DR. STÁGEL BENCE (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A szellemi tulajdonjogok egységes rendszere az ipari tulajdonjogtól a szerzői és szomszédos jogokig biztos alapot nyújtanak a kreativitásnak és az innovációnak, nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is. A belső piac alapvető elveinek, így az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának, valamint a szabad versenynek a tiszteletben tartása a szellemi tulajdon európai szintű szabványosításán alapul.

A szabadalmat, a védjegyet, a formatervezési mintaoltalmat és a földrajzi jelzéseket, valamint a szerzői jogokat vagy a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogokat magában foglaló szellemi tulajdonjogok már évszázadok óta léteznek. Ugyanakkor egy folyamatosan változó jogterületről van szó, ezért is indokolt időszakonként a jogszabályok felülvizsgálata és a szükséges jogharmonizáció elvégzése.

Az Európai Unió is új stratégiát fogadott el ennek szabályozására, és most ezzel összefüggésben került benyújtásra a T/9383. számú törvényjavaslat, amelynek egyik legfőbb célja, hogy a 2011/77-es európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültesse, azaz az általa bevezetett módosításokkal összeegyeztethető hazai szabályozást alkosson.

Fő cél, ahogy a törvényjavaslat indokolásában is szerepel, a hangfelvételen rögzített előadó-művészi teljesítmények védelmi idejének 50 évről 70 évre növelése, hogy az előadóművészek alkotó hozzájárulásának társadalmilag elismert fontosságát megfelelő szintű védelem tükrözze. Ez egy teljesen életszerű javaslat, hiszen az előadóművészek legtöbbször fiatalon kezdik karrierjüket, így az 50 éves védelmi idő gyakran nem védi előadásaikat egész életük során, ezért életük vége felé jövedelemkieséssel szembesülnek. Tehát mindenképpen méltányos és támogatandó az ilyen irányú módosítás. Az irányelv egységesíti a többszerzős szöveges zeneművek védelmi idejének számítását az Európai Unióban, elrendezve azon művek sorsát is, amelyek zenéje vagy szövege már nem lenne védett, a zeneszerzőre és a dalszövegíróra vonatkozó eltérő védelmi idő miatt.

Hangsúlyozni kell, hogy majd a gyakorlati jogalkalmazás során lesz igazán érezhető az irányelvnek, illetve ennek a törvénymódosításnak a hatása. A szerzői jogi jogosultak jogainak hathatósabb védelmét szolgáló, a korábbiakhoz képest gyorsabb és eredményesebb jogérvényesítést lehetővé tevő eljárások mellett remélhetőleg a védelmi idő megemelése is a szellemi tulajdon még teljesebb védelmét jelentheti majd.

Bár most nem egy büntetőjogi tárgyú törvényjavaslatot tárgyal a parlament, de ettől függetlenül nem szabad továbbra sem szem elől tévesztenünk azt a tényt, hogy az igényérvényesítés hatékonysága akkor lehet még teljesebb, ha nemcsak a polgári jogi, hanem a büntetőjogi eszközök is hathatós védelmet, gyors és hatékony fellépést biztosítanak a jogsértőkkel szemben. Bár az Európai Bizottság korábbi előterjesztéseiben szerepeltek büntetőjogi előírások, a büntetőjogi területen a jogharmonizáció még nem teljesen valósult meg. A hatékony jogvédelem záloga tehát a polgári jogi és a büntetőjogi jogérvényesítési koherens szabályok határozott gyakorlati alkalmazása lehet.

Támogatandó, hogy a javaslat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának gazdálkodására vonatkozó szabályok konszolidációját is megcélozza azzal, hogy megfogalmaz egyes, a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal pénzügyi önállóságát erősítő rendelkezéseket, és támogatandó az is, hogy a javaslat számos kodifikációs és technikai korrekciót is elvégez az iparjogvédelmi törvényekben, és a szükséges deregulációs rendelkezéseket is tartalmazza.

Összességében elmondható, hogy a törvényjavaslat jól segíti a szellemi tulajdon terén megfogalmazható két fő célkitűzés elérését, egyrészt az új szabályok még teljesebb módon ösztönzik az alkotást és az innovációt, másrészt pedig elősegítik a szellemi tulajdon védelmének hatékony érvényesítését. Mindezek alapján a KDNP frakciója támogatja a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Forrás: parlament.hu