LIPŐK SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Az előttünk fekvő törvényjavaslathoz nemcsak mint képviselő és mint polgármester, hanem mint egy többcélú kistérségi társulás elnöke is kívánnék hozzászólni.

Az előttem történt hozzászólások tekintetében néhány megjegyzés; sok minden elhangzott az átalakulással kapcsolatosan, hogy több idő lenne szükséges, illetve hogy tudjuk ezt megoldani. A fenntartás tekintetében elsősorban a pedagógusok béréről és fizetéséről van szó, amit az állam vállal. Az állami rendszeren keresztül a Magyar Államkincstár végzi ezeknek a bérszámfejtését. A Magyar Államkincstár leutalja az önkormányzatokhoz, és az önkormányzatok postásként továbbutalják ezeket a béreket. Tehát a rendszerben lényegében annyi változás lesz január 1-jét követően, hogy egy rendszer kiiktatódik, és egyenesen a pedagógusok fogják megkapni a bért.

Ezekkel az információkkal a magyar állam, a magyar kormány a Kincstáron keresztül rendelkezik, hogy kik a pedagógusok, név szerint beazonosíthatóan, bankszámlaszám és minden ebben a történetben rendben van, tehát azok a vádak, amelyek az önök részéről elhangzanak, teljes mértékben alaptalanok. Sőt, a rendszer gyorsulni is fog, hiszen egy feladat a bérkiutalással kapcsolatosan lényegében elhárul, és még gyorsabban, hatékonyabban is végre lehet hajtani ezeket a feladatokat.

A pedagógusokra való hivatkozás tekintetében elhangzott itt, hogy az államtitkár asszonynak le kellene mondani. Az én térségemben, ahol jártam és pedagógusokkal beszéltem, én azzal szembesültem, és az államtitkár asszony járt is az én térségemben, hogy a pedagógusok, függetlenül attól, hogy milyen politikai erővel szimpatizálnak, nagyon szeretik, tisztelik és becsülik az államtitkár asszonyt, és azokkal az intézkedésekkel, a köznevelési törvénnyel és a mostani javaslatokkal is mélyen egyetértenek. Én már a kétperces hozzászólásokban jeleztem, sok olyan megfogalmazás és megkeresés érkezett az én térségemből, az adott iskolaigazgatók vagy települési vezetők a nyár folyamán engem azzal kerestek, hogy ők nem január 1-jétől szeretnék az állami feladatátvállalást, hanem legyek szíves beszélni a kormány képviselőjével, és szeptember 1-jétől ez kerüljön megoldásra, mert nem tudják ezt megoldani. Ilyen jellegű megkeresések, azt hiszem, hogy a kormány felé is történtek.

És alaptalanok azok a vádak is, hogy súlyos feszültség lenne ebben a rendszerben. A pedagógusok, a település vezetői abban gondolkodnak, hiszen az önkormányzatok, a pedagógustársadalom, az iskola vezetése partnerként tekint a kormányzatra, hogy partnerségi együttműködésben szeretnék a feladatellátással kapcsolatos előttünk fekvő törvényjavaslatban megfogalmazottak szerinti átvállalást is megoldani.

És természetesen én is partnerként tekintve mint önkormányzati vezető kívánok hozzászólni az előttünk fekvő törvényjavaslathoz. Mivel többcélú kistérségi társulásról is szó van, és jobbító szándékkal teszem ezeket a jelzéseket: a többcélú kistérségi társulás - a 2004. évi CVII. törvény értelmében jött létre a társulásunk - 17 települést foglal magába, ugyebár az ösztönzőrendszerek tekintetében a közoktatási feladatok ellátásával kapcsolatosan társult formában láttuk el ezeket a feladatokat. Tettük mindezt azért, hiszen a kistelepülések keresték a kiutat, és ösztönző forrás, ösztönző támogatás létezett arra, hogy ha közös fenntartásban, többcélú intézményfenntartó társulásban, többcélú intézményként látják el a közoktatási feladataikat, akkor erre pluszforrást kapnak. Ez azt jelenti, hogy nálunk ez úgy alakult, és azt hiszem, az országban, ott, a térségben, a szomszédos megyéket is érintve, nem tudok ilyen jellegű feladatellátásról, de nálunk van, a megyében egyedülállóan, az Ibrány-Nagyhalászi többcélú kistérségi társulásról van szó, ahol hét településnek van egy közoktatási intézménye. Az óvodai nevelés-oktatás is folyik ebben, hiszen az ösztönzőrendszer úgy volt kitalálva, hogy az adott településről az iskola és az óvoda együtt kell hogy bemenjen. És létrejött egy ilyen hatalmas intézmény, ahol hét település oktatással-neveléssel kapcsolatos feladatainak az ellátása történik. Ez azt jelenti, hogy van egy központi intézmény a központi kistérség székhelyén, és hozzá van hat település csatlakozva a tagintézményi feladatellátás tekintetében.

A központi intézménynél 3 ezer lakos felett lévő település, a tagintézmények esetében pedig 3 ezer lélekszám alatti településekről van szó. A mostani, előttünk fekvő törvényjavaslat ezt helyesen szabályozza, hogy a közoktatási feladatokat mint fenntartó átveszi, és természetesen a kisebb településeken a működtetést is. De mivel az óvodák is itt vannak ebben a rendszerben, a kistérségi társulásunk tehát, hozzá kell tegyem, és ide szeretném idézni, hogy a törvényjavaslat vitájában is részt vettem, ugyebár amely törvényt már elfogadtunk a közneveléssel kapcsolatosan, és ott is megfogalmaztam azt, hogy a 3 ezer lélekszámú határ tekintetében nem tudtunk sajnos feljebb menni, de az én térségemben indokoltabb a 3 ezer lélekszám feletti települések feladatátvállalása is, tehát nemcsak a fenntartásé, hanem a működtetésé is.

A saját településem képviselő-testülete 2012. augusztus 30-án döntött arról, hogy állami működtetésbe, tehát nemcsak fenntartásba, hanem állami működtetésbe is kívánja adni a feladatellátást. Tettük mindezt azért, hiszen a parlamenti vitában akkor is elmondtam a hozzászólásomban, hogy anyagi forrásokkal nem rendelkezünk, hiszen magának a működtetésnek a költségei, csak a dologi kiadásokat figyelembe véve, meghaladják az önkormányzat helyi bevételeinek a lehetőségét. Tehát lényegesen több a dologi kiadás az iskolával kapcsolatosan, mint ami helyiadó-bevételként rendelkezésre áll a településen.

Viszont az óvodai nevelés önkormányzati feladat marad. Tehát arra szeretnénk kérni az előterjesztőket, hogy mivel a többcélú kistérségi társulás is - ugyebár ezt is ide kell hogy hozzam a hitelesség kedvéért - meghozta azt a döntést, hogy a rendszer átalakítása tekintetében, mivel teljesen a köznevelési feladatokra volt finanszírozva ez a rendszer, és mivel ez a feladat elkerült a többcélú kistérségi társulástól, illetve más feladatok és más formában jelentkeznek az önkormányzatok életében, ezért 2012. december 31-ével kimondta a megszűnését. A társult önkormányzatok részéről - 17 polgármester volt jelen - ezt egyhangúlag megszavazták a polgármester kollégák, és a 17 település képviselő-testületei is elfogadták már a határozatukban, illetve természetesen ez a folyamat el is indult, és a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartásba is vette a többcélú kistérségi társulás megszűnését.

Mivel az odaítélt feladatok - akkor visszakanyarodok ide - itt maradnak a társulásnál, tehát maga a társulás január 1-jétől már nem létező társulás, ezért az óvodai nevelési feladatok ellátása tekintetében én módosító indítványt is terjesztettem elő, és még elő is fogok módosító indítványt terjeszteni ezzel kapcsolatosan, hiszen mérjük fel az ezekkel kapcsolatos teendőinket, és hogy a szabályozáshoz hogy tudnánk ezt igazítani. Ez azt jelenti, hogy az óvodai nevelési feladatokat a többcélú kistérségi társult önkormányzatok szeretnék visszavenni. Kérünk arra lehetőséget, hogy a tagönkormányzatok az óvodai nevelési feladatot visszavehessék. Új intézmény alapítására természetesen lehetőségük van, ennek nincs akadálya, viszont intézményátszervezésnek minősül ez a kérdés, és intézményátszervezésre ugyebár csak a jövő év májusában, 2013 májusában lenne lehetőség.

Ezért kérnénk azt is - a módosító indítványok ezt tartalmazzák a részemről -, hogy ebben a bizonyos esetben, amikor megszűnik a többcélú kistérségi társulás, akkor az adott tulajdonos önkormányzatok vagy a társult önkormányzatok ezt a feladatellátást visszavehessék, tehát újra intézményt alapíthassanak és átszervezzék.

(12.30)

Itt még felmerült egy olyan jellegű probléma is, ahogy nézzük a szabályozást, hogy közoktatási szakértő kirendelésének kérdését is előírja a jogszabály december 31-ével. Tehát a közoktatási szakértő kirendelésének a mellőzését is kérnénk ezzel kapcsolatosan lehetőségként, hiszen mi partnerként tekintünk a kormányra és szeretnénk ezt a problémát rendezni, hiszen az idő, amely rendelkezésünkre áll, az nem nyújt erre lehetőséget, hogy december 31-ével ezt meg tudjuk oldani. Ezért a közoktatási szakértőt a kormányhivatal rendeli ki, és a kormányhivatalnak 10-15 nap áll rendelkezésre, hogy ezt zökkenőmentesen meg tudjuk oldani, és erre való módosító indítványt is természetesen elő fogok terjeszteni.

Az önkormányzatoknak mitől lesz jobb? - hangzott el a kérdés az ellenzéki képviselőtársaim részéről. Attól lesz jobb, hogy esélyegyenlőség lesz. Úgy ítélem meg, hogy a pedagógusokkal kapcsolatosan elhangzott a kafetéria-rendszer. A hátrányos helyzetű térségekben az önkormányzatok vezetői, képviselő-testületei az elmúlt években, időszakokban... - kafetéria volt az első, amit megvontak a pedagógusoktól.

Tehát ez azt jelenti, hogy más területeken, elhangzott Kaposvár példája, hála istennek, ott kapják a pedagógusok a kafetériát. Én bízom benne, hogy az új egységes rendszer tekintetében nem lesz abban különbség, hogy nagyvárosokban, a fővárosban, a kerületekben, mivel ott az anyagi erőforrások ezt lehetővé teszik és megengedik, a pedagógusok megkapják a túlórákat, megkapják a kafetériákat. A vidéki kisebb, hátrányos helyzetű településeken túlóráról nem lehet beszélni, hiszen nem tudják a pedagógusoknak kifizetni, kafetériát a pedagógusok nem kapnak, illetve amint említettem, bért és fizetést sem kapnak, és egy települést hoztam fel példaként. De most hozok egy másik települést példának, az elmúlt egy évben az adott településen a pedagógusok a fizetés napján nem kapják meg a fizetésüket, csak a fizetésük felét tudja az önkormányzat kifizetni, és ez egy éve így zajlik.

Természetesen az átadás-átvétel tekintetében én bízom abban, hogy eljutunk az év végére odáig, hogy azoknak a pedagógusoknak a bére is rendeződni fog, akik csak részben lettek kifizetve, vagy akiknek bérelmaradásuk van visszamenőleg, mert van olyan település, ahol két hónapi bért nem tudtak kifizetni az idei évben, hiszen ez egy nagyon fontos dolog.

Természetesen elhangzott itt az önkormányzatok felelőtlen gazdálkodása, Botka László képviselőtársunk vetette fel ennek a kérdését. Tehát ha már így van, hogy önkormányzatokra mutogatunk vissza, végül is a pedagógusok az önkormányzatoknál dolgoznak a jelenlegi rendszer szerint, tehát ez azt jelenti, hogy a pedagógusok nem kapták meg ezeket a fizetéseket, béreket és kafetériákat, és bízom abban, hogy január 1-jét követően megkapják.

Tehát mitől lesz jobb? Attól lesz jobb, hogy a pedagógusok... - mert itt elhangzott olyan jellegű vélemény is, többek között az LMP részéről, amit szeretnék ideidézni, hogy miért kell rohanni, ráérünk erre. Tehát amikor a fizetés napja van, és ha nem rohanunk a fizetéssel, hanem ráérünk majd félhavi fizetést kifizetni, majd nem 10-én, vagy 5-én, amikor a fizetés napja van, hanem 20-án, ez nem célravezető módszer ebben a dologban, mert ha ráérünk, akkor ilyen jellegű problémák adódnak a rendszer tekintetében. Márpedig én bízom abban, és ezt az a tapasztalás is megerősíti, amit az önkormányzati rendszerben eltöltöttem az elmúlt 13 esztendőben, hogy amikor a normatívát, a forrásokat biztosítani kellett az önkormányzatok részére, akkor az állam ezt adott határidőre mindig biztosítani tudta. Tehát azt tudom mondani, hogy ez attól lesz jobb, hogy amikor a bérfizetés napja elkövetkezik, a pedagógusok a számlájukon tudják a fizetést, mert itt bérből és fizetésből élnek nagyon nehéz körülmények között. Tisztelet és becsület azért a munkáért, amit ilyen nehéz körülmények között vidéken a vidéki pedagógusok végeznek, és természetesen nemcsak a vidékiekről, hanem az ország összes pedagógusáról tudok így nyilatkozni.

Köszönöm szépen a lehetőséget, ennyit szerettem volna elmondani. Zárszóként még annyit, hogy elnök urat szeretném kérni, hogy a módosító indítványok beadására az ülésnap végéig legyen lehetőség, és erre tegyen az elnök úr nyilatkozatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu