SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is engedjék meg, hogy némi csodálkozásnak adjak hangot. Azért csodálkoztunk, hogy ez a törvény a Belügyminisztérium által benyújtásra kerülhetett, mert kódolva van ebben a törvényszövegben, a fővárost illető részekben, hogy ez elég komoly feszültségeket fog gerjeszteni, generálni a frakción belül.

Mielőtt rátérnék a konkrét tartalmakra, az előbb kialakult vitához hadd szóljak én is hozzá. Azt gondolom, hogy az ifa visszaosztása során eléggé komoly érvként szerepelt az is, hogy az V. kerület az ifa 70-80 százalékát kapja meg, és mit ad isten, az V. kerület az ország legeladósodottabb települése, tehát csak jól jöhet neki ez a forrás is.

No, de térjünk rá a konkrét szakaszokra.

(22.20)

A polgármester úr, az I. kerület polgármestere mondta, hogy nem feltétlenül érdemes a főváros és a kerületek közötti hatásköri vitát most lefolytatni. Ebben egyetértek, ennek egy jóval komolyabb és tágabb nyilvánosság előtt zajló fórumon lenne helye. De mindenképpen azt gondolom, hogy a kétszintű fővárosi rendszer újragondolásra szorul, hiszen láttuk az elmúlt időszakban, hogy még esetleg komoly politikai feszültségek nélküli időben is komoly anomáliákat okozhatott ez a működés.

Az LMP egyébként azon a párton van, hogy fenn kell tartani a kétszintű fővárosi rendszert, ugyanakkor a főváros hatásköreit és erejét meg kell növelni. Egyébként azért is csodálkoztunk, hiszen ez a törvényjavaslat egy kis szegmensben, de erre tesz kísérletet.

Egyet tudunk érteni az indokolásnak azon passzusával, ami az egységes városkép érdekében teszi szükségessé, illetve adja a főváros használatába a rakpartokat. Ezért sem nagyon értettem, hogy a kormánypárti módosító javaslatok egy része legalábbis megpróbálja a törvénynek ezt a szándékát - hogy is mondjam - minimalizálni, amit azért sem értettem, hiszen nem olyan rég tárgyalt a Ház egy törvényt, a környezetvédelmi törvényt, ahol pontosan a világörökség területén lévő önkormányzatok számára egy egységes szabályozás szerint próbálta meg szabályozni a szórakozóhelyek nyitva tartását. Én azt gondolom, hogy ez a kérdés legalább olyan fontos, mint a szórakozóhelyek nyitva tartása.

Úgy gondoljuk, hogy igenis szükséges egy egységes fejlesztési koncepció, egy egységes városkép, ami a világörökség mentén azt a panorámát jellemzi, ami a Duna-partoknál megvan, ezért mindenképpen üdvözöljük ennek a törvénynek a benyújtását.

Szintén nagyon fontosnak tartjuk és üdvözöljük egyébként azt is, hogy megindult a Dunán a hajóközlekedés, ami eléggé népszerű lett a budapestiek körében. Én azt gondolom, hogy szükséges egy egységes kikötőigazgatás és egy parthasználati szabályozás megteremtése is. Bízom benne, hogy ez az irány ennek a törvénynek az elfogadása után folyni fog.

Ugyanakkor felmerül néhány kérdés azzal kapcsolatban, hogy ez a használatba adás valóban elégséges lesz-e, esetleg nem lenne-e jobb a tulajdonba adás, azonban úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben nyilvánvalóan ez egy olyan szükséges kompromisszum volt, ami talán valamilyen szinten a parlamenten is át fog menni. Azonban ez sem lesz teljesen zökkenőmentes meggyőződésem szerint, hiszen a törvényjavaslat 1. § (2) bekezdése - ami az ingatlan-nyilvántartásba való átvezetésről rendelkezik - úgy szól, hogy a kerület és a főváros közös kérelme alapján fog bejegyzésre kerülni ez a használati jog. Ez nagyon jó, és ez így tényleg rendben is lenne, ha tudnánk, hogy a kerületek és a főváros közötti együttműködés tényleg akadálytalanul végbe fog menni ebben a kérdésben, de nagyon hiányolom a törvényjavaslatból azt a rendelkezést, hogy mi fog megtörténni, ha ez a közös kérelem nem fog megszületni, ami nyilván feltételez egy megállapodást is. Én azt gondolom, hogy erre az esetre is gondolnia kéne a törvényalkotónak, hogy mi van, ha a kerületek ellenállása kapcsán végül is nem fog megvalósulni ez a dolog.

Ugyanakkor valamilyen szinten megértem a kerületi polgármesterek aggályát is, hiszen ha jól tudom, akkor ezen a nyáron pont az I. kerületben a kikötők kapcsán merültek fel anomáliák, hogy az ott lakók számára elég sok kellemetlenséget okoztak ezek a kirándulóhajók. Ebből is látszik, hogy a helyben élőknek, a kerületi lakosoknak mindenképpen meg kell adni azt a jogot, hogy a majdan kialakuló egységes településfejlesztési koncepcióba és építési szabályokba ezek a helyben lakók is beleszólhassanak, hiszen semmiképpen nem hagyhatók ki ezek a lakók ebből a kérdésből.

Végezetül, illetve ezen a területen talán ezzel szeretném befejezni: a 6. §-ban található az Mötv. kiegészítése a fővárosi feladatokat tekintve, hogy az önkormányzati kikötő létesítését is szeretnék bevonni. Lehet, hogy az én ismereteim hiányosak, de ezt a fogalmat nem pontosan értem, hogy az önkormányzati kikötő mi. Elképzelhető, hogy itt a tömegközlekedés céljára szolgáló kikötőkre gondoltak, de én úgy gondoltam, hogy ez mindenképpen pontosításra szorulna, már csak az érthetőség végett is.

Szintén az Mötv.-t, de már más területen módosítja ez a törvény, ami a késlekedő beruházások tekintetében egy új adatszolgáltatási szabályt hozna be. Itt eléggé homályosan fogalmaz a jogszabály. Itt arról rendelkezik, hogy annak érdekében, hogy a beruházások megvalósítása figyelemmel kísérhető legyen, a jogszabályban meghatározott adatokat szolgáltatják a miniszter részére. Itt én azt szeretném megkérdezni, hogy ezek pontosan milyen adatok, milyen adatszolgáltatási kötelezettség lesz. Azt gondolom, hogy itt sem teljesen világos a törvény szándéka.

Végezetül szeretnék még egy pontot kiemelni a törvényből. Itt a tiltott közösségellenes magatartásokról van szó, ami pontosítja az Mötv. rendelkezését. Az új önkormányzati törvény általános vitájában kifejeztük azt, hogy nem tudunk teljesen egyetérteni ennek az új intézménynek, illetve ennek a szankcionálási rendszernek a bevezetésével, de itt valamilyen szinten próbálja konkretizálni a törvényalkotó, illetve a kormány, hogy hogyan gondolja. Itt úgy rendelkezik, hogy a képviselő-testület határozza meg a közösségellenes magatartások szankciói alkalmazásának szabályait.

Azt szeretném megkérdezni - mert ez az indokolásból sem derült ki -, hogy itt egészen pontosan mire gondolnak. Néhány hónappal ezelőtt már hallottunk arról híreket, hogy egyes önkormányzatoknál az ilyen közösségellenes magatartásokat úgy határozták meg, hogy emiatt a helyben élő lakókat komoly sérelem érte. Azt szeretném megkérdezni az államtitkár úrtól, hogy pontosan milyen alkalmazási szabályokra gondoltak ebben a tekintetben, ha esetleg erre tudna példát mondani.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: parlament.hu