DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő javaslat a magyar energetikai szabályozási rendszer számos jelentős területét érinti. A javaslat elősegíti az aktuális energiapolitikai és ásványvagyon-gazdálkodási kérdések megoldását. Jól ismert tény, hogy hazánk kiszolgáltatott az energiahordozók importjának. A kormány ezért elkötelezett amellett, hogy ennek ellenére a lakossági energiaárak emelkedését megakadályozza. A törvényjavaslat egyik kiemelt célja ezért az, hogy az említett importfüggőség csökkentése érdekében elősegítse új hazai források biztosítását. Az új szabályozás révén a hazai szénhidrogénkészletek kutatása és kitermelése - és reményeink szerint felhasználása - hatékonyabbá válik.

A kormány a javaslat keretében az újabb technológiákkal már kinyerhető szénhidrogénkincs felkutatását és kitermelését kívánja elősegíteni. Ennek érdekében a szénhidrogénmezők részleges ismételt kutatásának előírását tervezi, különös figyelemmel azokra a bányatelkekre, amelyeken kitermelés eddig nem folyt. Ez a szabály elősegíti, hogy a potenciális szénhidrogén-tartalékkal rendelkező, de korábban gazdaságosan nem kitermelhető kutakat ismét termelésbe állítsák, és újabb, jobb módszerekkel kiaknázzák.

A törvényjavaslat az egy bányavállalkozó által egyidejűleg kutatható területek mennyiségét országos szinten maximálja. Ez azért fontos, hogy ne fordulhasson elő az a helyzet, hogy egy kutatni kész bányavállalkozó elől egy másik - üzleti érdekei által vezérelve - azt valós hasznosítás nélkül elfoglalja.

(10.00)

E szabályok együttesen elősegítik a kutatási területek folyamatos körforgását, vagyis azt, hogy évente egyre több olyan újrakutatható terület szabaduljon fel, amelyekre koncessziós pályázatot lehet kiírni. Ez erősíti a bányavállalkozók közötti versenyt, és ösztökéli őket a technológiai fejlesztésekre.

A javaslat kiemelt célja a hazai ásványvagyon védelme. Ennek érdekében a bányatörvény módosítása jelentős lépéseket tartalmaz azon nyersanyagot kitermelő vállalkozások vonatkozásában, amelyek nem bányászati hatósági engedély, hanem például építésre vagy mederkotrásra jogosító engedély alapján működnek. A javaslat szerint ezek a társaságok szabályozott keretek között fizetnek bányajáradékot abban az esetben, ha a kitermelt nyersanyagot nem az engedélyezett tevékenység keretében használják fel, hanem azt értékesítik, hasznosítják.

A szabályozás célja megakadályozni, hogy az üzleti vállalkozások például tavakat létesítve a mederből kitermelt kavics, homok értékesítésével jelentős hasznot szerezzenek, megkerülve ezzel a bányászati szakigazgatási eljárásokat. Több esetben volt arra példa, hogy betonüzemet kívántak létesíteni a kitermelt kavics feldolgozására. Ezekben az esetekben nyilvánvaló, hogy nem a mederalakítás az elsődleges cél. A törvényjavaslat szerint az ilyen, egyéb engedély alapján megszerzett ásványi nyersanyag ellenértékét már nem a magyar állam nevében eljáró, a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött szerződés alapján kell megfizetni, hanem egységesen 50 százalék mértékű bányajáradék vonatkozik rá.

A törvényjavaslat az előzőekben említett két kiemelt prioritás érdekében szigorít a kutatási jog gyakorlásával és a bányászati jog megszerzésével kapcsolatos szabályokon.

A javaslat a bányatörvény koncesszióval kapcsolatos rendelkezéseit pontosítja annak érdekében, hogy a pályázati eljárásokat zökkenőmentesen lehessen lefolytatni. A koncessziós pályázatra kijelölhető területek listájának meghatározásánál a kormány biztosítani kívánja, hogy a pályáztatás folyamatában az abba bevonni kívánt területekre a pályázó vállalkozások is önálló javaslatot tehessenek. Így biztosítható, hogy valóban olyan területeket jelöljenek ki a koncessziós pályázatokon az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok alapján, amelyek iránt a vállalkozók is érdeklődnek, ezáltal biztosítva a koncessziós eljárások sikerét is.

A bányászatra vonatkozó elemek közül ki kell emelni azt a szabályozást, amely a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások hosszú évek óta rendezetlen helyzetét oldja meg, jelenleg ugyanis az eljárási szabályok hiányosságai miatt a törvénybe foglalt kötelezettség ellenére a bányavállalkozók nem szoríthatók rá tájrendezésre vagy más célú hasznosításra, emellett számos mélyfúrás tulajdonjogi helyzete is bizonytalan. A törvényjavaslat ezeket a kérdéseket is rendezi.

A nemzeti együttműködés kormánya kiemelten kezeli az energetikai szektor zavartalan működésének biztosítását, a fogyasztók ellátásbiztonságát, ennek érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a gyakorlatban felmerülő problémákat. A törvényjavaslat fontos eleme elsősorban a lakossági fogyasztókat ellátó egyetemes földgázszolgáltatók forrásainak jelentős részét biztosító úgynevezett felajánlási rendszerre vonatkozó szabályok pontosítása.

A törvényjavaslatban szereplő módosítások 2013-ban és 2014-ben is előírják a volt közüzemi nagykereskedőknek, hogy földgázforrásaikat megvételre ajánlják fel az egyetemes szolgáltatók részére. A felajánlás, valamint a volt közüzemi nagykereskedő és az egyetemes szolgáltató közötti szerződés részletes feltételeit a szolgáltatás egységességének érdekében kormányrendelet szabályozza majd. A kormánynak a rezsiköltségek szinten tartására vonatkozó célkitűzéseivel összhangban így továbbra is garantálható, hogy a lakossági fogyasztók a piaci árnál kedvezményesebb áron vásárolhassanak földgázt. A törvénymódosítás annak érdekében, hogy a távhőszolgáltatásban részesülő lakossági felhasználók ellátása biztosított legyen, megteremti a távhőtermelők födgázellátásból történő kikapcsolásának garanciális szabályait is.

Külön ki kell emelnem a javaslatból a 2013. január 1-jével induló magyarországi szervezett földgáz-kereskedelmi piac, azaz a gáztőzsde hatékony és eredményes működését elősegítő pontosításokat. A működését megkezdő gáztőzsde hozzájárulhat a földgázpiaci árak átláthatóságának növeléséhez, a kereskedelem volumenének növeléséhez, továbbá csökkentheti a földgáz-kereskedelemből adódó kockázatokat. A törvényjavaslat a távhőszolgáltatások esetében a költségmegosztókkal kapcsolatos, a társasházak saját belügyébe nem tartozó panaszok kezelését a Fogyasztóvédelmi Hatóságra bízza, amellyel lehetővé válik, hogy e panaszokat felkészült és tapasztalt szakemberekből álló hatóság vizsgálja ki.

A javaslat az említetteken túl módosító rendelkezéseket tartalmaz a hatósági ármegállapítással kapcsolatos eljárási rendelkezések módosítására. Az Európai Unióban 2013. január 1-jétől kezdődő harmadik emissziókereskedelmi időszak új szabályok mentén alakítja át 2020-ig Európa kibocsátáscsökkentési politikáját. Az Unió 2009-ben fogadta el az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló irányelv módosítását. A módosítás az emissziókereskedelmi rendszer harmonizált továbbfejlesztésére és biztonságos kiterjesztésére szolgál.

A harmadik kereskedési időszakra vonatkozó teljes uniós joganyag átültetése folyamatban van. Ennek része a jelen törvényjavaslat is, amely az alapvető uniós szabályokat ülteti át az emissziókereskedelmi rendszer zökkenőmentes működtetése érdekében. Lényeges változás a korábbi időszakokhoz képest, hogy a kibocsátási egységek összmennyisége évente csökken, szem előtt tartva az üvegházhatású kibocsátás mérséklésének 2020-ig tartó közös uniós célját.

Tisztelt Országgyűlés! Hazánk a tulajdonában lévő kibocsátási egységeket értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel egy része a központi költségvetésbe kerül, egy része pedig klímapolitikai, úgynevezett zöldítési célokat szolgál. Az ingyenes kiosztásra nem kerülő egységeket a tagállamok többsége, így Magyarország is közös uniós akciós platformon értékesítheti és értékesíti.

A törvényjavaslat részét képezi az EU emissziókereskedelmi rendszerén kívül eső szektorokkal - közlekedés, épületek, mezőgazdaság, hulladék - összefüggő tagállami kötelezettségvállalás teljesítése is. Ennek keretében Magyarország célja, hogy az ország területén a közösségi kibocsátási egységkereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatokban 2020-ig kibocsátott összes üvegházhatású gáz mennyisége ne haladja meg 10 százaléknál magasabb mértékben az ugyanezen ágazatokban 2005-ben kibocsátott összes mennyiség szintjét.

Tisztelt Országgyűlés! A bányászatról szóló törvény módosítása tartalmában is fontos, és jelentős rendelkezéseket foglal magában, amelyek mind az ásványi nyersanyagokkal, mind az állam vagyonával felelős gazdálkodást tesz lehetővé, egyben jelentős energetikapolitikai célokat is szolgál. A javaslat az egyetemes szolgáltatás földgázbeszerzéseinek biztosításával, továbbá a távhőszolgáltatással kapcsolatos rendelkezések révén egyrészt a hazai lakossági fogyasztók helyzetének javítását szolgálja, másrészt a gáztőzsde működésének megkezdésével kapcsolatos rendelkezésekkel támogatja hazánk közép-európai szerepének megerősítését az energetikai piacon.

A benyújtott törvényjavaslat célja, hogy Magyarország eleget tegyen jogharmonizációs kötelezettségének, megteremtse az emissziókereskedelem harmadik kereskedési időszaka zökkenőmentes bevezetésének hazai jogszabályi kereteit, biztosítva az egyértelmű jogkövetést és jogértelmezést az érintett hazai piac szereplői számára.

Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, majd azt követően szavazatukkal az elfogadását támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket, önnek meg a türelmét, elnök úr.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(10.10)

Forrás: parlament.hu