BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Vidéki polgármesterként fontosnak tartottam, hogy a postai szolgáltatások témaköréhez hozzászóljak. Engedjék meg, hogy a hozzászólásom elején gondolatokkal visszatekintsek a múltba, majd pedig a hátralevő részében a törvény érdemi részével foglalkozzak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az emberi társadalmak kialakulásával közel azonos időben alakult ki a kommunikáció. A kommunikáció a jelenlévők között könnyedén megoldható - láttuk ezt ma is - a beszéd útján, ám üzenettovábbítási rendszerre is szükség volt. Ezt kezdetben futárokkal biztosították, ám nyilván ez nem volt megoldható, ezért a kezdetek kezdetén már kialakult a postai szolgáltatás. A technika robbanásszerű fejlődése következtében több olyan szolgáltatás jött létre, amely hagyományosan a posta alternatíváját jelentette.

Tisztelt Képviselőtársaim! A postai hálózatnak a Magyar Postába való teljes beépítése ellenére az új piaci körülményeknek megfelelően kialakított szabályozásra először 1954-ben került sor. Ebben a rendszerben a posta egyrészt állami vállalat volt, másrészt pedig közhatalmi feladatokat látott el. A korszerű szabályozás lehetővé tette a szabványosítás kialakítását a küldeményforgalomban. A tarifát egyszerűsítették, valamint a távolsági tarifát az egész ország területére egységesen alakították ki az addigi távolsági zónák helyett. Az állami vezetés akkor felismerte, hogy a postai szolgáltatásnak minden településen jelen lévő szolgáltatásnak kell lennie, ezért az ötvenes években jelentősen fejlesztette a postai hálózatot, és a korábban meglévők mellé további monopoljogokat biztosított a postának. Az államosítás utáni első jelentős fejlesztés a posta portfóliójának kibővítését érintette, amikor is megkezdődött a szerencsejátékban való közreműködés. A posta a szerencsejáték-vállalattal kötött megállapodás révén a szerencsejátékok szelvényeinek legnagyobb terjesztője és egyben árusítója lett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az Európai Unió célkitűzése a gazdasági verseny akadályainak lebontása, a verseny élénkítése a postai szolgáltatások területén is. Mivel a közszolgáltatásokra vonatkozó kivételes szabályokat - mint minden kivételt az egységes belső piac megvalósítása alól - szűken kell csak értelmezni, ezért fontos, hogy a postai szolgáltatások területén is el tudjuk határolni a közszolgáltatásokat a piaci alapon nyújtandó szolgáltatásoktól.

A fenntartható szolgáltatások körének meghatározását követően az irányelv a nem fenntartott szolgáltatások piacának kérdéseire tér át. Mivel az irányelv megszületésekor a tagállamokban a postai piac hagyományos monopolpiac volt, ezért a piacra lépés általános alapelveit irányelvi szinten rögzítették, a részletszabályok tagállami hatáskörbe utalása mellett. A szabályozott piacra lépésre az irányelv a piacralépési engedélyek rendszerét fekteti le. Az elv szerint a nem fenntartott körbe tartozó piacra belépni kívánó vállalkozások általános vagy egyedi engedélyeket kaphatnak. Az engedély megadását egyetemes szolgáltatási kötelezettségek ellátásának vállalásától, minőségi hozzáférési szabályok teljesítésétől tehetik függővé, tiszteletben tartva a fenntartott szolgáltatásokra vonatkozó jogokat.

A postai piac megnyitása kapcsán a legfontosabb kérdés, hogy milyen módon engedjük meg az új szereplők belépését a megnyitott piacra, és azt milyen feltételekkel szabályozzuk. A piacra lépő új szereplőknek fontos szempont a minimumkövetelmények meghatározása és azon stratégia eldöntése is, hogy a piacot milyen módon és milyen dimenzióban szabadítjuk fel. A támasztott új követelményeknek megfelelteknek gazdasági és szakmai prioritását kell előtérbe helyezni.

A postai szolgáltatások széles körűek, ezért fontos a szolgáltatók részéről a széles körű infrastruktúra megléte, valamint a logisztikai feltételek biztosítása. Ezen felül fontos követelmény a humán erőforrás megfelelő szinten való biztosítása a postai szolgáltatási rendszerben, valamint a magasan kvalifikált, speciálisan szakmai tapasztalattal és tudással rendelkezőknek a köre.

A postai szolgáltatások belső piaci működésének irányvonalai a 2008. évi 6. számú európai uniós irányelv elfogadásával meg is valósultak. Az EU-tagállamokra vonatkozóan biztosítani kell az egységes, megfizethető és minőségi postai szolgáltatást. Az irányelv bevezeti az egyetemes szolgáltató kötelezettségét, valamint a díjmegállapítás elvét. Az irányelv a tagállamok többségének esetén 2010. december 31-ét, a többi tagállam esetén 2012. december 31-ét jelöli meg a piac megnyitásának végső határidejére. Fontos kritérium, hogy a szolgáltatást igénybe vevők részére biztosítani kell az egyetemes szolgáltatáshoz való jogot, amely meghatározza a minőségi postai szolgáltatás biztosítását a területük minden pontján - ezt nagyon fontos kiemelni -, és mindezt természetesen elérhető áron.

A tagállamoknak gondoskodni kell arról, hogy az egyetemes szolgáltatás megfeleljen a következő követelményeknek. Alapvető követelményeknek való megfelelés: azonos szolgáltatás nyújtása hasonló szolgáltatást igénybe vevőknek; a szolgáltatás megkülönböztetéstől mentes biztosítása; a szolgáltatást csak el nem hárítható esetben lehessen szüneteltetni, illetve azt megszüntetni. A postai keretszabályozás legfontosabb célja a postai piac fokozatos megnyitása. A postai szolgáltatások, függetlenül a különféle hírközlési és informatikai eszközök széles körű használatától, továbbra is fontosak és elengedhetetlenek. A piacnyitás fokozatossága fontos tényező, ugyanis a szolgáltatás biztosításának zökkenőmentesnek és teljes körűnek kell lennie.

Az irányelv alapján a postai szolgáltatások fokozatos liberalizációjának lépéseként az eddig egyetemes postai szolgáltatóknak fenntartott feladatok körét meg kell nyitni, ám mindezt úgy, hogy a szolgáltatás színvonala változatlan maradjon. A piacnyitás lépése azonban kettős vetületű: egyrészt ösztönözni kell a piaci verseny élénkülését, másrészt a biztosított szolgáltatás fontossága folytán meg kell teremteni a hatékony ellenőrzési, valamint az engedélyezési rendszert.

(17.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az elkészült és előttünk lévő postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat az uniós ágazati szabályozással, valamint a piaci verseny élénkítésére való törekvéssel összhangban megteremti a lehetőséget az új szolgáltatók piacra való belépésére. A törvénytervezet lehetőséget biztosít, hogy az előre meghatározott feltételek megléte esetén a piacra belépő új szolgáltatók részesedést szerezhessenek a levélküldemények piacából. A postai szolgáltatás szabályozása, ellenőrzése, engedélyezése és elszámoltatási kötelezettsége fontos feladat, részben azért, mert a szolgáltatás szereplői meghatározó tényezői a gazdaságnak, részben pedig azért, mert az ellátott szolgáltatás nélkülözhetetlen. Fontos kritérium még ezen felül, hogy a biztosított szolgáltatás mindenkihez egységesen, ugyanazon minőségben és ugyanazon áron eljusson. Ezenkívül a postai szolgáltatás fontos tényezője a különféle szakigazgatási szervek működésének, eljárásaik lebonyolításának.

Tisztelt Képviselőtársaim! A postai szolgáltatások szabályozásának, a szolgáltatás biztosításának a feltételein kívül másik fontos eleme az ár. Az áraknak megfizethetőknek kell lenniük, és elhelyezkedéstől függetlenül valamennyi felhasználónak hozzá kell férnie a nyújtott szolgáltatáshoz. Az árak meghatározásának a költségek figyelembevételével kell történnie, azonban ösztönözni kell a hatékony szolgáltatás nyújtását, valamint magát a piaci versenyt. Az árkialakításnak egységesnek, megkülönböztetésmentesnek kell lennie, amely ezen felül ellenőrizhető kell legyen, valamint átlátható.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az új kommunikációs eszközök megjelenésének köszönhetően jelentősen átalakult a postai szolgáltatások piaca Európában. Az Európai Bizottság adatai szerint erősen csökkent a magánszemélyek által küldött hagyományos levelek száma, így ma már a levelek 85 százaléka hivatalos, illetve üzleti küldemény. Az Európai Unió által elfogadott szöveg szerint a megnövekedett verseny elő fogja mozdítani a postai ágazat és az alternatív kommunikációs módszerek integrációját, és lehetővé teszi, hogy az egyre igényesebb ügyfelek számára nyújtott szolgáltatások minősége javuljon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elfogadott dokumentum az egyetemes szolgáltatások elvére épül, amely kimondja, hogy az állampolgárok számára feltétel nélkül biztosítani kell a szolgáltatások egy meghatározott körét. Az alapelv meghatározza a kézbesítési határidőket, a kézbesítések gyakoriságának és minőségének minimumát egy adott lakóhelyre. A nyitásra a hagyományos szolgáltatások modernizálásával, új szolgáltatások bevezetésével és új üzleti szemlélettel is fel kell készülni. A postai szolgáltatások szóló törvényjavaslat már az EU-irányelvek figyelembevételével a piac nyitásának és így a piaci verseny élénkítésének a lehetőségét teremti meg, ám mindezt oly módon, hogy a szolgáltatás színvonala a továbbiakban is biztosított maradhasson.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvénytervezetet az általam elmondott gondolatok - és természetesen az önök által elmondottak - alapján általános vitára alkalmasnak tartjuk és az elfogadását támogatjuk.

Elnök Úr! Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelmét. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu