FEJÉR ANDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Eredetileg nem szándékoztam foglalkozni ezzel a témakörrel, de Simon Gábor képviselőtársunk említette az államosítás kontra privatizáció kérdéskörét, és szeretném itt elmondani, hogy teljes egészében más az álláspontunk.

(12.40)

Mi nem tartjuk helyesnek azt, ha az energiaszektorban kizárólag a magánszektor szolgáltathat, illetve azt a privatizációt, amelyet még a Horn-kormány idején hatnapos privatizációs cselekedetként tettek: ha emlékeznek, négy nap állt rendelkezésre az ajánlatok értékelésére, és két nap alatt megkötöttük a szerződést. Azt gondolom, hogy ez egy akkora felelőtlenség volt, amely a mai napig rányomja a bélyegét az energiaszolgáltató piacra. Arról nem is beszélve, hogy nem tudunk egyetérteni azzal a garantált nyereségbiztosítással sem, amely az akkori szerződéseknek a része volt, magyarán: nem tudnak olyan rosszul gazdálkodni az energiaszolgáltató cégek, hogy ne legyen garantált nyereségük, amelyet az elszámolásban érvényesíthetnek. Arról nem is beszélve, hogy ez olyan stratégiai ágazatot hozott kiszolgáltatott helyzetbe, amely Magyarországnak egyáltalán nem érdeke. Ebből is kiderül számomra, hogy teljesen más a gondolkodásmódunk, teljesen más oldalról közelítjük meg az energiaszolgáltatók kérdéskörét.

Még egy másik adalék: érdekes módon vannak olyan országok Európában, ahol megéri az államnak részt venni, és Magyarországon energiaszolgáltató cégben tulajdonjoggal rendelkezni. Amit tehát hallhattunk itt akár LMP-s képviselőtársaimtól is, nem szerencsés dolog az, hogy az állam az energiaszolgáltató iparban szerepet vállal, merthogy a magántőke az egyetlenegy olyan gazdálkodási forma, amely ennek az ágazatnak a boldogulását hivatott biztosítani, ez a helyes út. Az államnak feladata van a közműszolgáltatások területén, és egy kis privatizációs bevétel, illetve a költségvetési lyukak betömése miatt szerencsétlen volt lemondani az állami tulajdonról.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bántó az az elégedettség, MSZP-s képviselőtársaim, amely önökből árad. Az örökséget mérlegre téve eladósodott államot, önkormányzatokat és családokat láthattunk. Ez súlyos hagyaték, ezért engedjék meg, hogy kimondjam: semmi okuk az elégedettségre, kormányaik nem jeleskedtek a kiszolgáltatott fogyasztók megvédésében. 2001-ről 2010-re megduplázódott azon családok száma, amelyek jövedelmük több mint egyharmadát költötték rezsire. Nem tudjuk elfogadni a gázár 200 százalékot meghaladó, és az elektromos energia árának közel 100 százalékos növekedését. Nehezen lenne hihető, hogy ez az emelkedés nem járult hozzá a tetemesre emelkedett, kifizetetlen számlatartozásokhoz. Azért nem tudjuk ezt elfogadni, mert nem tettek semmit annak érdekében, hogy kordában tartsák az áremelkedéseket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ki kell mondanunk: nem szabad visszatérni az ingyenvirsli, sör vagy segély illúziójához, még az ígéretek szintjén sem. Tegyük világossá, hogy az igénybe vett szolgáltatás díját ki kell fizetni. Nevetségesnek tartom az a vitát, hogy a 30 nap után 60 napos határidővel ki lehet vagy nem lehet kapcsolni egy fogyasztót. Ez elsősorban szociális kérdés, tehát azt gondolom, hogy inkább azt kell megvizsgálni, hogy szociális alapon jelentkezik ez a probléma, vagy pedig egyéb oka van. Nem szabad azt az illúziót kelteni, hogy bárkinek megengedhetjük, hogy akár fél évig ne fizethesse ki az igénybe vett szolgáltatás árát. Amivel szintén nem értünk egyet, az a szolgáltató cégek korlátlan piacbirtoklása, korlátlan költség- és nyereségigényének érvényesíthetősége. Az államnak rajta kell tartania a kezét az ország energetikai ütőerén.

Tisztelt Képviselőtársaim! Z. Kárpát Dániel említette, hogy ne dőljünk hátra. Szeretném mondani képviselőtársamnak, hogy eszünk ágában sincs hátradőlni, sőt minden törekvésünkkel azon vagyunk, és az eddigi intézkedések mellett arra biztatjuk a kormányt, hogy további lépéseket tegyen a kiszolgáltatott fogyasztók megvédésére. (Dr. Józsa István: Az a megrendelés, hogy államosítsanak.)

Most pedig kérem, engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül említést tegyek a kormány eddigi intézkedéseiről, illetve felsoroljak egypár gondolatot a tervekkel kapcsolatosan. Elfogadtuk az energiastratégiát; ennek fókuszában a hazai ellátásbiztonság szavatolása és a gazdaság versenyképességének fenntartható fokozása áll. Ez a garanciája annak, hogy az energiaszektor szolgáltatásai versenyképes áron elérhetőek maradnak a gazdasági szereplők, valamint a lakosság számára. A megelőző kormányok nem megfelelő energetikai szabályozása és a gazdasági világválság nyomán fellépő pénzügyi és hitelválság együttes hatására a sokak számára nehezen kigazdálkodható rezsiköltségek az elmúlt években gyors ütemben növekvő részt tettek ki a magyar családok és háztartások kiadásaiból. A nemzeti kormány (Dr. Józsa István: Nemzeti ügyek kormánya!) nem pusztán a sebek bekötözésére koncentrál, hanem a hasonló, a magyar társadalmat ért sérülések kockázatainak folyamatos mérlegelése mellett határozott intézkedéseket foganatosított azok megelőzése érdekében.

A kormány a szociális biztonságot erősítő intézkedésként állami ármeghatározást vezetett be a gáz-, a villamosenergia- és a távhőszolgáltatásban. Kiküszöböltük az indokolatlan áremeléseket azáltal, hogy a földgáz és a villamos energia árát 2010 nyarától, a távhő árát pedig 2011 áprilisától az energiaügyekért felelős miniszter határozza meg. A földgáznál az egyetemes szolgáltatás esetében 2011. január 1-jével bevezettük az úgynevezett sávos végfogyasztói árrendszert, amellyel az 1200 köbméter/év alatt fogyasztók számára 2011. január 1-jével nem emelkedett a gáz ára. Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztók piaci árakon jutnak földgázhoz. Átalakítottuk a távhőár-szabályozást, az árakat 2011. március 31-ei szinten tartjuk. 2011. október 1-jével hatályba léptek a távhőár-szabályozási miniszteri rendeletek, a távhő végfogyasztói árai továbbra is változatlanok maradtak. A rendszer további optimális működése és a fogyasztók zavartalan téli ellátása érdekében 2012. január 1-jétől szükséges volt minimális áremelést végrehajtani, azonban a végfogyasztói árak az inflációt meg nem haladó mértékben növekedtek, mindazonáltal sikerült a rezsiköltségeket a lakosság teherviselő képességéhez illeszkedő módon és mértékben kordában tartanunk.

A kormány abban érdekelt, hogy az energiaárak a lakosság teherviselő képességéhez illeszkedő módon és mértékben alakuljanak, a háztartások jövedelméből energetikai kiadásokra fordított összegek csak a lehető legindokoltabb esetekben növekedjenek. A hatósági árak a legutóbbi negyedéves felülvizsgálatok nyomán sem változtak az egyetemes fogyasztásra jogosult fogyasztói körben. A fogyasztók közszolgáltatásával kapcsolatos adminisztrációs és egyéb terheinek csökkentésével a kormány minden lehetőséget megragad, hogy az emberek hétköznapi nehézségeit csökkentse. A jövő évtől egyszerűbben intézhető a gáz- és villanymérők átírása. Évente több mint 800 ezer ilyen átírás történik lakáscsere, tulajdonosváltás miatt, és csak ez önmagában 200 millió forintos megtakarítást jelenthet a felhasználóknak. Országos, egységes eljárásrend lesz egységes határidőkkel, és a szolgáltatóknak az eddigi, akár 30 napos időtartam helyett a bejelentés kézhezvételét követő nyolc napon belül el kell végezniük a helyszíni ellenőrzést. Rövidült és egyszerűsödött a gázkészülékek és gázkazánok cseréjével kapcsolatos ügyintézés; az eddigi 30-45 nap helyett a csere akár egy nap alatt is megtörténhet. A nagycsaládos gázárkedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó adminisztratív terhek is csökkentek, ami 320 ezer lakost érint, és a változásoknak köszönhetően egyszerűbben igényelhetik a kedvezményt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor válság van, és a közműszámlák kiegyenlítése sok embernek mindennapi gondot jelent, akkor világos, hogy ezzel éles ellentétben van, hogy a közműszolgáltatást nyújtó cégek profittermelése hatalmas. A kormány a szolgáltatók erőfölényéből adódó fogyasztói terhek mérséklésére törekszik az energetikai szolgáltatások területén.

A hatályos szabályozás elmúlt hónapokban történő áttekintését követően a kormány az alábbi szabályozási kérdések rendezését tartja szükséges feladatnak. A fogyasztók védelmében kezdeményezett intézkedések a következők: a felhasználók számára több különdíjas szolgáltatás ingyenessé tétele, a hálózattal újonnan csatlakozó felhasználók kérésére felhasználónként egy alkalommal ingyenesen kell felszerelni előrefizetős mérőt. A szolgáltató és a lakossági fogyasztó közötti elszámolási viták egyértelmű rendezése érdekében az elosztó a leszerelt mérőt az utolsó mérőállást tartalmazó első elszámoló számla fizetési határidejét követő 30-60 nap helyett a számla elévülési idejének teljes időtartama alatt, azaz két éven át köteles megőrizni, amennyiben a leszerelt mérőóráról nem készült digitális felvétel.

(12.50)

Az éves egyszeri leolvasás sikerességének biztosítása, a becslésen alapuló elszámolások megritkítása érdekében az elosztó köteles értesítést hagyni a felhasználónak a leolvasás második megkísérlésének idejéről, amely második leolvasást akár este 20 óráig is biztosítani kell. Ha ez nem felel meg a fogyasztónak, akkor az elosztó köteles egyeztetni vele az új időpontról. A fogyasztó kérésére a szolgáltató köteles lesz az évesnél gyakoribb leolvasást eszközölni. A felhasználókat közműtartozások esetén csak akkor lehessen kikapcsolni a szolgáltatásból, ha a szolgáltató polgári peres eljárást kezdeményezett. Az egyetemes szolgáltató az 5 ezer főnél nagyobb lélekszámú településeken munkanapokon valamely ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben köteles biztosítani a panaszfelvétel lehetőségét.

Meg kell erősíteni a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési jogosítványait, meg kell teremteni a hiányolt hatáskört a szolgáltatók üzletszabályzatának vizsgálatára, amely a szervezet hatékonyabb fellépését teszi lehetővé. A fogyasztói számlakép érthetősége, áttekinthetősége érdekében a számla második oldala helyett az első oldalon lesz kötelező az elszámolási időszak feltüntetése, az elszámolt fogyasztást ki kell emelni a számlán. Az engedélyesek a továbbiakban nem végeztethetik el más személlyel szerződés alapján engedélyköteles tevékenységük egy részét, a fennálló kiszervezési szerződések további módosításai nem lesznek érvényesek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Arra biztatom önöket, hogy mindannyian járuljunk hozzá a magunk területén a szolgáltatások magasabb színvonalon történő biztosításához a realitások és az elvárások kölcsönös mérlegelésével. Ezt várják el tőlünk Magyarország polgárai, ezt várják el tőlünk a választóink.

Köszönöm, hogy megtiszteltek a figyelmükkel. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu