DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót. A napjainkban boldoggá avatás előtt álló Robert Schuman Európai Unióval kapcsolatos alapgondolata az volt, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Mi, kereszténydemokraták úgy gondoljuk, hogy az Európai Unió alapító atyja nem tévedett, amikor az integráció meghatározó tulajdonságaként a kereszténységet jelölte meg. Az azóta bekövetkezett eseményeket értékelve megállapíthatjuk, hogy az Unió letért a részére kijelölt útról.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Itt elég utalnom az EU alkotmányos szerződésére, amelyben már meg sem említették a kereszténységet Európa gyökerei között. Míg tehát az Európai Unió alapokmánya keresztény értékek nélkül maradt, addig az alkotmányozó Országgyűlés által alkotott 2011. évi magyar alaptörvény nem hallgatta el saját honpolgárai elől azt, ami Európa tudományosan is feltárt történelmi gyökere, vagyis a szubsztanciát, nevezetesen azt a tényt, hogy a kereszténység vetette meg a közös európai civilizáció alapjait, hozta létre valójában az emberi jogokat, továbbá szilárdította meg minden egyes nép saját identitását a nemzeti különbözőségek tiszteletben tartása mellett.

Tehát míg Európában azt láthatjuk, hogy az elmúlt évszázadok idézőjeles modernizációja folytán az élet helyett a halál kultusza dívik, addig hazánkban a romokon már az újjáéledés rügyei szemmel láthatóak. Ezeken a frissen sarjadt rügyeket kell erősítenünk és védenünk itt, a nemzeti parlamentünkben is úgy, hogy Magyarországot senki és semmi ne tudja letéríteni az ezer évvel ezelőtt megkezdett útról, amelyre 2010 tavaszán hazánk visszaállt. Ezért is van rendkívüli jelentősége a Magyarország Alaptörvénye T/9929. szám alatt benyújtott negyedik módosításának, amelyet a Fidesz-KDNP-szövetség valamennyi parlamenti képviselője jegyzett, s amely az Alkotmánybíróság 45/2012. Ab-határozata folytán keletkezett annak okán, hogy az Alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva az átmeneti rendelkezések több rendelkezését megsemmisítette.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Rögzítenünk kell, hogy ugyan az Alkotmánybíróság Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései tárgyában hozott 45/2012. többségi határozatát bár kénytelenek vagyunk tudomásul venni, de azzal egyetérteni, nos, arra már nem vagyunk kötelesek, és nem is értünk vele egyet.

A kereszténydemokraták kifejezett jogi álláspontja, hogy az Alkotmánybíróság fenti határozata az alaptörvény egyes rendelkezései közötti szelektálásnak minősül, amelyre az Alkotmánybíróságnak nem volt felhatalmazása. Az Alkotmánybíróság 45/2012. számú Ab-határozata álláspontunk szerint veszélyes kapunyitás volt az Alkotmánybíróság önnön hatásköreinek az alaptörvényben és az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározottakon túli kiterjesztése vonatkozásában. Az Alkotmánybíróság ugyanis arra irányuló törvényi felhatalmazás nélkül saját maga terjesztette ki magára nézve hatáskörét az alaptörvény, illetve az alaptörvényt módosító törvények alkotmányossági felülvizsgálatát illetően. Ezt úgy értékeljük, hogy az Alkotmánybíróság egyoldalúan felborította a kialakult hatalmi autonómiák demokratikus rendszerét, vagyis az elválasztott és önálló hatalmi ágak egymás hatalmát ellensúlyozó és fékező rendszerét, pedig mindezek szem előtt tartása kiemelt fontosságú követelmény az Alkotmánybírósággal szemben is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fentiek szerint az Alkotmánybíróság döntésével egyet nem értve, de azt kényszerűen tudomásul véve előterjesztőként az átmeneti rendelkezések teljes tartalmát beépítettük a jelen törvényjavaslatunkba oly módon, hogy az átmeneti rendelkezések egyes, Alkotmánybíróság által megsemmisített rendelkezéseit az alaptörvény egy-egy cikkelyéhez illesztettük be, másokat a zárórendelkezések közé, a meg nem semmisített részeket pedig teljes egészében a zárórendelkezések végére helyeztük el.

A törvényjavaslatban a fentieken túl, az alaptörvény védelme érdekében szélesítettük az Alkotmánybíróságtól utólagos normakontrollt kérni jogosultak körét, növeltük az alkotmánybírósági eljárások átláthatóságát, rögzítettük az Alkotmánybíróság indítványhoz kötöttségét, és bizonyos esetekben gyorsítottuk az eljárást. A törvényjavaslatban több egyéb, elsősorban egyértelműsítő pontosítást is javasoltunk, amelyek egységes szerkezetben tartó közzétételét írtuk elő.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tekintettel arra, miszerint Rubovszky György képviselőtársam a törvénytervezet 1., 2., 11., 12., 13., 14. és 15. cikkelyei tekintetében tartott megosztott vezérszónoklatot, továbbá figyelemmel arra, hogy a képviselőtársam által elmondottakkal és a megjegyzésével, amit az MSZP-s képviselőtársak felé tett, teljes mértékben egyetértek, a további vezérszónoklatomban a további cikkelyek tekintetében nyilatkozom.

(10.30)

A 3. cikkhez: a törvényjavaslat 3. cikke akként rendelkezik, hogy a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárását és a társadalom igazságérzetét a törvényjavaslatban foglalt konkrét, normatív rendelkezésekben meghatározottak szerint kell biztosítani. A törvényjavaslat fenntartja a büntetőjog nullum crimen sine lege és nulla poena sine lege elvét, ebből következően kizárólag azok a diktatúrában elkövetett cselekmények tartoznak a hatálya alá, amelyeket az elkövetés időpontjában is már büntetni rendelt az akkor hatályos büntető törvénykönyv, de a pártállam politikai érdekből a bűncselekmény üldözését mégis elszabotálta.

A 4. cikkhez: a törvényjavaslat 4. cikkelye új fogalomként a vallási tevékenységet végző szervezeteket is a szabályozás alanyává teszi. A törvényjavaslat ebben a cikkben rögzíti a vallásszabadság jogának valamennyi személy és szervezet általi egyéni vagy együttes gyakorolhatósága mellett, hogy a magyar állam sajátos egyházi jogállást biztosít a vallási tevékenységet végző szervezetek számára.

Az 5. cikkhez: a törvényjavaslat az alaptörvény 9. cikkét egy olyan új rendelkezéssel egészíti ki, amely előírja, hogy országos támogatottsággal rendelkező pártok és más jelelő szervezetek számára az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők választását megelőzően ingyenesen és egyenlő feltételek mellett biztosítani kell a választási politikai hirdetések közszolgálati médiaszolgáltatásokban való közzétételét. A törvényjavaslat a választási kampányban a médiaszolgáltatások területén úgy kíván egyenlő esélyeket teremteni és a kampányra fordított költségeknek gátat szabni, hogy egyenlő feltételekkel és ingyenesen biztosítja a közszolgálati médiákban a választási hirdetéseket az országos támogatottsággal bíró jelölő szervezetek számára.

A 6. cikkhez: a törvényjavaslat az állami felsőoktatási intézmények tekintetében a gazdálkodási rendjük meghatározását, valamint a gazdálkodás felügyeletét a kormány feladatává teszi, azon okból kifolyólag, hogy az állami felsőoktatási intézmények az állami szervezetrendszer részei és működésük a központi költségvetésből biztosított. A gazdálkodási jogkörök fenti szabályozása az állami felsőoktatási intézmények kutatási és tanszabadsága érvényesülését, vagyis autonómiáját nem érinti.

A 7. cikkhez: az alaptörvény a művelődéshez való jog érvényesülése érdekében rögzíti a felsőoktatásban való részesülés hozzáférhetőségét és képességeik alapján a felsőfokú oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti támogatását. Annak érdekében pedig, hogy a művelődéshez való jognak az állam anyagi támogatásával megvalósuló gyakorlása az egyén mellett a közösség érdekeit is szolgálja, a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a törvény a felsőfokú oktatásban hallgatóként részt vevők anyagi támogatását feltételhez köthesse. Ennek megfelelően a törvény a foglalkoztatás vagy a vállalkozás keretében való munkavégzés követelményét állapíthatja meg.

A 8. cikkhez: az alaptörvény államcélként fogalmazza meg az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a biztosítását. A hajlék nélkül élő személyek iránti szolidaritás és társadalmi felelősségvállalás erősítéseképpen a törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy ezen államcél többek között úgy valósítandó meg, hogy az állam és a helyi önkormányzatok törekednek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani. Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a biztosítása mellett a törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a közrend, a közbiztonság, a közegészség fenntartása, továbbá a kulturális értékek védelme érdekében nem támogatja a közterületek rendeltetésellenes használatát, az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.

A 9. cikkhez: a törvényjavaslat a Magyarországon élő nemzetiségek szabályozása során az átmeneti rendelkezések szabályát veszi át.

A 10. cikkhez: a törvényjavaslat az alaptörvényben egyértelműen és világosan jelezni kívánja, hogy az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése alapvető jogpolitikai érdek és erkölcsi követelmény, ezért rögzíti, hogy az Országgyűlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelmi jogköröket gyakorolja.

Kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu