DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! Nemcsak ennek a törvénynek a kapcsán, hanem korábban a közoktatási, illetve köznevelési törvény kapcsán is a Magyar Szocialista Párt képviselői többször kifejtették azt az álláspontot, hogy nem értünk egyet ezzel az államosítással. Nem látjuk biztosítottnak, hogy ez jobb lesz a gyerekeknek, sőt azt látjuk, hogy ez rosszabb lesz a gyerekeknek. Ezzel kapcsolatos érveinket többször elmondtuk.

De ha már önök úgy döntöttek, hogy ezt az államosítást végighajszolják a rendszeren, akkor legalábbis arra kell felhívnunk a figyelmüket, hogy ez felelősséggel január 1-jétől így, ahogy önök ebben a törvényben lefektették, nem vezethető be. Az ezzel kapcsolatos érveimet szeretném elmondani.

Azt mondta államtitkár asszony az expozéjában, hogy vannak kulcsszavak, és itt több kulcsszó mellett felsorolta államtitkár asszony a felelősséget.Azt gondolom, hogy ha ezt komolyan gondolja, akkor legalábbis nagyon alaposan végig kell gondolni azokat az érveket, észrevételeket, amelyek itt a parlamenti vitában most elhangzanak, és nem csak az ellenzéki oldalról.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt a parlamentben is idézték, de korábban az oktatási bizottságban is, az előbb Osztolykán képviselő asszony is idézte azt a dokumentumot, amely a tárcánál készült, és amely tárgyszerűen számba veszi a problémákat, és kimondja azt, hogy a végrehajtás feltételei nem állnak fenn. Miről is van szó? Először is nem áll rendelkezésre a fedezet. Ha ez nem így van, akkor tessenek bemutatni azt a költségvetési sort, tessenek arra rámutatni, ahol a közoktatás államosított rendszerének a működése rendelkezésre áll. Ugyanis ez a mostani ismeretek szerint nem lelhető fel.

A második: nincs meg a szervezet, amely átvenné az intézmények, iskolák működtetését. December 15-éig kellene átvenni a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ járási, tankerületi szervezeteinek az intézményeket, ezzel kapcsolatban sok mindent, majd erre még kitérek. Ma november 7-ét írunk, én tegnap Kaposváron megpróbáltam kapcsolatba lépni a járási tankerülettel, de nem sikerült. Nincsen! (Michl József: Ajjaj!) Ha a képviselő úr tudja, hogy hová kell mennem, akkor megköszönöm, ha segít, én Kaposváron minden felelős embert megkérdeztem e tekintetben. Nincsen kinevezett vezető, akihez odamehettem volna, és akitől kérdezhettem volna az átvétellel kapcsolatban.

Nem tisztázottak a feladatok. Azokkal a szakemberekkel konzultáltam, akiknek majd dolguk lesz átadni ezt a rendszert. Nagyon sok minden nem tisztázott, hogy pontosan, precízen mi lesz az önkormányzat feladata úgymond a működtetésben, és hol húzódnak a felelősségi határok. Hogy ezt nem csak én érzékelem, az mutatja jól, hogy ma kora reggel megnéztem, hogy milyen módosító indítványokat nyújtottak be a képviselők, és fideszes képviselők nyújtottak be arra nézve módosító indítványt ehhez a törvényhez, hogy a megállapodásnak még milyen részeket kell pontosan tartalmazni. Ebben benne van az is, hogy egészen precízen, megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy mi a dolga az önkormányzatnak és mi a dolga az állami fenntartónak.

Nem tisztázottak - most már a negyedik problémacsomagot mondom -, hogy az önkormányzatok ezt a feladatot milyen forrásból fogják finanszírozni. A mostani számok szerint, amit tudunk a költségvetés mostani állásából, Kaposvár megyei jogú városnak 907 millió forint hiányozni fog jövőre a költségvetéséből. Ez nem az, amennyivel kevesebb lesz a költségvetése, mert az több mint 2 milliárd, jóval több, de ebből levettük azokat a kiadásokat, amelyek feladattal elmennek. Tehát például ez már nem tartalmazza a pedagógusok bérét, hiszen azt január 1-jétől már az állam fogja finanszírozni. Tehát ha így számolunk, hiányzik 907 millió forint.

(12.40)

Van még egy normatíva, amit nem tudunk kiszámolni, hogy ez többletként a városnak mit fog majd jelenteni. Reménykedünk abban, hogy ez az egyenleg valamennyit javul, de hogy pozitívba átmenjen, arra semmilyen garancia nincs. Magyarul, nagyon komoly gondot jelent az is, hogy a mostani, önök által meghatározott önkormányzati feladatokat milyen forrásból fogják majd ellátni. Majd még egy picit később visszatérek a finanszírozásra.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Kaposváron 1811 ember dolgozik ma a közoktatásban. Az iskolaigazgatótól a portásig, a konyhástól a pedagógusokig mindenkit tartalmaz ez a létszámkeret. Ennek a létszámnak a nagyobbik része majd áthelyezéssel át fog kerülni - mert a pedagóguslétszám magasabb, mint a kisegítő létszám - az állami fenntartóhoz, és lesznek olyan szakemberek, akik pedig majd az önkormányzat által foglalkoztatott státusban lesznek. De ma nem tudják megmondani azok az emberek, akiknek ez lenne a dolguk, hogy például az önkormányzati körben maradó embereket milyen munkajogi státusban foglalkoztatják. Közalkalmazott, munka törvénykönyve? Tehát egy csomó olyan kérdés van, amire még mindig nem tudnak válaszolni. Az egészen bizonyos, hogy ez 1800 fő körüli személy munkajogi mozgásával jár majd, több mint 1800 munkaügyi dokumentumot kell elkészíteni, áthelyezési dokumentumot és esetleg átminősítési dokumentumot. Ez fizikailag is akkora munka, hogy ma, amikor még nincsenek meg azok a személyek, akiknek ezt csinálni kell, fogalmuk nincs, hogy hogyan fogják ezt a feladatot ellátni.

Azt kell mondjam, hogy ez már ma is rossz hatással van az oktatás minőségére, mert lehet, hogy Lipők képviselőtársam választókerületében a pedagógusok minden kérdésére tudnak válaszolni és nyugodtak, de nekem tegnap Kaposváron az oktatási bizottság ülésén a fideszes önkormányzati képviselők mondták el, hogy milyen bizonytalanság van a pedagógusok között, és hogy hány kérdésre nem tudnak egyszerűen választ adni.

Ha már itt tartunk, a finanszírozásnál, a béreknél és egyéb személyi juttatások kérdésénél: az előbb nekem ajánlotta az egyik fideszes képviselő, hogy ha Kaposvár önkormányzata eddig kifizette a négyezer forintos étkezési hozzájárulást a pedagógusoknak, akkor fizesse ki ezek után is. Nincs ennek akadálya, de akkor pont azt az elvet fogják fölmondani, amire az előbb hivatkoztak. Azt mondták, hogy igazságtalan, hogy különbségek legyenek a pedagógusok között, pont azoknak kellene több pénzt vagy magasabb fizetést adni, akik nehéz körülmények között vannak, pont ezért akarnak államosítani, pont ezért akarják, hogy mindenkinek az állam fizessen. Akkor miért ajánlják azt, hogy ez az egyenlőtlenség továbbra is fennmaradjon?

De ha igaz az, amit önök az oktatás színvonalával kapcsolatban állítanak, hogy az államosított közoktatásban a magas színvonalú oktatást biztosító iskolákban marad ez a színvonal, és ide fogják felhozni az alacsonyabb színvonalon oktató iskolákat, ez a céljuk - egyébként ez egy nemes cél, csak ez a rendszer ezt nem fogja tudni, erre ide a rozsdás bökőt, sajnos (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Na! Nem engedem!) -, akkor a bérezésnél miért nem ezt csinálják? A bérezésnél miért nem azt csinálják, hogy azt mondják, hogy megnézzük, hol sikerült a legjobban finanszírozni a pedagógusokat, és fölfele nivellál a rendszer, ahhoz hozzuk fel a többit?

Egyébként nekem az a gyanúm, hogy ha a kaposvári önkormányzatnak lesz rá forrása, akkor erősen megfontolja, hogy ezt a támogatást biztosítsa majd. De azért a kérdőjelek ott vannak, hogy bocsánat, az állam visszavette a felelősséget, az önkormányzatok szerepét egy gondnoki szerepre kárhoztatta - tehát a gondnok, aki fölkapcsolja a villanyt, majd lekapcsolja, amikor elhagyják a termet (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból.), de így van, képviselő asszony -, akkor milyen alapon vállaljon többletfelelősséget? Az önkormányzati rendszert önök teljesen kilúgozták. Ez már nem autonóm önkormányzati rendszer, ez egészen más, és itt az önkormányzatok az iskoláknak csak gondnokai lehetnek - de hogy hogyan, még azt sem tudják.

Mert mi van például, ha az önkormányzatnak kevés a pénze, és kiadja a szakembereknek, hogy márpedig itt szigorú takarékoskodás lesz, mondjuk, a villanyvilágítással, az iskolaigazgató meg úgy látja, hogy neki fontos lenne, hogy minden este legyen ott valami szakkör, vagy nem tudom, milyen szakmai rendezvény vagy egyéb rendezvény? Akkor ki fogja eldönteni, hogy meddig nyújtózkodjanak? Ki fogja azt a döntést meghozni, hogy mit tehetnek és mit nem tehetnek?

Vagy mondok egy másik példát: a finanszírozás mostani rendszerében - most az étkeztetésről beszélek, az iskolába járó gyerekek étkeztetéséről - az önkormányzat a szociális étkeztetés után kap támogatást, kap normatívát, tehát azokat a gyerekeket, akik ingyenesen vagy kedvezményesen étkeznek, az állam a mostani költségvetési tervezet szerint támogatja. Igen ám, de azoknak a gyerekeknek a szülei, akik befizetik az étkezési díjat, ők nyersanyagnormát fizetnek, és a rezsiköltséget, amiből az étkeztetés működik, az önkormányzat fizeti, az önkormányzat teszi hozzá. Ez lesz nagy valószínűséggel jövőre is. De mi van azokkal a gyerekekkel, akik nem azon a településen élnek, hanem bejárnak? Mert addig, amíg az önkormányzat volt az oktatás felelőse, nagyon sokszor megtette, hogy ha nem tudta beszedni a normatíva fölötti többletköltséget a környező településektől, akkor azt mondta, hogy hát, én vagyok az iskolafenntartó, és kifizette ezt a többletet. Eddig így volt. Most, hogy az állam magára vette a felelősséget, az azokból a falukból bejáró gyerekek után ki fogja az étkezési rezsiköltséget fizetni, ahol a falu nem hajlandó? A tervezetben csak az van benne, hogy a falu hozzájárulhat, de nem köteles. Ha az állam magára akarja vállalni ennek a felelősségét, akkor miért tesz vissza ilyen ügyeket az önkormányzatok vállára, teljesen kiszámíthatatlanul és igazságtalanul?

Ha az államtitkár asszony által mondott kulcsszavak között a felelősség ilyen aláhúzottan szerepel, akkor én azt gondolom, hogy nem szabad így elfogadni ezt a törvényt, mert az felelőtlenség. Azt sem tartom helyesnek, hogy itt a fideszes képviselők egy jelentős része ahelyett, hogy megpróbálná kijavítani ezeket a problémákat, vagy meggyőzni a saját gyakorlati tapasztalata alapján a kormányát, hogy ezt így nem lehet bevezetni - volt egyébként ilyen is, a tisztesség kedvéért el kell mondani -, vádaskodik, és állandóan "az elmúlt nyolc év".

Képviselőtársaim, a kistérségi önkormányzati társulási rendszer lényege pont az volt, és 2002-ben, amikor én miniszteri felelősséget viseltem, pont ez volt a programom egyik fontos része, hogy érzékeltem, hogy a kistelepülések azzal a rendkívül széles felhatalmazással, amit a '90-ben létrehozott önkormányzati rendszer tett a vállukra, nem mindenütt tudnak élni, és igenis gondot, problémát jelent a legfontosabb közszolgáltatások, így a közoktatás, a szociális ellátás biztosítása. Ez a rendszer pont arra épült, hogy a közös feladatellátás, a térségben közösen megszervezett feladatellátás kapjon többlet pénzügyi támogatást, mert igen, akkor a rendszer lépésről lépésre olyan irányba átalakítható, hogy kikerüljön abból a hátrányból, amibe ebben a térségben, mondjuk, a közoktatás valamiért került. Hosszú lenne, a hátralévő időmben nem fogom az okokat fölsorolni.

És hogy ez az elgondolás jó volt, hogy ez tudott eredményeket hozni, és jó irányba indultunk el, ezt nemcsak Botka képviselő úr - aki szocialista képviselő - állította, hanem mondták mások is, fideszes polgármesterek, képviselők. Babák Mihály nyilatkozott róla írásban. Schmidt Jenő volt az egyik polgármester - a tabi fideszes polgármester, most a TÖOSZ elnöke -, aki vállalta, hogy részt vesz a modellkísérletben, amit az előtt csináltunk, hogy bevezettük volna a rendszert. Mert én úgy tartottam helyesnek, hogy legyen modellkísérlet, amely bebizonyítja azt, hogy ez a rendszer jó vagy nem jó, és a szükséges korrekciókat előtte megtesszük, nem akkor, amikor már törvény van. Schmidt Jenőék csinálták a közoktatási modellkísérletet. A mai napig is állítom, hogy az egy jó és a közoktatás színvonalát javító rendszer. Úgyhogy nagyon sajnálom, hogy ebben a vitában nem akart mindenki tárgyszerűen részt venni.

Elnök úr, kérem, szeretném elkérni még az egy percemet, ha hozzájárul. (Jelzésre:) Köszönöm szépen.

(12.50)

Azt gondolom, hogy ha akkor önök megadják a kétharmados változtatáshoz a felhatalmazást, amiről többször tárgyaltunk és a Fidesz nem volt rá hajlandó, mert azt mondta, hogy a kötelező társulás az demokráciaellenes - érdekes, most már nem az, most már kétharmaddal belerakták a törvénybe, tehát valami átalakult az önök demokráciafelfogásában -, nos, ha akkor meg tudtuk volna lépni azt, hogy a közoktatási feladatellátás kistérségi feladat, mégpedig többletnormatívával finanszírozott kistérségi feladat, akkor meg lehetett volna oldani a finanszírozási problémákat is.

Az én ötéves miniszteri felelősségem alatt, amikor ezért a rendszerért feleltem, minden évben nőtt a társulási támogatás, s hogy erre szükség van, azt az is mutatja, hogy az önök kormánya ideje alatt is fenntartották a társulási többletnormatívát. Azt akarom ezzel mondani, hogy lenne más megoldás is, jobb és ésszerűbb.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu