KÁLI SÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon érdekes egyébként, hogy most Európához elkezdtük megint viszonyítani magunkat. Én úgy tudtam, Európával szemben szabadságharcot folytatunk, de ez egy másik történet. (Zaj a kormánypártok soraiban.) Ami viszont érdekes lehet önöknek is, hogy ha metszettek már bármit, akkor tudják, egy év múlva látszik az eredménye. Itt most úgy tűnik, baltával tetszenek vágni, és hogy ennek mi az eredménye, ezt nagyon sokára fogjuk megtudni.

Itt az a gondom, hogy most feltételezünk valamit, feltételezzük, hogy nagyon jó lesz, ahogyan önök mondják, mi pedig azt mondjuk, legalább jó lett volna kicsiben valahol megnézni, egy kisebb projektnél, hogy ez működik-e. Egy konkrét példát mondanák, amire felhívnám az államtitkár asszony figyelmét. Én úgy tanultam még annak idején szervezéselméletben, hogy egyszerűen csak vezetőként, ha az embernek hatásköre van, akkor ahhoz felelősségkört is szoktak rendelni. Most ez hogyan van az igazgatóknál ebben a pillanatban? Tehát én itt most tankerületekről hallok, a tankerületek felelősségéről. Mondjuk - és inkább kérdezem -, az igazgató nem állítja össze majd azt a tantestületet, amelyikkel ő majd dolgozni fog? Ezt majd valaki más teszi? Mik lesznek az elvárások?

De ön mondott egy kifejezést, és többször is használta ezt a számonkérhetőséget. El kell mondanom, ennek ma azért baljós hangja van a magyar pedagóguskörökben, mert ön ugyan lehet, hogy nyugodt, hogy az emberek ma nem reagálnak hevesen, de én, aki sok ilyen embert ismerek, elmondom, hogy félnek, a közalkalmazottak félnek, a munkahelyüket féltik, és azt kell mondanom, önöktől jogosan félthetik.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu