DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Puskás Imre és Vas Imre képviselőtársam korrekt módon ismertette ennek a módosító indítványnak a célját és azt az eljárást, ami a hatályos törvények szerint a költségvetés elfogadását megelőzően sorra kerül. Ezzel nem kívánok foglalkozni, hiszen ez az ismertetés korrekt módon elhangzott. Azonban mégis úgy gondolom, és ezt ne tekintsék netán sértésnek, ha ezt az idézetet használom a költőtől szabadon: fecseg a felszín, hallgat a mély. Itt ugyanis arról van szó, hogy teljes mértékben szinkronba kerül most a Házszabály majd ezzel a módosítással, szinkronba kerül a gazdasági stabilizációról szóló törvény paragrafusaival, azonban a gond magával a törvénnyel van. A stabilizációs törvényt a Jobbik nem szavazta meg egy évvel ezelőtt, a másik két ellenzéki párt nem vett részt a szavazásban. Tehát ez megint egy olyan törvény, amelyik csak a kormányszövetség törvényeként kezelhető. Ami miatt mi ezt nem szavaztuk meg, azok, azt gondolom, súlyos elvi, és mondhatni politikai gondok, és ennek a következményeit látjuk most megjelenni a házszabály-módosítás kapcsán.

Miről van szó konkrétan? Arról van szó, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Költségvetési Tanács ismételt létrehozásával az Országgyűlés a költségvetés jogát megint nem első alkalommal öncsonkító módon használta, megfosztotta magát attól a lehetőségtől, hogy ő maga legyen a kontrollja a kormány költségvetési javaslatának, és létrehozta ezt a grémiumot, erről törvényt alkotott. Ez a grémium tulajdonképpen az Országgyűlés helyett úgymond egy, az Országgyűlés által létrehozott, de attól immár függetlenedett intézményként gyakorol kontrollt a kormány költségvetési törvényjavaslata fölött. Olyan jogosítványokat kapott a stabilizációs törvényben az Országgyűléstől a Költségvetési Tanács, ami mondhatni, példa nélküli.

(21.10)

Ez a grémium, ugye, idegen a magyar közjogtól. A magyar közjogban, a költségvetési jogban soha nem volt ilyen intézmény, mert az Országgyűlés, a képviselőház mindig magánál tartotta azt a jogosítványt, amellyel kontrollálta a saját kormánya tevékenységét, a költségvetés-készítést és a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos felelősségét, a jogi, számviteli és a politikai felelősségét egyaránt. Ez a jogosítvány most jórészt a Költségvetési Tanácsra szállt át, és olyan kvázi vétójogot, árumegállítási jogot vagy egyetértési jogot kapott a törvényben a Költségvetési Tanács, ami alapján a kormány kénytelen, még ha nem is akarna, kénytelen az utolsó órákban is a költségvetési törvény fő számait módosítani.

Itt most akkor a technikáról is mondanom kell valamit. Gyakorlati tapasztalatból mondhatom, mint a költségvetési bizottság gyakorló elnöke, és ez a veszély benne van az új helyzetben is, hogy tudniillik olyan időpontban kap a bizottság a kormány részéről kérést arra, hogy soron kívül tekintse át a sarokszámok módosítására vonatkozó javaslatot, tegye magáévá a kormány javaslatát, és nyújtsa be mint bizottsági indítványt az Országgyűlésnek, tehát olyan időpontban, amikor nincs érdemi lehetőség már arra, hogy ezt a parlament megvitassa, és különösképpen az ellenzéknek nincs arra módja, hogy a kritikai észrevételeit és a javaslatait megtehesse. Hogy még konkrétabb legyek: ugye, ez azt jelenti, hogy hétfőn szoktak lenni ezek a zárószavazások, és a hatályos szabályok szerint a zárószavazást megelőző napon, tehát 24 órával korábban kell benyújtani a zárószavazás előtt módosító indítványt, és ha erre vasárnap délig sor kerül, akkor már szavazhat is az Országgyűlés az indítványról. Tehát olyan helyzetbe kerülhetünk, már kerültünk is hasonló helyzetbe, hogy gyakorlatilag egy kényszerpályán a költségvetési bizottság benyújtotta a kormány kérésére sajátjaként a zárószavazás előtti módosító indítványt, és a parlament, ugye, a szokásokhoz híven frakciónként öt percben tudta kifejteni róla a véleményét, miközben a sarokszámok, tehát a fejezeti főösszegek, a bevételi, kiadási főösszegek, a hiány esetleg lényegesen változhatott. Mindez azért, mert a Költségvetési Tanács nem tartotta megfelelőnek, megfelelő okok miatt természetesen az előterjesztést, és ennek következtében kell majd, hogy sor kerüljön az ilyenfajta rapid, zárószavazás előtti módosításokra.

Én tehát azt gondolom, hogy itt egy elvi hiba van a gépezetben, és hadd idézzem a brit külügyminiszternek azt a nemrég elhangzott kijelentését, ami úgy szólt, hogy a nemzeti parlamenteknek kell a kormányok tevékenységét ellenőrizni, s a nemzeti parlamenteket kell a költségvetésnek és a kormány tevékenységének szolgálnia, nem az Európai Unió Tanácsának vagy bizottságának az instrukcióit. Mert mondanom sem kell, hiszen közismert, hogy a Költségvetési Tanács felállítását azért támogatta anno az Európai Unió minden intézménye, a Bizottság és a Tanács egyaránt, mert Magyarország, mint tudjuk, túlzottdeficit-eljárás alatt van, és mit nekik Hekuba, még a kibicnek semmi sem drága, legyen akkor egy ilyen intézmény, hátha attól majd a magyaroknál jobban fog menni a dolog, és föl sem merült bennük ezek szerint az az alternatíva, hogy van egy Országgyűlés, van egy nemzeti parlament, és annak kutya kötelessége a saját kormányát ellenőrizni, a saját költségvetésének a korrektségét és a megfelelő megalapozottságát ellenőrizni, nem pedig a költségvetés jogát úgymond kihelyezni egy külső intézménynek, és az a külső intézmény az, amelyik a kormányt ellenőrzi. Tehát gyakorlatilag arról van szó, hogy - elnézést kérek a kifejezésért - a kormányszövetség gombnyomogató gépezetté fokozta le ezáltal magát, az ellenzéket pedig megfosztották attól a lehetőségtől, hogy az ilyen rapid intézkedéseket megelőzően érdemi vitát folytathasson a költségvetés sarokszámairól.

Ez tehát a mélyvíz, ami fölött van a felszín, mint mondtam. Önmagában ezzel a határozatijavaslat-módosítással semmi gond nincsen, mert ez korrekt módon hozzáigazítja a helyzetet a hatályos stabilizációs törvény előírásaihoz, de a törvény maga rossz. Mi ezt azért nem szavaztuk meg annak idején, és azért fogunk erre a javaslatra tartózkodással szavazni, mert ugyan formailag rendben van a dolog, de tartalmilag ilyen problémák vannak mögötte.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu