TÓTH CSABA, a fogyasztóvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról történő szavazás során a kisebbségben maradt bizottsági tagok képviseletében kívánom összefoglalni, hogy miért nem tartjuk általános vitára alkalmasnak az előterjesztést.

A benyújtott képviselői önálló indítvány két törvényt módosít több pontban, az egyik az elektronikus hírközlésről szóló, a másik a digitális átállás szabályairól szóló törvény. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy fogyasztóvédelmi szempontokat figyelembe véve a módosítások között vannak támogatható pontok és olyanok, amelyekkel szemben aggályok merültek fel.

Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításai között vannak olyanok, amelyek a fogyasztók érdekeit szolgálják, így ezek támogathatók. Ilyen, hogy a szolgáltató nem számíthat fel külön díjat a számláért magáért, például a papír alapú számla kibocsátásáért, illetve nem alkalmazhat külön díjat a befizetés módjára tekintettel. Ugyanakkor a javaslat megengedi, hogy a szolgáltató kedvezményt nyújtson az elektronikus számlát igénylőknek vagy a számlát bankkártyával, csoportos beszedési megbízással fizetőknek.

A javaslatok között szerepel az is, hogy az előfizetői szerződés, illetve a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó feltételek kizárólag az előfizető számára előnyös módon változhatnak meg. A szolgáltató nem jogosult a határozott időre kötött szerződést egyoldalúan módosítani például akkor, ha a jogszabály olyan adó- vagy illetékfizetési kötelezettséget ír elő, amelynek alanya a szolgáltató. Amennyiben a módosítás az előfizető számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, az előfizető az értesítéstől számított 15 napon belül további jogkövetkezmények nélkül jogosult felmondani a határozott időtartamú előfizetői szerződést. Amennyiben a módosítás a kapott kedvezményeket érinti, és az előfizető felmondja a határozott időtartamú előfizetői szerződést, a szolgáltató az előfizetőtől nem követelheti a szerződés felmondását követő időszakra eső kedvezmény összegét. Ebben az esetben a szerződés felmondási ideje legfeljebb nyolc nap lehet, a szolgáltató az igénybe vett kedvezményeket a felmondási idő lejártáig jogosult felszámítani.

Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása tartalmaz olyan részt, amellyel nem értünk egyet, amit nem lehet támogatni. A javaslat egyebek mellett átírja a frekvencia-árverés kapcsán folyamatban lévő jogorvoslati eljárásra vonatkozó rendelkezéseket, és visszamenőleges hatállyal mentesíti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot a Fővárosi Törvényszék által kimondott jogsértő magatartás következményei alól. A módosított rendelkezések alkalmazása kiterjesztésre kerül a folyamatban lévő ügyekre is. Ezzel a jogalkotó egy folyamatban lévő jogorvoslati eljárásba avatkozik bele, ami jogállami keretek között megengedhetetlen.

A digitális átállás szabályairól szóló törvény módosítása is több problémát vet fel. A digitális átállás lakossági szempontból érzékeny és az érdeklődés középpontjában álló kiemelt állami feladat, hiszen ma még több mint 500 ezer háztartás kizárólag a hagyományos analóg földfelszíni műsorszórást veszi igénybe. Ezek a háztartások elveszíthetik a közszolgálati és az országos kereskedelmi televíziók adásaihoz való hozzáférésüket akkor, ha a hagyományos analóg földfelszíni műsorszórás lekapcsolásával nem állnak át a digitális vételre. Mivel ezen háztartások jelentős része a szociálisan leginkább rászorulók közé tartozik, az átállás megkönnyítésére állami segítséget kaphatnak. A javaslat szerint az állami támogatásra jogosult felhasználók személyes megkeresését és tájékoztatását, illetve a támogatási igényre vonatkozó felmérést a Központi Statisztikai Hivatal végzi, amennyiben a hatóság a fenti feladatok ellátására együttműködési megállapodást köt vele. Tekintettel arra, hogy állami támogatás kizárólag az analóg földfelszíni műsorszórási vétellel rendelkező rászoruló háztartások részére adható, az ezen háztartások beazonosítása céljából a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókat adatszolgáltatásra kötelezheti előfizetőikről. Kérdésként megfogalmazódott, hogy miért szükséges akkor több százezer előfizető adataihoz való hozzáférés, ha csak a szociálisan rászorulókat kívánják támogatni. Hogyan akarják megoldani a több százezer rászoruló személyes felkeresését? Milyen fedezet áll rendelkezésre az állami támogatásra? És lényeges garanciális elemek is hiányoznak a javaslatból.

A fentieket figyelembe véve a törvényjavaslat általános vitára ajánlását nem támogattuk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu