azaz mi még meg sem születtünk, amikor a polgári törvénykönyv rendelkezése már szabályozza jogunkat, illetve amikor meghalunk, akkor pedig biztosítja és garantálja a végintézkedési szabadságot. A polgári jogi kódex rendezi a Magyar Köztársaság polgárainak, jogi személyeinek, az itt élő külföldi polgárok és más jogi személyek alapvető személyi és vagyoni viszonyait, mégpedig a mellérendeltség és az egyenjogúság elve szerint.

A demokratikus jogállam fundamentális feltétele a magas színvonalú, korszerű, a XXI. század kihívásainak megfelelő, az európai joghoz integránsan kapcsolódó polgárijog-alkotás és jogalkalmazás. A magyar polgári jog szerves fejlődése és a töretlen bírói gyakorlat mindig is bizonyította, hogy a német-római jogi alapon álló pandektista jogfelfogás és a Code civil alapelveit magába foglaló magyar polgári jog mindenben megfelel az európai jogalkotás és jogalkalmazás legjobb hagyományainak. E szerves fejlődés során jellemzően a szakmai és tudományos érvek és iskolák vitatkoztak és keresték a jobb megoldásokat, mely folyamatba viszonylag kevés alkalommal avatkozott be az ideológiai és politikai akarat. Véleményünk szerint kimondhatjuk, a polgári jogi viszonyaink, miközben a legszélesebb körben szabályozzák az élet- és vagyoni viszonyainkat, gazdasági és kereskedelmi forgalmunkat, alapvetően hozzájárultak a rendszerváltás utáni demokratikus Magyar Köztársaság működéséhez. Ezzel megtette a legtöbbet hazánk érdekeinek a szolgálatában. Ezért is tartjuk sokan, én magam is a kódexek királynőjének.

A civilisztika finomsága, sokrétűsége és terjedelme valóban indokolja e költői képet, valamint azt, hogy a polgári törvénykönyv megalkotása alapos előkészítő munkát, szakmai alázatot, tudományos igényességet, megfontoltságot, kompromisszumkészséget és tiszteletet kér a jogalkotás valamennyi szereplőjétől. A Magyar Szocialista Párt tudatában van e felelősségnek, és az előzőekben felsorolt követelmények mentén vállal feladatot az új polgári kódex megalkotásában. Bízunk abban, hogy a kormánypártok és a demokratikus ellenzék más pártjai is ugyanilyen felfogással vesznek részt a jogalkotás folyamatában.

A regnáló szocialista-szabad demokrata kormányok hivatali működése idején és most is az az álláspontunk, hogy a gyakorlatban felhalmozódott tapasztalatok, a rendszerváltás óta eltelt több mint két évtized során kialakult és megszilárdult értékek lehetővé teszik, hogy egy átfogó módosítás, novelláris felülvizsgálat helyett az 1959. évi IV. törvényt felváltó új kódexet alkosson az Országgyűlés.

A koncepció tervezetének előkészítése 1998-ban, a Horn-kormány határozata alapján indult és folytatódott az első Orbán-kormány idején. A szakértői munkacsoport által előkészített koncepciót a Medgyessy-kormány fogadta el 2003 januárjában, amelynek alapján megkezdődött a normaszöveg kidolgozása. A Gyurcsány-kormány 2007-től folytatta az egyeztetéseket, és 2008-ban terjesztette az Országgyűlés elé. A jelenleg beterjesztett törvényjavaslat irányaiban, felfogásában és jogintézményeiben döntő részt azonos a kormányzati szakaszokon átívelő előkészítés után beterjesztett korábbi törvényjavaslattal. Ezért érthetetlen volt számunkra, hogy a jelenlegi kormánypártok egyik első parlamenti ténykedése az volt, hogy a szakmailag nem kifogásolható, az Országgyűlés által elfogadott polgári jogi kódex hatálybalépését megakadályozták.

Az elmúlt szűk két év jogalkotási gyakorlata megmutatta és megértette mindannyiunk számára, hogy e kurzusban társadalmi egyeztetés helyett szánalmas levelezés folyik, a jogalkotás szakmai előkészítését egyéni képviselői indítvány rosszhiszemű alkalmazásával kerülik meg, konstruktív és befogadó vitát arroganciával helyettesítenek. A kormány és a kormánypárti frakciók sutba dobták a szokásjogot, a demokratikus politikai kultúra értékeit és hagyományait. Ezért volt számunkra meglepő és üdítő kivétel, hogy Répássy államtitkár úr korábban kijelentette, a Vékás Lajos professzor úr által vezetett kodifikációs főbizottság javaslatát változtatás nélkül terjesztik a parlament elé. Abban bízunk, hogy a kormány nem csak a polgárijog-alkotás területén szakít a jelenlegi cinikus közhatalmi gyakorlattal.

A bevezetőben jelzett alapvetéseken túl kiemelten fontosnak tartjuk a versenyképesség fellendítésének javaslatát, a szerződési szabadság érvényesülését, a tulajdonosi jogok akadálytalan érvényesülését és a tulajdonosi autonómiát, a kiszolgáltatottság megszüntetését és a kisebbségi jogok garanciális védelmét, az esélyegyenlőséget, a környezetvédelmi és környezettudatos gondolkodás és cselekvés polgári jogi szabályainak kiszélesítését, a polgári viszonyokban kialakult más jogszabályok által nem kellően alaposan szabályozott vagyoni vagy egyéb együttműködés jogintézményeinek beemelését a polgári kódexbe. A teljes felsorolás helyett példázó jelleggel korszerű szabályozásnak tekintjük a korlátozott cselekvőképesség általános jelleggel nem kellő konkrétságú korlátozásának tilalmát, a nem vagyoni kár helyett a sérelemdíj bevezetését, egyetértünk azzal, hogy nem kell a sértettnek igazolnia a kárát, a személyiségijog-sértés ab ovo megalapozza a sérelemdíjra való jogot. Fontosnak tartjuk a bizalmi vagyonkezelési szerződés formának a bevezetését. Támogatjuk a forgalmazási jogbérleti, azaz franchise-szerződések mint nevesített szerződések bevezetését.

Már érzékelhető az öröklési szabályok változásának eltérő értékelése, de támogatjuk a házassági állagöröklés új szabályait is. A hatályba nem lépő elfogadott polgári törvénykönyv nem tartalmazta a gazdasági társasági jog intézményét. Itt megváltoztattuk az álláspontunkat. Jelentős érvek szólnak arra is, hogy külön szabályozott jogág legyen a társasági jog, de ugyanilyen fontos érvek szólnak a beemelése mellett is, mint például a rugalmasabb diszpozitív szemlélet érvényesítése az érintett joggyakorlás során.

Elfogadtuk a kodifikációs főbizottság javaslatát. Álláspontunk szerint a polgári jogban az állami beavatkozás lehetőségét a szükséges és elégséges szintre kell csökkenteni.

(10.50)

Az állami beavatkozás ott jusson szerephez, ahol az esélykiegyenlítés a cél, ahol a hátrányos helyzetű, valamilyen okból kiszolgáltatott emberek, fogyasztók, kisvállalkozások nem tudnak élni szerződési egyenjogúságból következő jogaikkal. Az új törvénykönyvnek tükröznie kell a polgárbarát szolgáltató állam ideáját. Az államnak el kell fogadni, hogy a polgári jogviszonyokban mellérendelt pozícióban van, és nem rendelkezik állami túlhatalommal. A részletes vita során tételesen ki fogjuk fejteni az észrevételeinket.

A törvényjavaslat szerint az új polgári törvénykönyv 2014. január 1-jén lép hatályba. A parlamenti ütemezés szerint a tisztelt Ház december utolsó ülésnapján tartja a végszavazást. A rendelkezésre álló egy naptári év alatt kell megoldani az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó törvényi előkészítéseket és azok elfogadását. Ezen időszak alatt kell felülvizsgálni szinte valamennyi törvényt és jogszabályt, amely közvetlenül vagy közvetve érinti az új polgári kódex hatálybalépését. Ez a folyamat magában foglalja a szükséges deregulációt és más átfogó vagy eseti jogszabály módosítását. E nagy léptékű feladatok tartalmi előkészítéséről, ütemezéséről és folyamatáról nem ismert semmilyen kormányzati információ vagy elképzelés. Véleményünk szerint az átmeneti rendelkezéseket is ugyanolyan igényességgel kell megalkotni, mint ahogy a törvényjavaslat elkészül. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a társadalmat fel kell készíteni az új szabályok alkalmazására. A személyi, vagyoni, kereskedelmi viszonyokat az embereknek meg kell ismerni. Elő kell segíteni, hogy alkalmazásuk beépüljön a közgondolkodásba, e folyamatban pedig kiemelkedő szerepe lesz a jogalkalmazásban tevékenykedő jogásztársadalomnak, ezért nagyon fontos, hogy megfelelő képzési formák álljanak rendelkezésre valamennyi bíró, ügyvéd, jogtanácsos vagy más jogi szakterületen dolgozó jogász számára. A képzési feltételek megteremtése és finanszírozása is kormányzati feladat, ahol együtt kell működni a különböző kamarákkal. Ezekről a fontos ügyekről sem adott tájékoztatást az előterjesztő kormány.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Párt nagyra becsüli, értékeli és megköszöni a polgári jogi kodifikációs főbizottság valamennyi tagjának, szakértőjének és munkatársának a munkáját. Megkülönböztetett tisztelettel szeretnénk megköszönni Vékás Lajos professzor úr bizottsági elnöki tevékenységét, továbbá a rendkívül szakszerű, élményszerű tájékoztatását a törvény előkészítéséről, a szakmai kihívások megfogalmazásáról és az eldöntendő kérdések tárgyszerű ismertetéséről. A Vékás professzor úr által vezetett bizottság történelmi érdeme az, hogy a zaklatott belpolitikai életünkben a megosztottságnak gátat vetett. E törvényjavaslat tárgyalásánál egyelőre szakmai érveket ismerünk meg, észrevételek, kifogások, illetve más koncepciók jelennek meg a különböző vitákban, de politikai csatározásokat még nem éltünk meg, az ideológiai különbségek pedig egyelőre még csak nyomokban érzékelhetők. Azt hiszem, hogy Vékás professzor úr személyes tekintélye, továbbá a kodifikációs bizottságban részt vevő más szakmai nagyságok - akik a hazai jogászképzés gerincét adják - szakmai tekintélye megteremtette a konszenzus lehetőségét. Köszönet ezért Vékás professzor úrnak és a bizottság valamennyi tagjának és szakértőjének.

A Magyar Szocialista Párt frakciója nevében kijelenthetem, hogy az előterjesztett formában és a részletes vita során benyújtott törvénymódosítási indítványainkban támogatni fogjuk a polgári törvénykönyv fő irányait. Abban bízunk, hogy ez a konszenzus a törvényjavaslat vitája során fennmarad, és a végszavazás során is támogatni tudjuk az új polgári törvénykönyvet.

Ugyanakkor már most kötelességem jelezni, hogy amennyiben a vita során olyan nézetbeli különbségek jelennek meg, például a családjogot tartalmazó fejezetekben vagy a vagyoni, kereskedelmi viszonyok területén, amelyekre már jelzést kaptunk, akkor a Szocialista Párt kénytelen lesz visszavonni a támogatását, és minden szakmai nagyrabecsülésünk mellett elutasítani a javaslattól eltérő tartalmú polgári törvénykönyvet. Ugyancsak szeretnénk jelezni, hogy azt sem tudjuk támogatni, ha a kormánypártok a polgári törvénykönyv elfogadása során is érvényesítik azt a gyakorlatukat, hogy egyéni képviselői indítványnak álcázott, nagyarányú javaslattól eltérő szellemiségű vagy más értékalapú módosítási csomagokat fogadnak el, előre szólunk, hogy ezeket sem fogjuk támogatni.

Tudjuk, hogy a kormánypárti frakciók rendelkeznek azzal a lehetőséggel, hogy az ellenzéki véleményeket figyelmen kívül hagyva bármilyen tartalommal elfogadják a polgári törvénykönyvet, sajnos ez általános gyakorlat az Orbán-kormány hivatalba lépése óta, de szeretnénk jelezni, hogy a hazai jogéletre ilyen nagy hatással bíró kódex nem egy kormányzati ciklusra készül. Ezért ha a parlamenti vita során a többség megváltoztatja a törvényjavaslat szellemét, értékrendszerét, szabályait, akkor szembe kell nézni azzal a valósággal, hogy 2014 után újra kell alkotni a polgári törvénykönyvet, amelynek hatásai a polgárok személyi, vagyoni viszonyaira, a kereskedelmi forgalomra, a vállalkozás biztonságára beláthatatlan következményekkel járnak.

Még egyszer megerősítem, hogy bízunk a konszenzusos elfogadásban, és érdekeltek vagyunk abban, hogy a polgári törvénykönyv konszenzussal megalkotásra kerüljön.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu