KOZMA PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A most tárgyalandó, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényt is módosító törvényjavaslat kapcsán is elmondhatjuk, hogy az állampolgárok széles körét csakúgy érinti, mint az államhatalom közreműködő szerveit, legyenek azok kormányzati vagy önkormányzati szervek. Valamilyen formában mindennapi életünket érinti a kisajátítás, a kisajátítással kapcsolatos eljárás, legyen az egy közjót szolgáló beruházás, egy útépítés vagy valamilyen más munkahelyteremtő beruházás. Éppen ezért nem mindegy a polgárok szempontjából, hogy egy adott eljárás mennyiben könnyíti vagy nehezíti meg akár passzív szemlélőként is az életüket. Ezért is nagyon fontos, hogy a kormány 1304/2011. (IX.12.) számú kormányhatározata előírja a kisajátítási eljárásokkal kapcsolatban azok egyszerűsítését, gyorsítását és ügyfélközpontú lefolytatását. Ennek folyamán került ez a törvényjavaslat benyújtásra.

Azonban azt is fontos hangsúlyoznunk, hogy az állami beavatkozás legerősebb eszközének, a kisajátításnak - amely a tulajdonba beavatkozik az államhatalom eszközeivel - csak a legvégsőbb esetben kell megtörténnie, amihez feltétlen és azonnali kártalanítás kell hogy járuljon, mégpedig annak érdekében, hogy a közérdek megvalósuljon, hozzátéve azt is, hogy csak azokban az esetekben, amikor a közérdekű cél megvalósítása más módon nem érhető el. Ezért nagyon fontos a törvényjavaslatról elmondani azt általában, hogy egyszerűsíti, gyorsítja a kisajátítási eljárásokat.

Ennek kapcsán legyen szabad néhány szabályozási változásra felhívnom a figyelmet, amit a törvényjavaslat tartalmaz. A kisajátítási eszközök bővülnek a környezetvédelmi célokkal, valamint a Natura 2000-es területeket érintő kisajátítási lehetőségekkel, amikor a tulajdonos azon kötelezettségeinek nem tesz eleget, amelyek környezetvédelmi jellegűek. A kisajátítási eljárást nagyban meggyorsítja a formanyomtatvány bevezetése és a kitöltésének előírása, így egyértelmű értelmezést kapnak az egyes kérdések és azok a mellékletek, amelyek a kisajátítási eljárás során kell hogy rendelkezésre álljanak a jogalkalmazó felé.

(11.40)

A javaslat szigorítja továbbá a kisajátítási eljárás során a hiánypótlások körét és számát, valamint ezek nem teljesítése esetén a következményeket és szankciókat. Ez is az eljárás meggyorsítását szolgáló szabályozás.

A kisajátítási eljárás időtartama alatt a tulajdonos az ingatlantulajdonát csak a kisajátítást kérő javára vagy másnak a kisajátítást kérő hozzájárulásával idegenítheti el. Ez nagyon fontos szabályozás, mert adott esetben az ebben érintett felek az idő múlásával meg is gondolhatják magukat, a tekintetben is, hogy változhat az ingatlan tulajdonosának személye, legalábbis a jogi lehetősége fennáll.

Továbbá nagyon fontos az, hogy a közigazgatási perek, eljárások gyorsítását is lehetővé teszi a jogszabályváltozás.

Egy joghézagot is pótol a javaslat, amire még szeretném fölhívni a figyelmet, nevezetesen, ha a kisajátítást elszenvedő és pénzbeli kárpótlásban részesülő személynek nincs bankszámlája, ez esetben postai úton is megkaphatja az őt megillető összeget. Továbbá nagyon fontos szabály, hogy megszűnik az úgynevezett kényszerkisajátítás intézménye a visszamaradt és a szokásos teleknagyságot meg nem haladó ingatlanok esetében.

Összegezve tehát azt kell hogy mondjam, hogy a jelen törvényjavaslat azon jogalkotási célnak, amely az egyszerűsítést, gyorsítást, a kérelmező, illetve a honpolgárok érdekeit szolgálja, ez a törvényjavaslat eleget tesz. Kérem a képviselőtársaim javító módosító javaslatát és a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu