FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném tisztázni az alapokat, mert úgy néz ki, hogy olyan mértékű csapongás történt itt a gondolatok áramlatában, hogy aki megpróbálta figyelni negyed kettőtől az itteni diskurzust, igazából nem nagyon érti most már, hogy miről is szól ez a földtörvény. Ezért ne haragudjanak, próbáljuk meg tisztázni az alapokat!

Először is a törvénytervezet szerint csak természetes magánszemélyek tulajdonolhatnak majd termőföldet továbbra is, tehát társas vállalkozások nem. A természetes magánszemélyek nincsenek megkülönböztetve többé, hogy ezek magyar természetes magánszemélyek lehetnek, hiszen itt jön az a polémia, amely szerint 2014. május 1-jétől kezdve nincs védelem, és a külföldiek is, európai uniós tagállamok állampolgárai is vásárolhatnak termőföldet. Ezért nem tehettünk mást, mint megnéztük, hogy az európai uniós többi országban hogyan kezelték ezt a problémát. Elég jó példákat találtunk. Három országot említek meg, Dánia, Ausztria és különösképpen Franciaország példáját. Gyakorlatilag ez a törvénytervezet a francia példát veszi alapul döntő többségében, amely francia példa úgy működik, hogy az Európai Unió Bíróságának egyik döntését elfogadva megengedi ez a döntés, hogy előzetes hatósági eljárás alá vessenek minden adásvételi szándékot és bérleti szándékot. Tehát lesz egy állami engedélyező szerv minden adásvétel mellett.

Kik lehetnek az alanyai tehát a termőföldvásárlásnak 2014-től? Természetes magánszemélyek, de ezen belül csak a földművesek. Földművesek márpedig azok, akiket itt a törvénytervezet nevesít: aki életvitelszerűen gazdálkodik, aki bizonyos esetekben középfokú végzettséggel rendelkezik, legalább három éve már gazdálkodik egy másik feltétel szerint, és itt jön a helyben lakás kérdése, hogy a megszerezni vágyott termőföldtől nem messzebbre lakik, mint 20 kilométer. Ezek a feltételek érezhetően a Magyarországon gazdálkodók részére betarthatók, de nem tarthatók be a spekulánsok és a külföldiek részére, vagy roppant nehezen, azaz ha külföldiek itt mégis termőföldet szeretnének venni, nem tehetnek mást, mint fogják magukat, és ideköltöznek, és itt letelepednek.

Itt szeretnék visszatérni arra a pongyola megfogalmazásra, amit a jobbikos képviselőtársaim felvetettek, hogy a helyben lakás kérdését és a helyben bejelentett lakás fogalmait összekeverik, hogy az osztrák gazdák már bejelentettek helyben lakást. Lehet, hogy ezt megtették, de ez nem helyben lakás, hanem bejelentették, hogy nekik helyben van lakásuk. Elnézést, ez nem a helyben lakás jogi fogalma, amely ellenőrizhető. Tehát tisztázzuk ezeket a badarságokat, hogy ilyennel ne riogassuk itt az embereket, hogy az osztrákok máris idetelepültek. Egyébként nemcsak osztrákokról van szó, hanem mondhatnék hollandot, olaszt, szóval külföldi bérlőket, akik jelenleg bérelnek. Tehát nem lehet automatizmus. Hiába próbálják ezzel riogatni a választópolgárok egyik részét és csalogatni maguk felét a választópolgárok másik részét. Erről szó sincs.

Mint ahogy említettem, léteznek és felállításra fognak kerülni a helyi földbizottságok, amelyek információkkal látják el a majdani döntéshozó szervet, hogy a földszerzés szándékában szereplő személyek a törvényi feltételeknek mindenben megfelelnek-e. Bizony-bizony itt kőkemény feltételek vannak, és ezek a feltételek még fokozhatók, és remélem, hogy azok is lesznek, a hiányolt családi gazdasági törvénnyel és a hiányolt üzemgazdasági szabályozási törvénnyel.

Természetes az, hogy a birtokméreteket maximálta a törvénytervezet, nemkülönben, mint jelenleg, hogy 300 hektárnál nem többet szerezhet meg egy magánszemély, de bevezeti azokat a fogalmi kategóriákat, amelyekhez kapcsolja a földszerzés maximumát, így a már többet emlegetett őstermelő, az egyéni vállalkozó és a családi gazdálkodók esetében különböző mértékegységekben engedi meg a földszerzés lehetőségét. A bérlési lehetőségre pedig 1200 hektáros maximális határt enged meg, amit itt két oldalról vitattak. Az egyik oldal azt mondja, hogy ez borzasztó nagy, a másik meg azt, hogy ez borzasztó kicsi, ezért vállaljuk azt, hogy úgy néz ki, ez az 1200 hektár a védhető terület, és tömegével nem tud kialakulni 1200 hektáros sok-sok kft. és részvénytársaság, főleg azért, ha majd az üzemszabályozási törvény egyértelműen rendezi, hogy egy vállalkozónak, egy tulajdonosnak csak egy üzeme lehet, például ahogy a dán szabályozás ezt elrendezi. Ekkor már rögtön tisztázódott a kép, hogy nincs osztódással szaporodó vállalkozás, mert a tulajdonosok nem osztódhatnak. Ezek az aggodalmak, amelyeket itt többször felvetettek, innentől kezdve nem lehetnek reálisak.

Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam, aki főleg a jogi oldalát szokta firtatni minden törvénytervezetnek, későn érkezett ahhoz, hogy meghallgatta volna az egész délután zajló különös vitát, hát itt szeretném neki megemlíteni, hogy a tőke szabad áramlásának az elve és a letelepedés szabad áramlásának az elve uniós alapjog. De az Unió bírósága elismerte az egyik bírósági döntésében, hogy ez a két különleges alapjog a közérdekre való hivatkozással korlátozható, és erre épül az osztrák Vorarlberg tartományban lévő földtörvényrendszer, erre épül a Franciaország egész területére jellemző földtörvényrendszer, és remélem, mint ahogy aki elolvasta, az megértette, hogy erre fog épülni ez a magyar földszerzési rendszer is. Tehát a szabadságjogok e kettője például korlátozható a közérdekre való hivatkozással.

A bírósági döntés egyébként citálja is, hogy melyek ezek a közérdekek, és képzeljék el, hála istennek, a közérdekek közé felsorolja az élelmiszer-biztonság ellátásának a kérdéskörét. Ez nagyon jó, mert élelmiszert termőföldön tudunk termelni, hoppá, akkor már itt is vagyunk a termőföldnél, tehát a termőföld szerzése közérdekre való hivatkozással az alapjogok korlátozhatók, sőt előzetes hatósági engedélyezési eljárás is megengedett, kimondta az Európai Unió Bírósága. Na most, ezek azok a védőelemek, amelyek miatt itt hiába állította a jobbikos képviselőtársunk, hogy a zsebszerződések automatikusan érvényesülni fognak. A kétperces vitákban is elmondtuk, hogy nem tudnak automatikusan érvényesülni, pontosan amiatt, mert bármilyen bérlési vagy földszerzési lehetőséggel bárki előáll 2014. május 1-je után, azt a helyi jegyzőhöz kell bejelenteni, kifüggesztési eljárás lesz, ezek után a helyi földbizottságok véleményét kell majd még mellékelni. Ezek a helyi földbizottságok, mint említettem, a birtokpolitikai irányelvek és a helyi árak tekintetében tájékoztatást adnak a döntnöki, állami kontrollbizottságnak, hatóságnak, amely hatóság megnézi, hogy e feltételeket, amelyek több törvényben is feltételül kerülnek megnevezésre, betartják-e az akkor még zsebszerződéssel, de közben majd valódi szerződési szándékkal előlépő külföldiek. Ha ez az osztrák, holland, olasz, és még nem tudom, milyen európai uniós állampolgár nem tudja bizonyítani a három évre visszamenő helyben lakását vagy netán a középfokú iskolai végzettségét, és még sorolhatnék néhány feltételt, akkor tessenek megérteni, hogy ez a hatóság megtagadja ezt a szerzési szándékot.

(19.00)

Lehet, hogy ő már ki is fizette a valamikori magyar gazdának ezt a termőföldet, de a földhivatalnál ez a termőföld még mind a mai napig a magyar gazda nevén van bejegyezve, mert nem jegyezhette át. Most tilos átjegyezni és termőföldet szerezni külföldinek.

Tehát téves és hamis az a beállítás, hogy 500 ezer meg 800 ezer - meg nem tudom, milyen csapongó számok vannak -, ennyi százezer hektár már külföldiek tulajdonában van. Ekkora hibát ne vétsünk itt a parlamentben, hogy ezekre a ma jogszerűen bérleti módon megművelt földterületekre azt állítjuk, hogy ezek külföldiek tulajdonában vannak. Épp az a lényeg, hogy nem lehet a tulajdonában. Tessenek nekem megmutatni olyan földhivatali bejegyzést, amiben láthatólag külföldi, aki nem teljesítette a jelenlegi szerzési feltételeket, külföldi létére mégis termőföldet szerzett! Ilyen nem lehet.

Vannak nagyon speciális és kivételes esetek, hiszen a 2004-es csatlakozásnál is feltétel volt, hogy aki több mint három évet Magyarországon ideköltözve itt lakik, EU-s állampolgár, az bizony szerezhet termőföldet. Magyarul, 2007 után, 2007. május 1-je után, mert ekkor már elmúlt három év a 2004-es csatlakozásunktól, ha külföldi állampolgár, EU-s állampolgár ideköltözött, életvitelszerűen itt lakott, netán házasodott vagy bármit tett, kérem szépen, ő szerezhet termőföldet, ezt nem tilthattuk meg. Ezek után sem lesz neki megtiltva, csak éppen még szigorodnak a földszerzési feltételek, mert bevezetjük a földműves fogalmát, és a helyben lakáshoz még egyéb kötöttségeket teszünk.

Én értem azt, hogy lehetne ezt még szigorítani. Megpróbálták ezt a dánok, de épp említettük, és itt bizonyítható be, hogy nincs kettős jogalap, nincs az, hogy a régi tagországoknak megengedőbb lenne az EU a földtörvényük védelmében, a földjük védelmében, mint az utólag csatlakozott 12 ország esetében, hogy Dánia esetében az előírt nyolcéves helyben lakást és a dán egyetemi végzettségi kötelezettséget megsemmisítette az Európai Unió Bírósága 2009-ben és 2010-ben. Egy régi tagország a törvényét, a földügyekben illetékes törvényét semmisítette meg.

Ha lenne kivételezettség a régi tagországok számára, és a föld ott nem számítana a tőke szabad mozgásának elvébe, tehát nem ott tartanák számon, akkor az Unió Bírósága nem semmisítette volna meg ezeket az intézkedéseket, tehát akkor tényleg lenne kivételezettség, de nincs kivételezettség, megsemmisítette. Ugyanígy megsemmisítette idén tavasszal az Ausztria Vorarlberg tartományára vonatkozó nagyon szigorú, nagyon speciális szabályokat. Ott tartományonként eltérő szabályozási rendszer van, és Vorarlberg tartományban egy rendkívül rafinált szabályozást vezettek be, és az osztrák kormány nem tehetett mást, mint egyezségre jutott a bírósági döntés után, és most az idén tavasszal módosította. Én ezt a módosítást bekértem egyébként a Magyarországra akkreditált osztrák attasé úrtól, aki elküldte ezt az egész irományt, és mondta, hogy kérem szépen, ez a helyzet, ez történt nálunk. De ott egy olyan rendkívüli szigort vezettek be, ami még durvábban védte volna a vorarlbergieknél a termőföldet, és nem engedte volna külföldiek semmilyen típusú vásárlását.

Tehát nagyon jól látjuk, hogy mi az a mozgástér. Az Európai Unió Bírósága nem mondta ki, hogy mi az a védelmi határ, hanem azt mondja, hogy arányos és ebben az esetben szükséges elvet szabad csak használni. Ilyen rafinált szavakat használ. De mi az, hogy arányos és szükséges? Ezt a mértéket kell megtalálni, és én állítom, hogy ez a törvénytervezet a mértéket helyesen találja meg, éppen az elmúlt 5-6 év európai uniós bírósági gyakorlata alapján. Megnéztük, hogy mi az, amit már megsemmisített, tehát ott aránytalannak látta a védekezést - Ausztriára és Dániára gondolok -, és mi az az arányosság és szükségesség elve, amit meghagyott, nem nyúlt hozzá. Ez bizony a francia földtörvény, amelyben számos elem itt fellelhető, például hogy az államnak mindenkit megelőző elővásárlási joga van, hogy csak egyet említsek, ez természetesen Franciaországban is így van, és sok-sok egyéb elem fellelhető.

Bizonyára az igazi kérdés az lesz, amikor a működőképességét kell majd tesztelni ennek a rendszernek, hogy beváltja-e a hozzá fűzött reményeket. Ne adjuk fel már most azt a reményünket, hogy igenis jól fog működni.

Nyilvánvaló, magam is látok olyan kérdést, amit lehetne módosító indítvánnyal pontosítani. Hála istennek, most döntöttünk abban, ha jól értem, hogy jövő hét péntekéig lehet benyújtani házbizottsági döntés alapján a módosító indítványokat. Tehát elég széles az a határidő, hiszen két héttel ezelőtt kezdtük meg a tárgyalását vezérszónoki vitával, tehát majdnem három hét áll rendelkezésünkre, hogy mindenki összeszedje a gondolatát, hogy mit szeretne még javítani ezen a törvényen. Persze értelmetlen és Európai Unió-ellenes dolgot ne tegyünk, én ezt javaslom, annak nincs értelme, mert akkor eljutunk addig a kérdésig, hogy kilépjünk vagy ne lépjünk. Most ezt a vitát itt ne folytassuk le. A másik, hogy ne tegyünk olyan javaslatot, ami tudatosan, szántszándékkal tönkreteszi valamelyik termelői egységet. Nem kérdéses a szándékunk: a középbirtoktesten gazdálkodó családi gazdaságok sokaságának szeretnénk kedvezni ezzel a törvénnyel. Ezt a polgári kormány vállalja.

Hogy nagy-e ez a birtokméret vagy kicsi, ezt a vitát itt több oldalról feszegettük. Én állítom, hogy a vita során kialakuló középméretet nagyjából a törvénytervezet javasolt mértékei belövik. Én úgy gondolom, hogy mértéktelen az 1200 hektáras, tehát számos, túl sok darabszámú, 1200 hektáras birtoktestek már eleve csak bérleti rendszerek lehetnek, nem lehetnek tulajdoni rendszerek, és fizikai képtelenség, hogy kialakuljon, épp azért, amit Hanó Miklós fogalmazott meg egész pontosan, mert az állam kezében van a legnagyobb birtoktest, közel 800 ezer hektár, és remélem, elég komolyan veszi - úgy látjuk - az elképzelését, hogy hogyan akarja ezt hasznosítani.

Magánkézben nincsenek olyan birtoktestek, hogy hipp-hopp most valaki ezer meg 3 ezer hektárt majd valakitől bérelni fog. Nagyon nehéz lesz neki, mert ahhoz ott kell lakni abban a körzetben, és 20 kilométeren belül kell megtalálni azt az 5-6 ezer hektárt, amitől félnek, hogy az nagy birtoktest lenne. Fizikai képtelenség, hogy egy helyben lakó vagy egy ott lakó gazdálkodónak és az üzemnek vagy társas vállalkozásnak a környezetében szabad piacon megtalálható lenne ennyi bérelhető termőföld. Azért ennyire ismerjük Magyarországot, hogy ez fizikai képtelenség. Tehát természeti akadályai vannak, hogy a nagyüzemi birtoktestek a későbbiekben olyan mértékben, mint ami jelenleg van, hogy 3-5 ezer meg 10 ezer hektáros, ilyen nem alakulhat ki. Erre is garancia szerintem ez a benyújtott törvénytervezet.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Forrás: parlament.hu