ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Bethlen Gábor Alap legfontosabb küldetése a határon túli nemzettársaink erkölcsi és anyagi támogatása. Ezt a szubvenciós rendszert a Fidesz-kormány hozta létre, építette fel még 1998 és 2002 között, de annak működését hamar szétzilálta a 2002-től hatalomra került Gyurcsány-kormány.

A Gyurcsány-Bajnai-korszakban az elcsatolt területeken élő magyarokhoz a célzott támogatások, befizetések hollétét átláthatatlan homály kezdte uralni. Történt ez annak köszönhetően, hogy a támogatás két részre szakadt: a források egyik halmaza a Miniszterelnöki Hivatalhoz került, ahol az illetékes szakállamtitkár egymaga rendelkezett tetemes pénzösszegek felett, a célirányzatok mégsem tudták lefedni az ellátandó feladatokat. A rendszer másik eleme a Szülőföld Alap volt, amely a Gyurcsány-Bajnai-éra alatt úgy működött, hogy annak kollégiumai rábólintottak a határon túli magyar pártok által benyújtott egyezségre, majd a miniszter végül egymagában döntött a kötelezettségvállalásról.

Azt követően, hogy a nemzeti ügyeket szívén viselő jobboldali kormány 2010-ben ismét többséget szerzett az Országgyűlésben, a határainkon túl lévő magyar szervezetek érzékelték a nemzetpolitika változását, így megtöbbszöröződött a túljelentkezés a forrásokra, ezáltal lehetetlenné téve a kisebb és nagyobb szervezetek egységes kezelését a Szülőföld Alapon belül. A fentieket alapul véve kapott teret az az egységesítési szándék, amelynek eredményeként létrejött a Bethlen Gábor Alap, a Szülőföld Alapot felváltva, átcsoportosítva a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál az e célra elkülönített forrásokat.

Ez a fajta átszervezés három fő pillérrel biztosítja azóta is az átláthatóságot. A pénzalap egységes kezelése kiküszöböli az esetleges párhuzamosságokat. Ha a költségvetést elvonás vagy zárolás terhelné, a Bethlen Gábor Alapban elkülönített összeget az nem érinti, valamint a Bethlen Gábor Alap az Állami Számvevőszék félévente esedékes pénzügyi, jogi és szakmai vizsgálatának tárgyává válik, ezzel is elősegítve az átláthatóságot és elszámoltathatóságot.

(13.10)

Mindezek mellett hangsúlyozandó, hogy a Bethlen Gábor Alap létrejötte a lehetőségek bővítéséhez is hozzájárult, hiszen a MÁÉRT által megfogalmazott igényekkel összhangban az alapból nemcsak a szomszédos országokban, hanem a világ bármely részén élő nemzettársaink is részesedhetnek. Az alap kiemelt támogatottsági köréhez tartoznak a mikro-, kis- és középvállalkozások, így abból önrészt vagy kamattámogatást igényelhetnek az európai uniós pályázatokhoz.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek fényében kérem, támogassák a Bethlen Gábor Alapot érintő törvénymódosítást, ami egyértelműen a kormány még tisztább átláthatósági, ellenőrizhetőségi szándékát tükrözi.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu