DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Lehet Más a Politika álláspontját részben én, részben pedig Karácsony Gergely képviselőtársam fogja majd elmondani. Elöljáróban oda nyúlnék vissza, hogy az elmúlt két évnek az a tapasztalata, hogy a Fidesz egyfelől úgy viszonyul az államhoz, hogy leépíti az államot, spórol az államon, bürokráciacsökkentésről beszél akkor, amikor a közösségi ellenőrzés intézményeiről beszélünk, amikor arról van szó, hogy hogyan lehet a közszolgáltatásokat minél színvonalasabban biztosítani valamennyi honfitársunk számára. A másik oldalon pedig, amikor valami zsíros bizniszt szagolnak ki, akkor pedig hirtelen a Fidesz az állami beavatkozás barátjává válik. Hát ezen a területen sincs másképp.

Némiképpen vitatkozva az előttem szóló képviselőtársammal, én azt az álláspontot fogalmaznám meg az LMP nevében, hogy természetesen az államnak van felelőssége, közvetlen felelőssége van abban, hogy a XXI. században például az internetes kommunikációhoz, tehát a közéletben való részvételhez szükséges alapvető információkhoz, ha úgy tetszik, a digitális kultúrához lehetőleg valamennyi honfitársunk egyenlő esélyekkel tudjon hozzáférni. Ebben van állami felelősség, és ez az állami felelősség természetesen állami ráfordításokat is kíván. Ebből viszont nem az következik, hogy feltétlenül egy állami céggel kellene piacra lépni. Mi úgy látjuk, hogy jelenleg nincs fölösleges 160 milliárd forint a magyar költségvetésben, hogy az állam saját mobilszolgáltató céggel próbáljon meg piacra lépni.

Másik oldalról - és nem csak ebben a szektorban - fontos lenne az, hogy az újabb és újabb megszorító csomagokkal ne véreztessék ki teljes mértékben a közszolgáltatásokat. Ma a vasút területén - és ezt államtitkár úr pontosan tudja - járatritkításokról van szó, nem pedig vasútfejlesztésről. Pontosan tudják azt, hogy az újabb és újabb megszorító csomagok gyakorlatilag ellehetetlenítik a jóléti szektorokat, tehát mi - szemben önökkel - ténylegesen is amellett tennénk le a voksunkat, hogy igen, Magyarországon nincs túlfejlett jóléti állam, szemben azzal, amit itt néhány órával ezelőtt Cséfalvay államtitkár úr kifejtett. Tehát igenis kell állami forrásokat arra fordítani, hogy a közszolgáltatásokhoz, a kulturális javakhoz lehetőleg valamennyi polgára ennek az országnak egyenlő mértékben hozzá tudjon férni. Ez pénzbe kerül, de hiszünk abban, hogy ez kifizetődő, mert ha például az alapvető infrastruktúrához a legkisebb településen is hozzá lehet férni, akkor ez hosszú távon megéri Magyarország számára. Hosszú távon megéri Magyarország számára például az, hogyha a legkisebb falvak, a vidék népességmegtartó ereje újjáéled. Másfelől viszont nem gondoljuk azt, hogy lennének még fölös százmilliárdok arra, hogy elvállalkozgasson vele az állam, eltőzsdézze. Nincsenek fölös százmilliárd forintok a költségvetésben arra, hogy különböző bizniszekbe fogjon bele a Magyar Köztársaság kormánya.

Tisztelt Országgyűlés! Az is bizonyítja, hogy itt valójában megint Fidesz körüli üzleti érdekek toltak be egy törvényjavaslatot a Ház elé, hogy - mint ahogy az ilyenkor már megszokott - a törvényjavaslatot nem a kormány terjeszti elő. Ha a kormány terjesztené elő, akkor például nem fordulna elő olyan kodifikációs baki, mint amire - nem akarom a szerzőségét elvitatni - az előbb Novák Előd képviselőtársam már fölhívta a figyelmet, hogy úgy módosítanak egy korábbi törvényt, hogy a paragrafusszámot meg sem jelölik. Aki már látott törvényjavaslatokat, amit a kormány terjeszt elő - függetlenül attól, hogy éppen ki van kormányon -, az ugye átmegy közigazgatási egyeztetésen, tehát gyakorlatilag nulla az esélye annak, hogy ilyen alapvető és primitív, ráadásul ebben az évben már nem első alkalommal előforduló hibát vét a törvényalkotó. Ez megint csak azt mutatja, hogy különböző lobbicsoportok írják meg önöknek a törvényjavaslatokat, vagy adott esetben az a hatóság írja meg a törvényjavaslatot, amelyiket egyébként jó esetben, ha Magyarország jogállam lenne - nem az -, a parlamentnek ellenőriznie kellene.

És itt álljunk meg egy pillanatra! Van még egy alapvető különbség az LMP és a Fidesz-KDNP államfelfogása között. Mi nem gondoljuk azt, hogy helyénvaló, ha egy alkotmányos rendszerben vannak, nemcsak hogy vannak, de sokasodnak a teljesen elszabadult úgynevezett autonóm közigazgatási szervek. Mi nem helyeseltük azt sem, amikor az előző kurzus idején elszámoltathatatlanul lehetett őrködni több százmilliárdos fejlesztési kassza fölött anélkül, hogy a fejlesztési intézmény élén álló személyt a parlament interpellálni, elszámoltatni tudta volna. Erre most a nemzeti cinizmus rendszere szaporítja azoknak az intézményeknek a számát, ahol gyakorlatilag a parlamentnek semmiféle beszámoltatási lehetősége, elszámoltatási lehetősége nincs, ráadásul úgy ültetik be a megfelelő cárokat és cárnőket, hogy a következő parlamentek sem tudják őket elmozdítani.

Amit önök itt műveltek az autonóm közigazgatási szervek megszaporítása címén, az egész egyszerűen a kigúnyolása és kifordítása a parlamentáris rendszernek. Egy parlamentáris demokráciának az az egyik alapvető ismérve, hogy a parlament a végrehajtó hatalmat ellenőrzi. Nekünk - szemben, mondjuk, más ellenzéki erőkkel - volt és van problémánk azzal is, és önöknek is van, amíg a hatalmi érdekük így szolgálja, ahogyan a jegybank alkotmányos helyzete meg lett határozva 1989-ben. Ami kritikát megfogalmaztunk az elmúlt két évben például a jegybankszabályozással kapcsolatban, az éppen hogy a jegybank elszámoltathatóságára vonatkozott. Erre fel önök azt a hibát, amit a '89-es alkotmányozás elkövetett, szaporítják. Létrehoznak olyan közigazgatási szerveket, amelyek nemcsak hogy nem elszámoltathatók mint közigazgatási szervek az Országgyűlés által, de ráadásul hatalmas pénzmennyiség felett diszponálnak, harmadrészt pedig szabályozó funkciójuk is van. Ez abszurdum. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan területei és egyre szaporodó területei a közpolitikának, amit a demokratikus legitimációval rendelkező szervek nem tudnak ellenőrizni. Magyarul, beszéljünk világosan, nemcsak a monetáris politika, de a médiaszabályozás és még jó néhány terület gyakorlatilag ki van vonva az állampolgári ellenőrzés alól. Erről van szó.

Itt lenne az ideje, hogy végre számot adjon a Fidesz-frakció, hogy ezeket a törvényjavaslatokat ki készíti. Merthogy nem Menczer Erzsébet és nem Cser-Palkovics András képviselőtársaink, ebben szerintem mindenki biztos. Ne nézzenek már minket hülyének! Pontosan tudjuk azt, hogy mi folyik itt két éve. Egyszer-egyszer egy képviselő önszorgalomból a saját területén meg tud alkotni egy-egy ilyen veretes törvénymódosítást. Az, hogy önök szakmányban, hétről hétre betolnak különböző salátatörvényeket, ez úgy megy, ez csak úgy működik, hogy önök most már nemcsak a parlamenti működést, de a kormányzati működést is kiüresítik. Szemben az alaptörvény rendelkezéseivel, a kormány valójában semmilyen törvény-előkészítő tevékenységet nem folytat, és a legalapvetőbb szabályozási területeken Répássy államtitkár úr nem tud mást nézni, mint a laptopjába mélyed, mert valójában semmi köze a jogszabály-előkészítéshez se neki, se a többi tárcának. Így nem lehet egy országot működtetni, így nem lehet egy országot kormányozni!

Nézzük meg egy kicsit, hogy mi volt ennek a törvényjavaslatnak az előzménye. A dolog arról szól, hogy ez a teljesen elszabadult médiahatóság nem volt képes törvényesen meghozni a mobilfrekvencia-használati jogosultságot biztosító döntéseket, és ezzel a működésképtelenséggel milliárdos kár érte az adófizetőket, önök több milliárd forintot kivettek az adófizető emberek zsebéből. Tette ezt egy olyan hatóság, amit nincs módunk elszámoltatni, nincs módjuk a magyar embereknek elszámoltatni.

Ezek után mi történik? A médiahatóság nem belső vizsgálatot indít, hogy ki a felelős azért, hogy ilyen kárt okoznak a magyar embereknek, hanem a médiahatóság egyre terjeszkedő jogosítványait menedzselő képviselőtársaink gondolnak egyet, és elveszik attól a bírói fórumtól - konkrétan a Fővárosi Törvényszéktől - az eddigi jogosultságot, amelyik a számukra kedvezőtlen határozatot meghozta, és ezt átadják a Kúriának.

(21.10)

Ez egészen példátlan! Illetve egy példa volt rá, erre Baja képviselőtársam az imént utalt. Amikor 2010. október 26-án az Alkotmánybíróság hozott egy, az önök számára kedvezőtlen döntést, akkor hasonlóképpen jártak el. Leadtak egy figyelmeztető lövést, hogy a nemzeti cinizmus rendszerében aki nem igazodik, az így járhat. Amelyik - úgymond - független hatalmi ág olyan döntést hoz, amely nem tetszik a Fidesz körüli oligarcháknak, különböző üzleti köröknek, attól a független szervtől a hatáskörét bármikor egy tollvonással meg lehet vonni. Erről van szó.

Itt nem fogyasztóvédelemről van szó, nem digitális átállásról van szó. Arról van szó, hogy megint volt egy önök által ezek szerint mégsem irányítható fórum - és hál' istennek nem irányítható önök által -, egy újabb vezércsellel önök egész egyszerűen ennek a fórumnak a hatáskörét elveszik, ugyanúgy, ahogy az Alkotmánybíróság esetében már láthattuk 2010 októberében.

Szeretném én is megerősíteni azt, hogy az egész magyar közigazgatási eljárásjogban egyetlenegy példa van arra, hogy a Kúriához, tehát a korábbi Legfelsőbb Bírósághoz közvetlenül lehet fordulni. Ez az Országos Választási Bizottság döntéseivel szembeni jogorvoslat, illetve a különböző választási döntések.

Szeretném ehhez hozzátenni azt is, hogy az Országos Választási Bizottság, illetve a választási eljárásban hozott döntések nem is tipikus közigazgatási hatóságok, illetve nem is tipikus közigazgatási határozatok. Pontosan azért, mert a közjogi berendezkedés legalapvetőbb döntéseiről van szó, és nem is egy tipikus közigazgatási hatóság jár el, ebben az esetben indokolt az vagy indokolható az, hogy kivételképpen a legfelsőbb bírói fórum döntsön, lehetőleg gyorsan.

Ebben az esetben viszont, ami itt van, egész egyszerűen példátlan. A médiahatósághoz hasonló szervek, gondolok itt más, úgynevezett autonóm közigazgatási szervekre, mint például a pénzügyi felügyelet esetében, nem merült fel ez a sürgősség. És hogy mennyire álságos és hazug az önök érvelése: nem volt olyan régen, néhány hónappal ezelőtt, amikor önök arra hivatkoztak az úgynevezett igazságszolgáltatási csomag kapcsán, 2011 végén, hogy például a leendő Kúriát, a Legfelsőbb Bíróságot tehermentesíteni kell, mert ugye a Legfelsőbb Bíróságon olyan rettenetesen leterheltek a bírák, nincs idejük jogegységi döntésekkel foglalkozni, hogy tehermentesíteni kell őket. Rendben van.

Önök úgy tehermentesítik a Kúriát, úgy gyorsítják fel a Kúria előtti eljárásokat, hogy odaadnak egy közvetlen jogorvoslati hatáskört a Kúriához, és ráadásul nem kisebb döntéseket kell meghozni, hanem olyanokat, amelyek adott esetben több százmilliárd forintot képesek megmozgatni. Hogy gondolták ezt?! És ráadásul olyan döntéseket, olyan hatásköröket telepítenek közvetlenül a Kúriához, aminél valószínű, hogy a bírónak egyébként szakértőt is ki kell rendelni, ami nem lehetetlen, nem teljesen lehetetlen, de legalábbis nem szokványos a Kúria előtti eljárásban, egész egyszerűen azért, mert a Kúria tipikusan egy fellebbviteli, egész pontosan felülvizsgálati fórum, amely már hozott anyagból dolgozik.

Tehát a Kúriához telepíteni olyan bírósági hatáskört, ahol jó eséllyel szakértők bevonására is szükség van, ez teljesen idegen a rendszertől, és nemcsak a lóláb lóg ki, hanem a ló maga is, hogy itt valójában mi volt a valódi motiváció. És ezt a motivációt húzza alá az is, hogy a felülvizsgálat 15 napon belül kérhető az általános 30 helyett, és 90 napon belül a döntést meg kell hozni.

Csak nem arról van szó, hogy önöknek az az üzleti érdekük, hogy még ebben a ciklusban átmenjen az a pályázat, amiben önök gondolkodnak? És ez a fenyegető hatáskörelvonás még egy figyelmeztetés az eljáró, adott esetben a Kúrián eljáró bírói fórum számára, hogy ha adott esetben a 2002/20/EK irányelvvel való ütközés miatt akar például előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni, akkor ezt is jól fontolja meg, hiszen így járhat minden olyan fórum, amelyik szembehelyezkedik a nemzeti cinizmus rendszerének akaratával.

Azért is alaptalan egyébként az a húzás, amit itt önök megtettek, mert lement az elmúlt időszakban, 2004-ben egy OMTS-tender, illetve 2008-ban egy GSM-hosszabbítás, és semmi olyan panasz nem volt az eljárásokkal kapcsolatban, ami egyébként a jogorvoslati rendszernek ezt a lerövidítését indokolná.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu