KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Balaton-parti képviselőként többször kerestek meg helyi emberek, horgászok, hogy elmondják panaszaikat. Kevés a hal a Balatonban, alacsony a vízszint, nem lehet megközelíteni a partot, kevés a csónakkikötő, ezek a leginkább elhangzó problémák. Egy többezres, vagy adott esetben több tízezres társadalmi csoportról van szó, tehát nem elhanyagolhatóak az ő problémáik. A jelenlegi aszályos időszak több probléma okozója, melyre nincs közvetlen ráhatásunk. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. szakemberei szerint igenis van hal a tóban, csak az alacsony vízállás miatt máshol, a parti horgászok elől elzártabb részeken keresik táplálékukat. Sokan nem rendelkeznek vízi járművel, így ők nyilván e lehetőségek elől el vannak zárva. Az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban fordul elő, sokan panaszkodnak, hogy kifizetik a drága horgászjegyet, és mégis zsákmány nélkül térnek haza.

Elhangzott itt a parlamentben is olyan megoldás, hogy jövőre csökkenteni kell a horgászjegyek árát. Véleményem szerint a parti horgászok szemszögéből nézve ez egy jó, de egyszeri megoldás, ettől persze nem lesz több víz vagy hal a Balatonban. A nonprofit zrt. vezetése a napokban jelentette be, hogy jövőre nem emelik a jegyek árát, holott a gazdasági környezet változása drasztikus emelést tenne szükségessé.

A balatoni vízügyi és halászati szakemberekkel konzultálva az elmúlt hetekben a hallottak alapján arra a következtetésre jutottam, hogy szükséges egy átfogó Balaton-koncepció, amely kiemelten foglalkozik többek között a horgászat problémáinak megoldásával is. Jelenleg azt látom, hogy a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. napról napra küzd azért, hogy kötelességeinek eleget tegyen, a megfelelő telepítések megtörténjenek, miközben az aszály miatt egyre nőnek a kiadásaik, és a cég számára szükséges tógazdasági rendszerek sem megfelelően biztosítottak. A busa - mint invazív faj - halászata kiemelt feladatuk, azonban hiába értékesítik a halhúst, kilogrammonként 100-150 forint veszteségük van ezen a tevékenységen. Szintén feladat számukra a halállomány mint állami vagyon védelme, jelenleg ezt 13 fő halőrrel végzik. Egy 600 négyzetkilométeres vízfelületen, lássuk be, ekkora vízfelület szinte lehetetlen feladat, 13 ellenőr nem képes napi szinten megfelelően bejárni. A cég vezetője szerint körülbelül a létszám duplájára lenne szükség a megfelelő őrzéshez. Itt többmilliárdos állami vagyonról van szó, ne felejtsük el. Mindezt nehezíti, hogy a havi üzemanyag-mennyiség beosztása is problémákat okoz, nincs rá megfelelő keret.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ideje, hogy figyelmet fordítsunk erre a problémára is. Hosszú távon nem az tenné elégedetté a horgászokat, hogy jövőre olcsóbban kapják az engedélyt, hanem az, hogy tudja, a következő évtizedekben is úgy mehet le a vízpartra, hogy sikerélményekkel, fogásokkal térhet haza. Ehhez azonban az szükséges, hogy állami szinten is figyelmet és anyagi támogatásokat biztosítsunk ennek a szektornak.

A magyar horgászok százai Európa különböző országainak tavait és folyóit látogatják rendszeresen, mert ott több és nagyobb halakat tudnak fogni. Idehaza is sokat lehet hallani a horgászturizmusról, de ennek érdekében semmi nem történik azért, hogy ezt az ágazatot a turizmuson belül felfuttassuk. A Balaton-parti települések küzdenek azért, hogy a turisztikai szezont minél jobban kitolják, hogy a saját és a település lakóinak, vállalkozásainak a bevételét növeljék. A horgászturizmus erre az egyik alkalmas megoldás. Ehhez azonban előbb rendet kell tenni a vízparton, meg kell óvni az állami vagyont, vissza kell szorítani az éves szinten több száz tonna elrabolt halat eredményező orvhalászatot és orvhorgászatot, amelyhez több halőrt és fejlettebb technikai eszközöket kell biztosítani. Meg kell teremteni azokat a feltételeket a Balatont kezelő halgazdálkodási társaság számára, amelyekkel megfelelő minőségű és mennyiségű halat tudnak felnevelni a balatoni telepítéshez.

A tógazdaságok jelenlegi, haszonkölcsön útján történő üzemeltetése nem megfelelő, hiszen akár több tízmillió forintnyi pályázati forrásoktól esik el a cég évente, hiszen a haszonkölcsönnel üzemeltető tógazdaságoknál nincs lehetőség ezen pályázati pénzek igénybevételére. Ezen sürgősen változtatni kell. Az állam ne csak feladatnak írja elő a nem őshonos halfajták halászatát, hanem támogassa is ezeket a tevékenységeket, hogy mihamarabb megszabadulhasson a Balaton az ide nem való idegen fajoktól, és az erre fordított energiát fejlesztési célokra lehessen fordítani. Megoldást kell találni a csónakkikötők problémájára is, aki legálisan szeretne ilyen járművet használni, ne kelljen több évet várnia arra, hogy a kevés kikötő egyikébe bejusson. Tegyük élhetőbbé a Balatont, mert különösen az északi parton hosszú kilométereket lehet úgy megtenni, hogy egyetlen méter szabad partszakaszt sem találunk, ahol hódolni lehetne ennek a szenvedélynek vagy akár sétálni egyet a vízparton.

Tisztelt Képviselőtársaim! A lehetőségek adottak, és nemcsak a Balatonon, hogy a horgászturizmus Magyarország egyik kiemelt ágazatává váljon a turizmuson belül. Meglévő vízkincseinkben hatalmas lehetőségek rejlenek, ehhez azonban tenni is kell, munkával és anyagi ráfordításokkal lehet elérni, hogy hazánk legyen a külföldi horgászok célpontja és ne fordítva, tehát dolgozni kell ezen a problémán.

Arra kérem képviselőtársaimat, hogy próbáljuk orvosolni a kialakult helyzetet, gondoljunk a jövőre is, hogy évek múlva is elmondhassuk, a Balaton és a magyar tavak a horgászturizmus egyik kiemelt célpontját jelentik.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu