FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét egy olyan javaslat fekszik a Magyar Országgyűlés előtt, amely már egy hatályba lépett, Fidesz által megalkotott törvényt módosít. Itt rögtön szeretném is pontosítani a Pichler Imre László képviselőtársam által elmondottakat. Úgy gondolom, hogy a szakképzési törvény módosítására azért volt szükség, tisztelt képviselőtársam, mert hihetetlen módon felelőtlenül, átgondolatlanul és kapkodva alkották meg ezt a szakképzési törvényt, amely 2012. január 1-jével hatályba lépett. Úgy gondolom, hogy azokat az észrevételeket, amelyek beérkeztek önökhöz, olyan kritikaként is kellene kezelniük, amelyek a jövőre nézve némi tanulság levonására szorítanák önöket, hogy a jövőben ne úgy döntsenek egy ilyen stratégiai kérdésben, mint mondjuk, a magyar szakképzés, hogy tényleg néhány hét alatt kell a Háznak lezongoráznia a bizottsági üléstől kezdve az általános vitán át a részletes vitáig egy olyan ágazatot érintő, egy olyan oktatási területet érintő sarkalatos törvényt, amely - hangsúlyozom - a tavalyi évben 139 ezer tanulót érintett, és tessék, itt az eredménye: egy salátatörvényben most megpróbálják menteni a menthetőt, belesűrítik azokat a hiányosságokat, melyeket egyrészről az ombudsman is jelzett a nyár folyamán. Augusztus 5-én volt egy közleménye Szabó Máténak, hadd idézzek ebből. "A pedagógusoknak, a szülőknek és a gyermekeknek nincs lehetőségük arra, hogy a szakképzésről szóló törvény tartalmát kellő mélységében megismerhessék, és felkészülhessenek a jogszabály alkalmazására." Ez volt a legfőbb indoka Szabó Máténak, hogy alkotmányellenesnek tekintette az önök törvényét, és kérte önöket, hogy azokat a demokratikus alapjogokat biztosítsák a szülők, gyermekek és pedagógusok részére, amelyek, azt gondolom, egy jogállamban megilletik őket.

Mi a Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről szintén alapvetően arra hívtuk fel a figyelmet, hogy számos ponton antidemokratikus a szakképzési törvény, amely sajnos hatályba lépett. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy sem a szülők, sem a pedagógusok, sem pedig a gyermekek érdekeit nem helyezi a törvény a középpontba, ehelyett pusztán gazdasági szempontok mentén alkották meg a szakképzési törvényt, amely az önök nyelvezetét ismerve alapvetően azt jelenti, hogy forráskivonást kell eszközölni erről a területről is.

Úgy véljük, hogy az a fajta központosítás, ami, azt gondolom, némiképp emlékeztet az ötvenes évek államosítására, túlzott mértékű, tehát azt a szakképző intézményeknél is tapasztaljuk.

(17.30)

Kénytelen vagyok alapvetően a koncepcióval foglalkozni, mielőtt ennek a módosító csomagnak a tárgyalásába belekezdenék, ugyanis az a legnagyobb probléma, hogy magát a kormány szakképzési koncepcióját elhibázottnak tartjuk. Ezek a térségi integrált szakképző központok, amelyekben önök a jövőben is megvalósítani kívánják a szakképzést, véleményünk szerint egész egyszerűen alkalmatlanok arra, hogy gyermekeket magas színvonalon, minőségileg tudjunk szakmára tanítani, mi úgy gondoljuk, hogy családias környezetben, kisebb intézményekben ez jobban megvalósulhat.

A legnagyobb probléma az, amit említett MSZP-s képviselőtársam is - egyet kell értsek Sós Tamás képviselő úrral abban a tekintetben -, hogy bizony, miközben önök a német mintára megszervezett duális képzésről beszélnek, addig valóban a cégeknek mindössze csak 1,3 százaléka fogad szakiskolai tanulókat. Tehát megint elmondható, hogy a Fidesz részéről egy kirakatpolitika, egy látványpékség, amit tapasztalunk: nagy szavak, hangzatos jelmondatok, miközben a valóság az, hogy szinte alig találunk olyan céget az országban, amely szakmunkástanulókat képes fogadni. És itt szeretném hangsúlyozni, hogy nem azáltal lesznek gyakorlati képzőhelyek, hogy önök az értelmező rendelkezések között definiálják a gyakorlati képzést biztosító tanműhely fogalmát, hanem azáltal lehetne ezen az állapoton javítani, ha önök motiválnák a cégeket, a vállalatokat, érdekeltté tennék őket abban, hogy fogadjanak szakiskolai tanulókat. Ez azonban pont ellenkezőleg valósult meg: a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben önök csorbították ezeknek a vállalatoknak a jogait, és ellenkező érdekérvényesítést valósítottak meg. Nem gondolom, hogy érdekeltté tették volna őket abban, hogy részt vegyenek a szakképzés bonyolításában, másrészt pedig sajnos számolnunk kell pedagógusok, szakoktatók elbocsátásával is, ami a magunk részéről, a Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről elfogadhatatlan.

Fontos hangsúlyozni, hogy miközben arról beszélnek, hogy hogyan kellene megvalósítani a minőségi szakképzést, a munkaerőpiacon az elmúlt két évben, az önök elmúlt kétéves kormányzása alatt semmilyen előrelépés nem tapasztalható. Matolcsy György hiába mondja el az oktatási bizottsági meghallgatáson is, hogy 2010-hez képest mennyivel nőtt a munkahelyek száma, hiszen tudjuk, hogy az önök statisztikájába beleszámítanak azok is, akik részt vesznek a közmunkaprogramban. Arról is zseniálisan kommunikálnak hónapról hónapra, hogy csökkent az álláskeresők száma. Persze elfelejtik hozzátenni például azt a statisztikai adatot, hogy csak Ausztriában az előző év hasonló időszakához képest duplájára nőtt a regisztrált magyar munkavállalók száma. Tehát mintegy 28 ezer főről 56 ezer főre növekedett azoknak a magyaroknak a száma, akik - hangsúlyozom - bejelentett módon vállalnak munkát nyugati szomszédunknál, és miközben önök azt mondják, hogy szükség van a magyar munkaerőpiacon ezekre a jól képzett magyar fiatalokra, addig tegyük hozzá azt is, hogy ezek a jól képzett magyar fiatalok most már családostól hagyják el az országot, gyermekestől telepednek át akár Ausztria területére.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom tehát mind foglalkoztatáspolitikai, mind pedig oktatáspolitikai-módszertani szempontból elfogadhatatlannak tartja magát a szakképzési törvényt, és miáltal magát a jelenleg hatályos törvényt nem tartjuk jó koncepciónak, ezért nyilvánvalóan annak a toldozgatását-foldozgatását sem tartjuk elfogadhatónak, tulajdonképpen értelmetlennek tekinthetjük.

Szeretném még kiemelni, hogy némely ponton - legyünk igazságosak - vannak jó kiegészítések az előttünk fekvő javaslatcsomagban, de azt gondolom, ezeket már rögzíteni kellett volna a törvény tavalyi elfogadásakor. Mire gondolok? Nyilvánvalóan a Jobbik is támogatja azt, hogy az őszi, a téli, illetve a tavaszi szünet idején a tanulókat ne lehessen kötelezni gyakorlati oktatásra. Nyilvánvalóan az is elfogadható számunkra is, hogy a nyári szünetben pedig azok a tanulók, akik év közben nem rendelkeztek igazolatlan hiányzásokkal, és a szorgalmuk ezt lehetővé teszi, ha betegségből adódóan volt gyakorlati hiányzásuk, akkor pótolhassák ezeket az elmaradásaikat, tehát a következő tanév megkezdéséig fel tudjanak zárkózni. Az is nyilvánvalóan logikus, hogy az a gyakorlati képzésben részt vevő oktató, aki a gyerekeket tanította év közben, vehessen részt a vizsgán, és ennek az oktatónak ne kelljen szerepelni az Országos Képzési Jegyzékben, hanem lehessen tagja a vizsgabizottságnak. Nyilvánvaló, hogy ez mindannyiunk, illetve legfőképpen a gyermekek érdeke.

De negatívumot is hadd emeljek ki: nem értjük, hogy milyen indokok alapján vették bele ebbe az előterjesztésbe azt, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű diákok az ingyenes képzést a végtelenségig igénybe vehetik. Mi úgy gondoljuk, hogy ez egyfajta túlzott pozitív diszkrimináció azoknak a tanulóknak a hátrányára, akik nem halmozottan hátrányos helyzetűek, tanulni szeretnének, és tegyük hozzá azt is - és szintén csak statisztikai adatokra tudunk támaszkodni -, hogy bizony ezek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek az esetek többségében egyáltalán nem érdemlik meg ezt a fajta különleges bánásmódot.

Szeretném elmondani még: az pedig, hogy a javítóvizsgán is lehet részszakképesítést adni a diák számára, számunkra szintén érthetetlen, hogy ez hogyan és miért került bele az előterjesztésbe. Az egyszer biztos, ez a fajta szemléletmód, ami ebből a szakképzési törvényből ezekkel a módosításokkal együtt is kiviláglik, az nem szolgál semmi mást - és hadd mondjam ezt zárszóként -, mint hogy Magyarországot egy rabszolgagyarmatként, egy összeszerelő gyarmatként látják, önök ezen a szemüvegen keresztül tekintenek hazánkra, és mint egy összeszerelő gyarmaton, az önök elképzelései alapján nincs szükség jól képzett magyar munkaerőre, nincs szükségük jól képzett magyar szakemberekre. Ezért a minőség helyett a mennyiség irányába mennek el. Önök spórolni szeretnének a szakképzésen, olcsóbb szakképzést szeretnének megvalósítani, mert önök azt vallják, hogy Magyarországon nem szakemberekre, hanem segédmunkásokra van szükség.

Én ezt mélységesen elítélem, a magunk részéről ezt nagyon sajnáljuk, és természetesen ahogyan magát a szakképzési törvényt sem, így a szakképzési törvénynek az ilyenfajta toldozgatását-foldozgatását sem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu