BORKAI ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, mielőtt rátérnék a konkrét napirendi pontra, hogy sok szeretettel és tisztelettel köszöntsem Szigetköz polgármestereit, akik ott a karzaton foglalnak helyet. (Taps. - Dr. Illés Zoltán hosszan tapsolva: Hosszan tartó taps.) Ebből is látható, hogy mennyire fontos kérdés a Szigetköz és a Mosoni-Duna kérdése.

Úgy gondolom, hogy egy népi kezdeményezés fontos, és nagyon odafigyelően és komolyan kell hogy tárgyaljuk, hiszen bennünket, országgyűlési képviselőket, akiket ott helyben választottak meg, azért küldtek ide, a parlamentbe, hogy az ő érdekeiket képviseljük. És jelen pillanatban a Szigetközben, Győr városában lakó mintegy 250 ezer embernek az az érdeke, hogy az a húszéves probléma, ami a Szigetközhöz és a Mosoni-Dunához kapcsolódik, megoldást találjon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát a Szigetköz és a Mosoni-Duna kérdései nem egyszerűen vízgazdálkodási problémák, hanem a térség lakóit, gazdálkodóit a hétköznapjaikban sújtó gazdasági, tájesztétikai és súlyos természetvédelmi kérdések. Gondoljuk meg: Győrbe négy folyó is érkezik, és ömlik be a Mosoni-Duna közvetítésével a Nagy-Dunába, és az év nagy részében Győrben a vízpótlást követően is csak egy kis patakocska csörgedezik a széles mederben. Ezt államtitkár úr is tapasztalhatta, hiszen tudomásom szerint sokat jár Győrben, és ha a Mosoni-Duna partján sétál, akkor talán nem is ismeri fel, hogy folyó mellett sétál, hanem egy csörgedező patakocskát lát ő is az év nagy részében, sajnálatos módon.

Szeretném kiemelni, hogy a Mosoni-Duna vízpótlása, melyet a szlovák fél biztosított az év nagy részében, jelentősen meghaladja a Duna elterelése előtti természetes módon befolyt vizek mértékét. A Duna elterelése előtt a medersüllyedés hatására a Dunából sokszor már nem is tudott kifolyni a víz a Mosoni-Duna irányába, a Mosoni-Dunát csak a Lajta néhány köbméteres vize és minimálisan a talajvíz táplálta, és Győrnél csatlakozik hozzá a Rába, a Marcal és a Rábca vízhozama. Most a szlovák fél által kisvízkor is biztosított plusz 40 köbméter/szekundum Győrben nem is érzékelhető, mert a Duna kisvízállása kiszívja a város nagy medreiből ezt a vízhozamot. Régen, a medersüllyedés előtt maga a Duna vízszintje volt az a természetes duzzasztómű, amely az Alsó-Szigetköz, a Rábaköz és bizonyos részein a Hanság vizeit is visszatartotta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez ugyan nem a Nagyalföld, de alföldi jellegű területről van szó, így a kétméteres vízszintcsökkenés itt is nagy térségek vízgazdálkodási helyzetét rontja, így rontja a nagy térség mezőgazdasági potenciálját, turisztikai értékét és természeti környezetét. Azért kell kiemelni a mezőgazdasági potenciált, mert itt nagy térségekben, kavicsos üledéken folynak a folyók, és ezen a vízszint csökkenése közvetlenül nemcsak a medrekben mérhető, hanem nagy térségben a talajvízszinteket is csökkenti. Így az ott lévő növényzet akár gazdasági, akár természeti értékű gyökérzónája alól kifut a víz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy már korábban hallhattuk Nagy Andor képviselőtársamtól, 2012. október 9-én a fenntartható fejlődés bizottsága Dunakilitin tartotta kihelyezett ülését, amelyen a bizottság a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási problémáiról, valamint a megoldási lehetőségekről tájékozódott.

A választási bizottság által hitelesített kérdést már hallhattuk. Miután a bizottság meghallgatta különböző szervezetek tájékoztatását, illetve megismerte a Duna Charta és a Védegylet írásos álláspontját, az alábbiakat állapíthatták meg: a feltett kérdéssel érintett terület két, egymástól független részre osztható. Az Öreg-Duna-meder vízgazdálkodási problémáinak megoldása közvetlenül kapcsolódik a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer miatt Szlovákia és Magyarország között kialakult vitához, míg a Mosoni-Duna Győrt érintő vízgazdálkodási problémája nincs összefüggésben a C-variáns üzembe helyezésével, nem érinti a szlovák-magyar vízlépcsőtárgyalásokat, azaz Magyarország belügyének tekinthető.

Tekintettel erre javasolnám, hogy a két külön vízgazdálkodási probléma elválasztásra kerüljön egymástól, annál is inkább, mivel a műszaki megoldási javaslatok is különböznek egymástól. A Szigetköz problémáival jómagam nem szeretnék részleteiben foglalkozni, hiszen a Szigetköz országgyűlési képviselője, dr. Nagy István képviselőtársam ezt majd megteszi az elkövetkezendő felszólalásában.

Tisztelt Képviselő-testület! Rátérnék konkrétan a javaslatra, és kérném tisztelt államtitkár urat is megfontolásra, hiszen a Mosoni-Duna kérdésében volt és van is érdemben olyan javaslat, ami megoldaná azt a problémát, amit egyébként a népi kezdeményezésnél leírt mondatok is tartalmaznak, hogy: több vizet a Dunába, több vizet a Mosoni-Dunába.

Tisztelt Képviselőtársaim! Győr alatt a Mosoni-Duna a Dunába már ott érkezik, ahol a Duna már a teljes vízhozammal érkezik, tehát a visszaterelés után. Mégis - a medersüllyedés miatt - olyan mértékű a Duna kiszívó hatása, hogy Győrnél az év nagy részében derékig sem ér a víz, kilátszik a meder alja, torkolati műtárgy - vagy nevezzem akár mederstabilizációs tárgynak - nélkül a kiszívó hatás továbbra is érvényesülni fog. Az elmúlt években két nagyprojekt is előkészítésre került, amely 13 milliárd forintot fordít a vízgazdálkodási kérdések megoldására. Tisztelt államtitkár úr és kormányzat, köszönjük szépen ezt a támogatást. Én úgy gondolom, hogy ez nagyon komoly és határozott előrelépés egyébként a Mosoni-Duna rehabilitációjához kapcsolódóan, és természetesen a Szigetköz rehabilitációjához kapcsolódóan is.

(10.30)

Azonban azt azért tudjuk és látjuk, hogy ez Győr tekintetében, a Mosoni-Duna tekintetében nem oldja meg azt a problémát, amely arról szól, hogy megfelelő, természetes mennyiségű víz legyen mindig a Mosoni-Dunában, és ne mint csak egy kis patakocska tekintsünk rá, és ne lehessen azokat az előnyöket, turisztikai és egyéb dolgokat kihasználni, hiszen erre a szakemberek, a vízügynél dolgozó, a vízgazdálkodással foglalkozó szakemberek megoldást találtak és megoldási javaslatot tettek.

Igaz az, hogy egy SZITE nevezetű civil szervezettel együtt, közösen tették meg sok-sok javaslatból az egy javaslatukat, de azok az ellenzők, akik korábban ezt a javaslatot nem támogatták, és jelen pillanatban is ellene vannak, ezt csak egy dologért teszik. Mert én személy szerint egyetlenegyszer nem hallottam olyan javaslatot, amit ők tettek volna, csak az volt a lényege, hogy mit miért nem lehet megcsinálni, és mi miért rossz. Elvárnánk ezektől a szervezetektől Győrben, a Szigetközben, az a 250 ezer ember, aki ott él, hogy a mi problémánkat, az ott élők problémáját pozitívan, és ne negatívan kezeljék, azaz a megoldást keressék ők is, és kompromisszumot találjunk ebben a kérdésben.

Erre szeretném kérni a tisztelt államtitkár urat is, hogy ebben kompromisszumot találjunk, hiszen - még egyszer szeretném kiemelni - mintegy 250 ezer ember életkörülményeit és az ottlétét tudná ez nagymértékben javítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom és úgy érzem, hogy a Mosoni-Dunánál, Vének magasságában - hiszen erről szólnak azok a szakmai előterjesztések, amelyek megoldanák a Mosoni-Duna kérdését - mintegy kétméteres vízszintemelést biztosító műtárgy szükségessé válna, vagy nevezzük mederstabilizátornak, amelynek a szélén egy hajózsilip van. Úgy gondolom, hogy az a korábban tervezett, akár a gönyűi projektben lévő fenékküszöb nem kapcsolódik ahhoz a 13 milliárdos projekthez, hiszen korábban ott akarták megoldani. Nagyon helyesen a jelenlegi kormányzat és az államtitkár azt mondja, hogy nem megfelelő, és ne építsünk a Dunára ilyen jellegű vízzáró gátat és egyéb műtárgyakat. De én arra kérem az államtitkár urat, hogy fontolja meg azt, és segítse az ott élőket, hogy egy olyan megoldást találjunk, ami a Mosoni-Dunához kapcsolódóan megoldja azt a kényes kérdést és problémát, ami már az elmúlt 15-20 évben fennállt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu