DR. GARAI ISTVÁN LEVENTE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Mielőtt konkrétan rátérnék a törvényjavaslatra, államtitkár úr szavaira reagálok. Mindenesetre nagyon örülök, hogy ön van itt, nem Halász államtitkár úr, aki szakmailag egyetlenegy értelmes mondatot itt a parlamentben még nem mondott a nyolcévezésen kívül. Az ön - már máskor is mondtam - kommunikációja és metakommunikációja azt mutatja, hogy ön tiszteli a betegeket, és valóban szeretne értük tenni. És azt mondom, hogy ebben a törvényjavaslatban is számos olyan dolog van, amivel én is egyetértek, de ugyanakkor félig-meddig ezen bevezetés után, elnézését kérve azért néhány kritikai megjegyzést hadd tegyek.

Tehát azt említette, hogy ellátási problémákról nem hallott a folyamatos struktúraváltással. Kiskunfélegyháza vonatkozásában, nem tudom, Tapolcával mi a helyzet, de nálunk úgy általában háromhetente hal meg valaki, mert nem ér oda Kecskemétre időben. Valamikor a szegedi egyetem oktató belgyógyászata voltunk és a "meg a nyóc év" alatt, meg abban a rohadt időszakban 310 aktív ágyat úgy finanszíroztunk, hogy volt olyan év, amikor 30 milliót, a másik évben meg 40 milliót mi adtunk kölcsön az önkormányzatnak. No, az a meg a nyóc év, meg az iksz év!

Aztán a sürgősségi fogadóhely úgy működik, hogy a szakdolgozó fogadja a beteget, oszt' ha nagyon betegnek látja, akkor elküldi a háziorvosi ügyeletre, vagy valahonnan szerez valami ügyeletes orvost. Én körülbelül kétezer ügyeletet teljesítettem, most tételezzünk fel egy hasonló esetet, amit annak idején saját magam tapasztaltam, hogy délután behoztak egy idős férfi beteget, hogy ötször elvesztette az eszméletét, akkor éppen még nem. Felrakjuk az asztalra, rátesszük az EKG-t, abban a pillanatban becsukja a szemét, oszt' mutatja a vonalat. A doktor bácsi, nyilván megfelelő gyakorlattal a szegedi egyetemen, a kardiológián, egy vastag tűn bedugtam a drótot a szívébe, oszt' elindítottam. Nem vagyok benne biztos, hogy ezt egy szakdolgozó egy sürgősségi ellátás keretében... Tehát ez egy nevetséges dolog, hogy nem egy orvos vizsgálja meg a beteget, aztán utána kínlódik vele.

A bérfejlesztésről röviden annyit, hogy kétségtelen, hogy volt bérfejlesztés, de majd a törvénnyel kapcsolatban részletekre is kitérek, de a chipsadó messze nem hozott akkora összeget, mint amiről szó volt, és igazából mintegy 34 milliárd forint a szakellátási kasszából lett átcsoportosítva, ami magyarul azt jelenti, hogy a betegek fizették a béremelésnek egy jelentős részét.

No, akkor térjünk át! A gyógyszerész-betekintéssel kapcsolatban. Azt mondom, hogy ebben van valami igazság, ugyanakkor azt írja, hogy a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vett, gyógyszereléssel kapcsolatos, amelyiken támogatás van. Azért mondom, mert volt egy ismerősöm, aki ezt elolvasta az interneten, és azt mondta, mi lesz velem, bemegyek a gyógyszertárba, és a hölgytől Viagrát kérek. Mondom, mivel az nem támogatott gyógyszer, arról nem lesz előzetesen információ. De a lényeg az, hogy az egészségbiztosítás terhére igénybe vett gyógyszerelés, az azt jelenti, hogy egy orvos rendelte a gyógyszert. Én nagyon tisztelem a gyógyszerész kollégákat is, de az, hogy egy gyógyszerész interneten megnézi azt, hogy kutyagumit vagy macskagumit szedett a beteg fél évvel vagy egy évvel ezelőtt - tehát neki halvány fogalma sincs arról, hogy milyen alapbetegsége van, milyen szövődmények vannak. És a későbbiekben pont a törvényben lesz egy nagyon belevaló, pozitív rész, amikor bizonyos gyógyszereket bizonyos indikáción túli rendeléssel is a betegek érdekében lehet alkalmazni. Tehát rengeteg olyan speciális szituáció van, amit annak ellenére, hogy a gyógyszerész rámegy az internetre, halvány fogalma sincs arról, hogy mi volt a beteg baja iksz esztendővel ezelőtt. És most tételezzünk fel megint egy borzalmas helyzetet, hogy teljesen jó szándékkal a gyógyszerész kolléga, ahogy államtitkár úr mondta, valami cserét végrehajt, ami anyagilag még támogatható is, de ugyanakkor éjszaka történik valami szövődményes szituáció, amiben abszolút nem a gyógyszerész a hibás, de gyakorlatilag majd őt fogják felelősségre vonni, akár a hozzátartozók...

A következő a méltányosság. Az előbb már beszéltem róla, hogy a receptek 20 százalékát nem tudják a betegek kiváltani. A Széll Kálmán 2.0-tervben négy év alatt 399 milliárd forint mínusz a gyógyszerkasszából. És amiről itt szintén szó volt, hogy GfK Egészségmonitor: 700 milliárd forinttal több egy év vonatkozásában, 2010 és '11 vonatkozásában az, amit a betegek zsebből fizetnek. Ez az ezerforintos havi terápiás költség nem tűnik olyan soknak, de amikor már éppen elfogyott a betegnek a pénze, az utolsó pillanatban ezer forint is már sok, és lehet, hogy megakadályozza, hogy éppen kiváltsa a gyógyszerét.

Kétségtelen, hogy a személyi igazolvány használata bizonyos esetekben olyanoknál, akik kimaradtak a társadalombiztosítási járulék fizetéséből, ez ilyen értelemben érthető, de ez már majdnem olyan, mint az előzetes regisztráció a választások alatt, mert rengeteg olyan szituáció van, amikor a beteg éppen nem találja meg a személyi igazolványát. Gondolom, azért meg fogja kapni a későbbiekben is az ellátást.

Akkor a 7. oldalon a 24. §: a biztosított köteles megtéríteni a neki felróható módon jogalap nélkül igénybe vett, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után folyósított támogatás összegét.

Nem a biztosított határozza meg azt, hogy mit írnak fel neki vagy milyen orvosi beavatkozást csinálnak. És ebből a szempontból az orvos kollégákról meg a gyógyszerész kollégákról azért feltételezem, hogy ők meg száz százalékig vagy ezer százalékig olyan szakmai hozzáállással tekintenek a betegellátásba, hogy az megfelelő jogalapon nyugszik.

No, akkor ugrunk egyet. Amivel abszolút egyetértek: amikor Halász államtitkár úr szokott itt nyócévezni, meg ha valaki nem orvos, azt megszidja, hogy egyáltalán hogyan mert kérdezni - tehát itt a transzplantációval kapcsolatos pozitív dolgokkal teljes mértékig egyetértek, már csak azért is, mert két évig dolgoztam műveseállomáson, és a transzplantáció szükségessége és hasznossága a mindennapi gyakorlatomban itt volt. És ezzel a mondattal is egy kiegészítéssel teljes mértékig egyetértek, hogy a módosításnak egyik célja "az Országos Vérellátó Szolgálat és az Eurotransplant szervezete közötti, a teljes jogú tagságot biztosító szerződés megkötéséhez, illetve a szerveknek a szerződésszerű kiviteléhez szükséges hazai jogszabályi háttér megteremtése".

(0.40)

Akkor befele is kéne hozni, nemcsak kifele, ha itt a betegeknek nyilvánvalóan megfelelő transzplantációs lehetőséget akarunk biztosítani.

No, akkor ugrunk tovább, és akkor a béremelés következik. Itt ugye már egy kérdést feltettem, Halász államtitkár úr természetesen soha nem szokott erre válaszolni. Az egyik az, amit szoktam emlegetni, hogy a Semmelweis-terv 1.1.4-ben az volt, hogy azonnali béremelésekkel itthon tartják az orvosokat, és ezt már ugye kormányzati pozícióban tették, tehát akkor azt mondani két év után, hogy akkor is tévedtünk, amikor már kormányzati pozícióban voltunk, ez egy kicsit cikornyás.

Na most, viszont szó volt a béremelésről, és én azt mondom, államtitkár úr, hogy aki a kicsit nem becsülni, az valóban a nagyot nem érdemli. Jó, örüljünk neki, a semminél ez a béremelés is többet ér, az más kérdés, hogy az orvosokat nem fogja itthon tartani. 2011 első félévében 469 orvos, 2012 első félévében 542, 2012 első háromnegyed évében már 912 orvos kért jóhírnév-igazolást. Na most, ha a matematikus államtitkár itt volna - aki persze abszolút nem ért az egészségügyhöz -, akkor gyorsan kiszámolná, hogy ezt az 542-t kettővel el kell osztani, és utána hárommal be kell szorozni, akkor ez 813 lenne, és ebből következik, hogy a 912 azt mutatja, hogy a tendencia gyorsult a harmadik negyedévben.

Na, akkor menjünk vissza a béremeléshez! Államtitkár úr, itt elég sokat beszélgettünk arról, hogy a jelenlegi béremelés az bérkiegészítés, és augusztusban kaptunk rá ígéretet is, hogy ez az alapbéremelésnek a későbbiekben része lesz, mert ez jelen pillanatban gyakorlatilag 16 ezer orvost, 72 ezer szakdolgozót és 140 egyéb ágazati dolgozót érint, illetve érintett hátrányosan. Ehhez képest, amit itt most - azért veszem a kezembe ezt a papírt állandóan, nehogy valaki félreértse, hogy ezt én találtam ki, mert ebben a részletes indokolásban a következő van: "Az ismertté vált forrásteremtési és költségvetési peremfeltételekre tekintettel a javaslat fenntartja az egészségügyi ágazati előmeneteli rendszert, valamint az ahhoz kapcsolódó munkáltatói támogatási rendszer szabályait. ... Ezzel összefüggésben továbbra is indokolt annak előírása, hogy az ágazati előmeneteli rendszer keretében megállapított illetmény- vagy bérnövelés ne képezzen pótlékalapot az úgynevezett mozgó bérpótlékok vonatkozásában." Na, ez a mondat teljesen ellentétes azzal, amit augusztusban önöktől hallottunk, illetve a különböző érdekvédelmi szervezeteknek, szakszervezeteknek önök ígértek, illetve többé-kevésbé meg is egyeztek.

No, hát akkor a különböző gyógyszerpiaci rendelkezések tervezetében is vannak olyan dolgok, amelyekkel én is abszolút szimpatizálok. Mindjárt ugrunk egyet. Tehát itt ugye arról van szó, ha tudomására jut, hogy valami rossz gyógyszer, akkor azt ki kell takarítani, tehát ez így jó, ezt törvényesen biztosítani kell. Itt a 61. §-nál van szó arról, hogy "minőségi hibát, valamint a feltételezhetően hamisított gyógyszerre vonatkozó információt" és így tovább; teljesen egyetértek vele, mert interneten meg itt-ott-amott meg mindenféle egyéb nem internetes hirdetésekben és máshol próbálnak olyan gyógyszereket terjeszteni, amelyeket a franckarikába kell elzavarni.

Ugyanakkor az kétségtelen, hogy a következő paragrafusban az van: "Ha egy a gyógyszerészeti államigazgatási szerv által már forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer három egymást követő éven keresztül nincs ténylegesen forgalomban a hazai gyógyszerpiacon, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv döntése alapján a gyógyszer forgalombahozatali engedélye hatályát veszti." Tehát ez gyakorlatilag - részben a vaklicittel, meg ez az egész, ami itt le van írva - annyit jelent, hogy külföldre távoznak a gyógyszergyártók jelentős mértékben, és egyébként már a hazai forgalom objektív számadatokkal bizonyíthatóan is csökkent, a mintegy 2005-ös adatokra. Na most, a gyógyszergyártók elmenetele ebből a szempontból jogilag is azért érdekes dolog, mert ha uniós országba elmennek, és ott ugye jogszabály szerint forgalomba hozhatják a gyógyszereket, akkor azért többé-kevésbé érdekes dolog, ha ezeket Magyarországról kitiltjuk.

Na most, arról nem beszélve, ha a gyógyszergyártók mennek, akkor például a klinikai vizsgálatok kipróbálása háttérbe szorulhat, ami évente akár még több mint tízmilliárd forintot is jelenthet a különböző klinikáknak és egészségügyi intézményeknek Magyarországon, tehát ennek visszafogása úgyszintén káros lehet, és egyébként az idén már mintegy ötszáz munkahely szűnt meg.

Azt mondja, hogy indikáción túli rendelés, a 23. oldalon található - még van nyolc percem. Na most, itt le van írva a 66. §-ban, azt írja, hogy akkor lehet alkalmazni, ha: "az adott indikációban forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerhez a beteg hozzájutása olyan aránytalanul nagy mértékben akadályozott, ami a gyógyszeres kezelés megkezdésének késlekedése miatt visszafordíthatatlan egészségkárosodáshoz vezethet, vagy az indikáción túli gyógyszerrendelés keretében rendelt gyógyszer előny-kockázat aránya kedvezőbb, mint az adott javallatban forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszeré, az adott gyógyszer indikáción túli alkalmazásával." Na most, ezzel ezer százalékig egyetértek. Ugyanezt, ami itt le van írva - azzal kezdtem -, egy kicsit furcsára teszi, mert itt azt mutatja, hogy bizonyos konkrét szituációkban a hagyományos gyógyszeres terápia mellett vagy annak ellenére azért más is hasznos lehet.

Most itt ugye szó volt arról, hogy ha a gyógyszerészek megnézik, és a hagyományos terápiával kapcsolatban kitétel lehet, akkor ezzel a paragrafussal szakmailag és talán még jogilag is szembemegy. Itt az uniós irányelvekkel, amelyek hasonló gyógyszer-forgalmazási dolgokra vonatkoznak - ez is szerintem tökéletes -, én is egyetértek. És ahogy a kollégám mondta, jó volna, ha lehetne ezeket valóban úgy szavazni, mert itt már úgy néz ki, mintha négy paragrafust meg is szavaztam volna vagy megszavaznék, aztán van, amivel - valóban ahogy mondták, mondtátok - nem értünk egyet, akkor azt meg nem szavazzuk meg, de egyszerre az egésszel már egy kicsit bajban vagyunk.

Na most, jön ez a szakellátás és kapacitások és egyéb ilyen dolgok. Ez azért nyilvánvalóan annak a struktúra- és szerkezetváltásnak a megkoronázása, amit az államtitkár úr mondott, szólt, és azzal azért teljes mértékig nem értek egyet: "A kapacitásokat és az ellátási területet érintő e törvény szerinti eljárásokban hozott döntések ellen fellebbezésnek nincs helye. A kapacitásokat és az ellátási területeket megállapító határozatok jogerőre emelkedésével, illetve ha ettől eltérő teljesítési határidő kerül megállapításra, a teljesítési határidővel egyidejűleg az adott szolgáltató kapacitásai és ellátási területei tárgyában korábban hozott határozatok hatályukat vesztik." Ugye, a kórházakkal kapcsolatos ... - most azért olyan durva kifejezéseket itt éjszaka nem használok, amiket szoktam - ezt tovább erősíti és szentesíti.

Aztán van egy érdekes mondat: "Amennyiben az (1)-(4) bekezdés szerinti átcsoportosításra az 5. § (1) bekezdés alapján kerül sor, a kapacitáscsökkentés csak olyan mértékű lehet, hogy az egy kapacitásegységre jutó várható betegforgalom ne haladja meg a szakmára országosan jellemző előző évi átlagot 15%-nál nagyobb mértékben." Kisebb kapacitásnál nincsen, kérem, több beteg, hanem a betegek menekülnek máshova, úgyhogy itt nem lesz az, hogy az átlagot 15 százaléknál nagyobb mértékben meghaladóan nőne a betegek száma. Mert életszerűen mi történik? Otthon maradnak, vagy amiről szó volt az előbb, hogy esetleg útközben meghalnak, meg rengeteg várólista van; ezt az államtitkár úr is nagyon jól tudja, mert szó volt arról, hogy minden hozzáférhető: akár vannak olyan betegségek, ahol akár két-háromszorosára nőttek a várólisták.

Na most, az egyetemek, az egyetemek, az egyetemek, az egyetemek, hát ez érdekes, ez a legborzalmasabb, tehát a kórházak után most már jön az egyetemek szétbaltázása is. Ugye itt arról van szó, hogy: "Az Eütv. módosításával nevesítésre kerülnek a fenntartó általános feladatai között az úgynevezett szakmai fenntartói jogok. Ezzel összefüggésben a módosítás meghatározza az egészségügyi felsőoktatási intézmény által fenntartott egészségügyi szolgáltató esetében, hogy a szakmai felügyeletet és az úgynevezett szakmai fenntartói jogokat az egészségügyért felelős miniszter látja el, azonban a felsőoktatási intézmény javaslatára és véleményének figyelembevételével gyakorolja ezen jogkörét." Ez olyan, mint az alkotmányban volt, hogy nem kötelező valamilyen szociális ellátás, hanem az állam törekszik. Itt ugye meghallgatja a véleményt majd a miniszter úr vagy ne adj' isten a GYEMSZI, utána természetesen nem kötelező neki igénybe venni.

Na most, professzor barátaimmal is beszéltem - mert ilyen szempontból is életszerű a szakmám -, hogy ez a struktúraváltás most már oda is juthat, hogy nemcsak a gyakornokok vagy a fiatal rezidensek, szakorvosok mennek el a franckarikába külföldre, hanem majd a professzorok egy jelentős része is, ami aztán megint a szakmai ellátás különböző magasabb színvonalának a tönkretételét jelentheti, illetve az egyetemek vonatkozásában még az is elképzelhető, hogy az oktatás színvonalának csökkenésével még az olyan külföldi hallgatók is itthagynak bennünket vagy csökken a létszámuk, akik még pénzt is adnak a különböző oktatásokért.

(0.50)

Ezt így fogalmazták meg: "a legfrissebb salátatörvényben foglalt változások között ugyanis nem kevesebb olvasható, mint hogy az egészségügyi törvény módosítását követően az állami egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója tekintetében az egészségügyért felelős miniszter gyakorolná a fenntartói jogokat." Ez majdnem szó szerint ugyanaz, amit az előbb fölolvastam a nyomtatványból. "Így ő látná el a szakmai felügyeletet, hagyná jóvá az egészségügyi ellátási szerződést, de a többi között ő lenne az is, aki a továbbiakban csökkenthetné az egyetemekhez tartozó egészségügyi intézmények kapacitásait, netán megváltoztathatná a kapacitások szakmai összetételét, vagy módosíthatná az adott intézmény ellátási területét, illetve a teljesítményvolumen-korlátot is újjászabhatná."

Kérem tisztelettel, ha ez igaz, akkor nyekk az egyetemek egészségügyi intézményeinek, az ottani betegellátásnak, a progresszív betegellátásnak és bizonyos szempontból az ilyen jellegű oktatási színvonalnak is. Talán erről ennyit.

Tehát akkor még egyszer általánosítva: több olyan paragrafus van, amivel egyetértek, és ha külön lehetne róla szavazni, akkor szavaznék pozitívan, de ugyanakkor úgy látom, hogy az a fajta struktúraváltás, ami az előző uborkasaláta-törvényben is benne volt, meg a különböző költségvetési és finanszírozási törvényekben és egyéb jogszabályokban, azért annak jelentős részét itt is megtaláljuk, ami a betegellátás színvonalának nem biztos, hogy az emelését, hanem inkább itt-ott-amott a csökkenését jelenti. Elsősorban itt gondolok a legalább 16 kórház aktív betegellátásának a totális tönkretételére, de ezzel kapcsolatban ehhez csatlakozhat bizonyos szempontból és bizonyos szinten az egyetemekkel való ilyenfajta bánásmód is.

No, pont lejárt az időm, két percekben majd még vitatkozunk egy kicsit akkor.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu