DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a hirtelen behozott energetikai csomag nyolc törvényt érint, alapvetően jogharmonizációs kötelezettségek átvezetése céljából, de a gyakorlatban felmerült jogalkalmazói tapasztalatok alapján az egyes jogszabályok korrekcióját is tartalmazza, a Magyar Energia Hivatal hatáskörének, eljárási szabályainak módosítását, valamint a közbeszerzési szabályozásnak a Paksi Atomerőmű bővítését célzó projekt miatti korrekciója található az előterjesztésben. Tehát nem kis terjedelmű, mint az az előterjesztésből és a korábbi hozzászólásokból is kiderült. Ez alapvetően egy nagyon jelentős törvény, majdnem azt mondtam, hogy lehetne, mert azért több lehetőség van ebben, mint ameddig el tudtak jutni az előterjesztők. Erre a hozzászólásomban majd ki fogok térni, hogy hol látjuk még szükségét a továbbhaladásnak.

Az első nagy szakasz a jogharmonizációval függ össze, az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló szabályozás keretében megvalósul a 2013. január 1-jétől szükséges jogharmonizáció teljesítése. Így konkrétan az új üvegházhatású gázok és szektorok kerülnek bevonásra az Európai Unió ETS-rendszerének hatálya alá. Tehát ez egy kibővítő része a törvénynek. Bekerül például az ammónia- és az alumíniumgyártás, a dinitrogén-oxid- és a PFC-kibocsátások köre. E körben tisztázandó, és ez egy kérdés a kormány felé, hogy készültek-e megalapozó számítások. Ez csak egy címszóátvezetés, vagy milyen további hatása lesz ennek a hazai jogalkotásra, rendeletalkotásra? Továbbá hogyan fogja érinteni a módosítás a Magyarországon érintett ágazatokat, vállalkozásokat és az ezek által előállított termékek árát, versenyképességét?

A szén-dioxid-kvóta kiosztása a következőkben már nem nemzeti szinten, hanem az eddigi gyakorlathoz képest centralizáltabb módon, az Európai Bizottság kezelésében lévő egységszámláról történik majd. Ez az úgynevezett sapka, amely korlátozza a kibocsátási egységek összmennyiségét, már nem nemzeti szintű, hanem közösségi szintű lesz, és 2013-tól kezdődő kereskedési időszaktól kezdve évente csökkenő mértéket jelent. E körben véleményünk szerint tisztázandó, hogyan fogja érinteni a módosítás a hazai ágazatokat, a Magyarországon működő vállalkozásokat, ezek költségeit és versenyképességét. Erről nem tudtunk olvasni az előterjesztésben. Lehet, hogy készültek ilyen háttértanulmányok, de azokat jó lenne megismerni.

Tisztázandó továbbá, hogy a kormányzat milyen ösztönzőkkel, hogyan szándékozik felkészíteni az érintett vállalkozásokat a kibocsátási egységek csökkenő rendszeréből következően évről évre változó új helyzetre. A kiosztandó mennyiség meghatározásánál a jövőben a tagállamoknak a második kereskedési időszakkal, azaz a 2008-2012-es időszakkal szemben nem pusztán létesítményszintű, hanem ennél részletesebb, létesítményrész-szintű adatokat is figyelembe kell venniük, és a kiosztás egységesen meghatározott benchmarkok alapján történik majd. Úgy gondoljuk, e körben tisztázandó, hogy ezek a benchmarkok milyen módszertan szerint kerülnek majd meghatározásra, és hogy az így kapott értékek milyen viszonyban állnak a hazai tényadatokkal.

Említette államtitkár úr, hogy a szén-dioxid-kereskedelem keretében Magyarország eladhatja a kvótáit, hát hozzáteszem, a felesleges kvótáit, mert van, amit az energiaellátás érdekében célszerű felhasználni. Az utólagos kiigazítások következtében a tagállamoknak ezeket a kiosztásokat évente felül kell vizsgálniuk, ami véleményünk szerint egy fejlesztett informatikai rendszert igényel a magyar fél részéről is. Az ingyenes kiosztásra nem kerülő egységeket a tagállamok többsége, így Magyarország is egy közös uniós aukciós platformon értékesíti majd. Ebbe érdemes bekapcsolódnunk.

A CER és ERU felhasználása eddig a második nemzeti kiosztási tervben jóváhagyott mennyiségek alapján történt, a következő kereskedelmi időszaktól azonban harmonizált szabályok szerint zajlik majd a felhasználás. Az első és második kereskedési időszakban - itt még mindig a szén-dioxid-kereskedésről beszélek - az ipari és villamos szektor részére történő ingyenes allokációt a harmadik kereskedési időszakban felváltja az átmeneti ingyenes allokáció az ipari és a hőre vonatkozó kibocsátásokra, ugyanakkor a villamosenergia-szektornak már nem biztosítható ingyenes szén-dioxid-kvóta. Ez jelentős változás. E körben tisztázandónak tartjuk, hogy az energetikai kormányzat hogyan kívánja felkészíteni a hazai villamosenergia-szektort ezen korlátozás érvényesítésére. Mi lesz ennek a hatása?

(10.40)

Hogyan lehet kompenzálni? Vannak-e erre vonatkozó kormányzati elképzelések? Mit kíván tenni az energetikai kormányzat a villamosenergia-árak emelkedésének elkerülése érdekében ezzel összefüggésben, hogy nincs ingyenes szén-dioxid-kvóta?

A szabályozás kezeli az úgynevezett szénszivárgás kockázatát is. Érdekes lenne tudni, hogy Magyarországon ez mekkora kockázatot jelent. Erről eléggé eltérő szakmai anyagok vannak, van, aki így látja, van, aki borúlátóbban. Úgyhogy jó lenne erről kialakítani egy konszenzusos álláspontot, hogy mit képviseljünk az Unió felé is.

A tagállamoknak lehetőségük lesz a kis szén-dioxid-kibocsátó létesítményeket az EU ETS-rendszere alól kivonni, amennyiben azok az ETS-sel egyenértékű hatást gyakorolnak kibocsátásaik alakulására. Mi úgy gondoljuk, hogy tekintettel, hogy nem várható el, hogy a kis kibocsátók felkészültsége akkora legyen, mint a nagyobb kapacitást kezelőké, itt célszerű lenne a kormány által támogatott szakmai segítség, hogy ebbe be tudjanak majd illeszkedni.

Harmonizálásra kerül a nyomon követés és hitelesítés rendszere is. A hitelesítő szervezetek engedélyezését felváltja az akkreditálásuk. Itt jelentős szerepe lesz a Nemzeti Akkreditációs Testületnek. Az erre vonatkozó törvénymódosítás már megszületett a Házban, ugyanakkor valószínű, hogy további kormányzati lépésekre lesz szükség, hogy ez a gyakorlat be is tudjon indulni. A korábbiaktól nagyban eltérő, harmonizáltabb szabályok vonatkoznak majd az új belépőkre, az üzemek bezárására, az utólagos kiigazításra és a beszámítható kreditfajtákra is.

A következő nagy terület a bányászatról szóló törvény módosítása. Itt szigorításra kerül a kutatási jog gyakorlásával és a bányászati jogok megszerzésével, gyakorlásával kapcsolatos szabályok. Így különösen rövidülnek a bányászati jog megszerzéséhez kapcsolódó anyagi jogi határidők, és pontosításra kerülnek a koncessziós munkaprogram tartalmi követelményei, 12 ezer négyzetkilométerben kerül maximalizálásra a szénhidrogén-kutatási területek nagysága, illetve azok újraalkotják a bányatelek megállapítására irányuló szabályokat.

Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy Magyarországnak természeti adottságaiból adódóan célszerű lépni a hőbányászati tevékenység irányába is. Tehát ahogy ez az előterjesztés szorgalmazza a földgázkutatás forszírozását a korábbi felhasználó által esetleg már nem művelt, nem kutatott területeken, ugyanúgy véleményünk szerint az első hőbányászati törvény, amely 2009. december 6-án született, folytatásaként a végrehajtási utasítások kidolgozásával, szabályozási eszközökkel érdemes támogatni Magyarországon a hőbányászat fejlődését. Ezzel egy értékes megújuló energia és remélhetőleg egy olcsó... - tehát általában a megújuló energia nem annyira olcsó, Magyarországon a geotermia olcsó lehet megfelelő szabályozási környezet mellett.

Pontosítja ez az előterjesztés az úgynevezett bukkanás szabályait is, ha véletlenül rábukkannának valamire. Reméljük, hogy lesz ilyen is. Jelenleg megengedi a szabályozás a koncessziós szerződés kiterjesztésének lehetőségét a kutatás során talált más ásványi nyersanyagokra, tehát keres valamit és rábukkan mondhatni véletlenszerűen. Itt például a hőbányászattal összhangba lehetne hozni, tehát nagy entalpiájú közeget talál, akkor egy új típusú koncesszióra szerezhet jogot, ha erre megfelelő szabályozás van.

Kérdésünk, hogy mi indokolja a szénhidrogén-kutatási területek méretének korlátozását, illetve a módosítás hogyan segíti majd elő a hazai szénhidrogén-kutatás hatékonyságának javulását, készültek-e erre vonatkozó tanulmányok vagy vannak-e tapasztalati adatok.

Új szabályként jelenik meg az olyan szénhidrogénmezők újrakutatásának kötelezettsége, amelyek már termelésbe állított bányatelken belül találhatók, de az adott mezők nem termelnek, ezek ugyanis potenciálisan még kitermelhető szénhidrogénkincsekkel rendelkezhetnek, de le van blokkolva, a kutatásukhoz, feltárásukhoz és kitermelésükhöz újabb jogok, esetleg más felhasználók kellenének. Tehát ez egy értékes kiterjesztése lehet az előterjesztésnek, jó lenne tudni, hogy van-e mögötte konkrét szándék is.

Pontosításra kerül a bányafelügyelet által adományozott kutatási jog, illetve ezen szóhasználat helyett a "kutatás engedélyezése", illetve a "kutatási engedélyezés" kifejezések használata. Hozzátenném, hogy a bányászatban ezek olyan régi szóhasználatok, hogy talán nem is a törvény részeként, de egy mellékletben azért egy szótárt is lehetne mellékelni, hogy amit háromszáz évig valahogy neveztek, akkor most azért eligazodjanak a szakemberek, hogy most mire vonatkoznak ezek a kifejezések.

A használaton kívüli, bányászati célú mélyfúrások helyzete évek óta rendezetlen sajnos Magyarországon. Ebben, önkritikusan meg kell állapítani, hogy mi sem értünk el elegendő eredményt. Az eljárási szabályok hiányosságai miatt a törvényben foglalt kötelezettségük ellenére a bányavállalkozók nem vagy nehezen szoríthatók rá a tájrendezésre vagy a más célú hasznosításra. Emellett számos mélyfúrás tulajdonjogi helyzete is tisztázatlan. Ennek megfelelően az ezzel kapcsolatos szabályok pontosítására, kiegészítésére szükség van, ezek kiegészítésre kerülnek, ezzel egyidejűleg meghatározásra kerül a "használaton kívüli mélyfúrás" fogalma is, hogy utána azzal lehessen tiszta jogi helyzet mellett valamit kezdeni.

Csak azon ásványi nyersanyagok tekintetében lehet bányászati jogot szerezni, amit a külön jogszabály kifejezetten nevesít. E körben tisztázandónak tartjuk, hogy mi indokolja ezt a korlátozást, milyen tapasztalati tanulmány van emögött.

A következő nagy terület a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása. Itt a gyakorlati tapasztalatokra hivatkoznak, de érdekes, hogy nem kell gazdasági versenyhivatali jóváhagyás az engedélyest érintő tőkekoncentráció, illetve befolyásszerzés jóváhagyásához...

Forrás: parlament.hu