KALMÁR FERENC ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Ptk. Harmadik könyvéhez, a jogi személyhez kívánok hozzászólni.

Az új polgári törvénykönyv az első, demokratikus körülmények között megalkotott, a magánjogi jogviszonyok jelenleginél is logikusabb és áttekinthetőbb szerkezetű kódexe, amelynek megalkotásánál alapvető cél volt a magánjogi jogviszonyok jelenleginél is szélesebb spektrumának felölése.

(9.30)

A jogi személyekre vonatkozó szabályozás tekintetében alapvető változtatás vált indokolttá, éspedig bővíteni, tartalmasabbá tenni a valamennyi jogi személyre vonatkozó általános rendelkezéseket. Az új Ptk. célja, hogy általánossá tegye a jogi személy keletkezésének azt a rendszerét, amely szerint a jogi személy jogképességét nyilvántartásba vétellel szerzi meg. A törvénykönyv tartalmazza a nyilvántartás legfontosabb alapelveit. Ezek: a közhitelesség, illetve a nyilvánosság elve.

Jelentősége van annak is, hogy az új Ptk. megfogalmazza a jogi személy általános kritériumait, amelyek egységes szempontokat adnak a jogiszemély-típus kialakításához, illetve az egyes jogiszemély-típusokra vonatkozó szabályok megalkotásához. A jogi személy kritériumaiként olyan követelményeket ír elő, amelyek a jogi személynek önálló megjelenést tesznek lehetővé a vagyoni forgalomban. Ezt a célt szolgálja az önálló név, székhely, vagyon, szervezet és helytállási kötelezettség követelménye. Az önálló helytállási kötelezettség szorosan összefügg azzal, hogy a jogi személy saját maga rendelkezik vagyonával. Ez a vagyon adja a hátterét annak, ha jogi személy kötelezettséget kell vállaljon az őt terhelő tartozásokért. Az önálló helytállási kötelezettség azt is jelenti, hogy a tagok, alapítók általában nem kötelesek helytállni a jogi személy tartozásaiért.

Az új Ptk. foglalkozik a jogi személyek általános szabályainak hatókörével is. Három irányban határozza meg ezen általános szabályok alkalmazási lehetőségét. Egyrészt a jelen törvényben szabályozott jogiszemély-típusok, másrészt más törvények által rendszeresített jogiszemély-típusok vonatkozásában, harmadrészt pedig olyan szervezetek esetén, amelyeket valamely jogszabály polgári jogi jogalanyisággal ruház fel anélkül, hogy jogi személynek minősítené azokat.

Mindhárom irányban akkor kerülnek alkalmazásra a jogi személyek általános szabályai, ha a speciális normák nem tartalmaznak eltérő rendelkezéseket. Az új Ptk. a jogi személyek általános szabályai közé olyan általános érvényesülésre alkalmas normákat emelnek be, amelyek a jogi személyek többsége esetén alkalmazásra kerülhetnek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az általános szabályok minden jogi személynél és minden esetben alkalmazhatóak. Az általános szabályok között kerülnek elhelyezésre olyanok is, amelyek csak bizonyos feltételek mellett kerülnek alkalmazásra, de a feltételek bekövetkezése esetén mindegyik jogiszemély-típusnál azonos tartalommal és azonos módon.

A kódex tartalmazza többi jogiszemély-típus szabályait is. Az általános és különös szabályok egy törvényben jelennek meg, s így együttes alkalmazásuk zökkenőmentessé válik. Az új Ptk. jogi személyekről szóló részébe beépül a társasági jogi szabályozás, mely változtatás feltételezi, hogy a közkereseti és a betéti társaság is jogi személlyé váljon. Ennek a könyvnek a túlnyomó részét a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok és az egyesületekre, alapítványokra, valamint a szövetkezetekre irányadó rendelkezések mellett az új Ptk.-ba épülő társasági jogi szabályozás alkotja.

A gazdasági társaságokról szóló, jelenleg hatályos törvénynek csak a státusjogi része kerül bele az új Ptk. jogi személyekről szóló könyvébe. Ez a módosulás azt eredményezi, hogy a közkereseti társaság is jogi személlyé válik, de ez sem a tulajdonosok, sem a cégbíróságok számára nem okoz majd többletfeladatot, mert maga a törvény minősíti át a cégeket. Ami kiemelkedő, hogy a gazdasági társaságok szabályozása közvetlenebb kapcsolatba kerül a jogi személyekre vonatkozó általános szabályokkal, de közelebb kerülnek így a gazdasági társasági jogi szabályok a polgári jog egyéb területéhez is, mint a dologi jog, a kötelmi jog, a házassági vagyonjog szabályaihoz.

Európa több kodifikációja - így a svájci, az olasz és a holland - már régen hasznosítja az integrált szabályozás említett előnyeit. Az új Ptk. a gazdasági társaságok általános szabályai között a gazdasági társasági formákat csak felsorolja, mely felsorolás a gazdasági társaságokat jogalanyiság szempontjából egységesen kezeli, valamennyit jogi személynek tekinti.

Tartalmilag a társaságok eddig is megfeleltek a jogi személyekkel szemben támasztott követelményeknek, saját nevük alatt szerezhettek jogokat és kötelezettségeket. Kötelezettségeikért saját vagyonukkal álltak helyt. Tagjaik személyeinek a gazdasági társaságok közül itt volt a legnagyobb jelentősége, viszont a társaság, szervezet mégsem kötődött a tagok személyéhez. A tagok változása esetén is megőrizte a társaság saját elkülönült jogalanyiságát. E jellemzők mellett a jogi személyiség megtagadása a társaság személyegyesítő jellegét hangsúlyozta valódi tartalom nélkül.

Az új Ptk. a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok mellett a jelenleginél részletesebben szabályozza az alapítványt, és számos újítást is bevezet. A korábbi szabályozásokkal ellentétben alapítvány nemcsak tartós közérdekű célra, hanem bármely célra, tehát magáncélra is létesíthető. A jelenlegi szabályozástól eltérően az alapítványnak a céljait közvetlenül kell megvalósítania. Ebből következik, hogy tiltott további alapítvány létesítése vagy vagyon juttatása egy másik alapítványnak.

Végezetül az általam elhangzottak alapján is levonható az a következtetés, hogy az új polgári törvénykönyv egy körültekintően előkészített, magas szintű szakmaiságon alapuló anyag, amelyet a közérthetőség, az évtizedek gyakorlati tapasztalatai és az új kihívásokhoz való alkalmazkodás alapgondolata hatja át.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu