SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sajátos helyzet alakul ki itt az általános vita nyomán. Úgy vitázunk két törvény módosításáról - az elektronikus hírközlésről szóló törvényről és a digitális átállás szabályairól szóló törvényről - és annak tartalmáról, mintha abban csak egy igazi érdemi előrelépés vagy módosítás volna.

Így volt ez már a bizottsági ülésen és, és így van a kormánypárti képviselők megszólalásai nyomán is, amikor folyamatosan a fogyasztóvédelemnek a területén tett érdemi lépésekről beszélnek, amivel egyébként egyetértek, hiszen méltánytalanul ne felejtsük el, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás terén, annak szabályozása terén vagy akár a szerződés felmondásának ügyében is érdemi, a fogyasztókat védő lépései vannak az előterjesztésnek.

De hát a másik eleméről nem nagyon szólnak. Nem szólnak arról, amit egyébként Baja képviselőtársam is és majdnem minden ellenzéki képviselő érintett, ez pedig az NMHH-ra vonatkozó részek, illetve pontosabban a negyedik mobilszolgáltató csúfos-kudarcos tenderéhez kapcsolódó megjegyzések.

Szóval tanulságos ez a dolog. Az előbb Schiffer képviselőtársam hosszasan elemezte ennek hátterét, hogy milyen gazdasági összefüggései lehetnek. Én igazán csak reménykedem, hogy önök ennek a vitának a nyomán legalább azt végiggondolják, hogy ha már van ennek az előterjesztésnek egy olyan csomagja, amely egyébként a digitális átállásban a rászoruló fogyasztók támogatásáról és a fogyasztóvédelemben tett pozitív lépésekről szól, akkor az a javaslat, amit Baja képviselőtársam megtett, amely egyébként közös javaslatunk és a frakciónk teljes támogatását bírja, azt a javaslatot gondolják végig, hogy akkor emeljék ki ebből a csomagból, legyen egy olyan része ennek az előterjesztésnek, amit egyébként konszenzussal el tudunk fogadni, a másikat meg vonják vissza. Ez egy nagyon kulturált, elegáns megoldása volna ennek a helyzetnek, és próbálják meg valamilyen módon rendezni az egyébként most rendezetlennek tűnő helyzetet.

De van egy szürkezóna is ebben a történetben, és ezt megpendítette elöljáróban Menczer képviselő asszony, ez a szürkezóna pedig arra vonatkozik, hogy ott, ahol az 572 ezer, jelenleg analóg földfelszíni tévénéző ügye van, ott az előterjesztés tartalmazza azt a lehetőséget, hogy szociális alapon a rászorulók kedvezménnyel vagy éppen ingyenesen megkapják azt az eszközt és az eszközhöz járó szerelést, ami egyébként az ő további tévénézésüket lehetővé teszi. Megjegyzem zárójelben, hogy Novák Előd képviselőtársam sajátos médiaelemzésével, ami egyébként a megszokott abszurditásokat sem mellőzte, hosszasan szólt erről, hogy ez hogyan járul hozzá az informálódáshoz. De az ő figyelmébe is ajánlom - merthogy lelkes képviselője annak, amit én most mondani szeretnék -, hogy ehhez kapcsolódva vannak olyan kérdések, amelyeket az előterjesztés nem válaszol meg. Odáig eljutottunk, hogy az NMHH megbízásából majd a KSH és a járási kormányhivatalok egyfajta adatfelmérést, a családokkal, az állampolgárokkal való közvetlen kontaktust fognak megvalósítani.

Mi lesz az ott begyűjtött személyes adatokkal? Ki fogja feldolgozni ezeket? Hiszen én a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy a népszavazást követően a KSH saját bázisán nem volt képes feldolgozni a népszavazási adatokat, alvállalkozókat kellett bevonni. Így lesz-e ebben az esetben is?

Ki az adatgazda, aki egyébként felelősségében is majd ezt az adatmozgást felügyelni fogja? Hol vannak azok a garanciális elemek, amelyek még véletlenül sem éreztetik azt senkivel, hogy nem egy újabb fifikás adathalászással vagy adatgyűjtéssel kerülünk szembe, hogy esetlegesen még a látszatát is elkerüljék önök annak, hogy nem egy újabb kubatovi lista legyártásáról beszélhetünk itt.

(21.20)

Ez a mondat ebben a körben is meg a bizottsági ülésen is megfagyasztotta a levegőt, miközben önöknek nagyon kevés ezt cáfoló megjegyzése van. Igazán szeretnénk, hogyha azokat a garanciális elemeket világossá tennék, hogy nem lesznek ezek az adatok rossz kézben, akár politikai vélt vagy valós szándékok szolgálatába állítva.

Ahogy azt Baja képviselőtársam is említette, mi módosító javaslatot fogunk benyújtani, és én önöknek megadom azt a lehetőséget - természetesen saját felelősséggel fognak dönteni -, hogy azt a csomagot, ahol nagyfokú egyetértés van, ebből a mostani előterjesztésből kivéve, a mi módosító javaslatunkat elfogadva akár egy konszenzuális döntést is tudunk hozni a választópolgárok, az állampolgárok, a családok érdekében, és minden egyébről pedig van módunk még a továbbiakban hosszasan vitázni.

Még egy megjegyzést engedjenek meg. Igen, ahol a negyedik mobilszolgáltatóhoz kapcsolódó kudarc van, ott bizony nagyon komoly lépéseket kell végiggondolnunk annak érdekében, hogy hogyan fogják önök ezt a helyzetet elkerülni, és hogyan magyarázzák meg azt, hogy ebben a pillanatban egy közel 50-60 milliárd forintos kár érte Magyarországot. Nyilvánvaló, ennek a felelőseit majd megfelelő módon fel fogják mutatni, és annak a módját is megtalálják, hogy ezt a felelősséget rajtuk számon is kérjék.

Egy dolgot szeretnék még záróként említeni. Van még egy eleme ennek az előterjesztésnek, amellyel egyébként úgy vagyunk, hogy az egyik szemünk sír, a másik nevet, ez a sárga csekk költségei áthárításának az ügye. Önök a módosítás nyomán a távközlési szolgáltatók számára nem teszik lehetővé, hogy a továbbiakban is áthárítsák a sárga csekkhez kapcsolódó költségeket.

Ebből tulajdonképpen azt a következtetést levonhatjuk, hogy eddig áthárították. Tehát az az állítás, hogy soha nem fordulhat elő a különböző válságadóknak a lakosságra történő áthárítása - amit egyébként nagyon sokszor elmondunk, hogy ez a realitás, amit önök mindig cáfoltak -, most ennek az előterjesztésnek és a módosításnak a révén tulajdonképpen ez egyértelmű beismerés, ha úgy tetszik, akkor ez egy vallomás az önök részéről, hogy igen, eddig áthárításra került ez az adó, és most önök megtiltják vagy a módosítás megtiltja, hogy ez az áthárítás továbbra is így legyen. Egyszerűbb lett volna, hogyha már az elején nem hozzák meg azt a lépést, ami egyébként ezt életre hívta.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Képviselőtársaim! Látom annak a lehetőségét, és szeretném megnyugtatni a kormánypárti képviselőket, hogy az önök számára a választópolgárok irányába tett lépésekben legyen egyetértés, legyen ahhoz bátorságuk és legyen ahhoz kellő eleganciájuk, hogy akkor azt a javaslatot, amit mi megtettünk, elfogadják, ezt konszenzussal el tudjuk fogadni a parlamentben, az összes többiről pedig én őszintén azt gondolom, hogy felejtsék el.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu