DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által említett adatok is, amelyek a munkanélküliségre utalnak, azt jelzik, hogy az európai adósságválság és euróválság egyre inkább egy foglalkoztatási válsággá alakul át. Kétségtelen, hogy Spanyolországban és Görögországban most már 25 százalék körüli a munkanélküliségi ráta, de ennél talán súlyosabb a fiatalokat érintő munkanélküliségi ráta, amely Görögországban 55 százalék, Spanyolországban 53 százalék vagy Portugáliában 34 százalék. Ezek olyan hatalmas számok, amelyek számunkra szinte felfoghatatlannak tűnnek, és maga a 25 százalékos munkanélküliségi ráta is.

Említette az európai átlagos munkanélküliségi rátát, ez 10,5 százalék. A magyar munkanélküliségi ráta most 10,7 százalék, csökkenő tendenciát mutat, de még egy picivel mindig magasabb, mint az európai átlag.

Nos, összevetve az európai képet, azt láthatjuk, hogy azért is magas ezekben az országokban a munkanélküliségi ráta, merthogy nem hajtották végre azokat a munkaerő-piaci reformokat, amelyeket Magyarország végrehajtott. Spanyolország, Olaszország vagy Portugália még mindig azzal a problémával küszködik, hogy miként lehetne rugalmasabbá tenni a munkaerőpiacot, és bevallom őszintén, helyenként magyar fülnek megmosolyogtató, amikor a munkaerőpiacot azzal próbálják rugalmassá tenni, hogy például a taxisok számára liberalizálják a taxis drosztok helyeit, ami Magyarországon vagy más országokban teljesen bevett dolog. Próbálják feltörni azt a nagyon rigid munkaerő-piaci szabályozást. Tehát részben azért is kedvezőbbek a magyarországi adatok, mert nálunk egy nagyon erős, rugalmas munkaerő-piaci átalakulás ment végbe.

De ennek most már a párjaként nemcsak a kínálati oldalon tett a kormány lépéseket, hanem a keresleti oldalon is, és ennek része az a munkahelyvédelmi akcióterv, aminek ön is említette a részleteit. Két országban láttam hasonló esetet - lehet, hogy még talán több országban is van -, furcsa módon olyan országokban, amelyek már részben munkaerő-piaci liberalizáláson átestek. Svédország 2007-ben és 2009-ben két lépcsőben csökkentette a fiatalok foglalkoztatásához kapcsolódó adóterheket, és az eredmények azt mutatják, hogy ez másfél százalékkal növelte a fiatalok foglalkoztatását. Franciaországban létezik egy olyan megoldás, amikor a képzettséget nem igénylő, egyszerű munkakörökben szintén a rárakódó terheket csökkentik. Számításaik szerint ez szintén a foglalkoztatás jelentős bővítéséhez vezetett. Ezzel számol a kormány is az akciótervben.

Hadd idézzek egy másik számítást, éppen nem a kormányét, a Gazdaságkutató Intézetét, amely azt mondja, hogy az akciótervnek a tb-járulékkedvezményt érintő része közel 1 millió 200 ezer munkavállaló számára hozhat könnyítést, segítheti elő munkahelyének megőrzését, és 210 milliárd forinttal mérsékelheti a munkáltatók terheit. A kisadózók tételes adójánál úgy számol a Gazdaságkutató Intézet, hogy 15-20 milliárd forintos tehercsökkenést jelent, a kisvállalkozói adónál pedig 30-35 milliárd forintos tehercsökkenést jelent. Az ő számításaik szerint ez 200-270 milliárd forintos könnyítés, ennyivel könnyebb a vállalkozások számára a foglalkoztatás. Szándékosan nem a kormány adatait idéztem, hanem a Gazdaságkutató Intézetét, utalva arra is, hogy más számítások is arra utalnak, hogy jelentős foglalkoztatásmegőrző hatással rendelkezik majd a program.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu