FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy megragadva azt az apropót, hogy a tisztelt Ház előtt fekszik egy ilyen jelképes, de annál fontosabb előterjesztés, Gárdonyi Géza életéről, illetőleg Veszprém megyei vonatkozásairól ejtsek néhány gondolatot.

Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án a Velencei-tó partján fekvő Agárdpusztán született, Ziegler Sándor és Nagy Terézia gyermekeként. Édesapja uradalmi gépész, jószágigazgató, aki a szabadságharc idején fegyvereket is gyártott. A család a kis Gárdonyi gyermekkorában sokszor költözött, összesen 12 településen fordultak meg, így végezve elemi iskolai tanulmányait a Borsod megyei Sályon, melynek utolsó évét Hejőcsabán végezte. A Sárospataki Kollégiumban és a pesti Kálvin téri református gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd az Egri Érseki Tanítóképzőben tanult. Iskolái elvégzése után segédtanító Karádon, itt megkapta az oklevelet, majd Devecserben, Sárvárott és Dabronyban működött.

Veszprém megyei, azon belül is a Somló mellett élő képviselőként a neves író devecseri és dabronyi életszakaszait szeretném kiemelni. Borossay Béla, tanítótársa így emlékezett vissza Gárdonyira: "1881-ben került Devecserbe. Kicsike bugyorban cipelte vagyonát. Ő is az iskolában kapott lakást. Az ajtónk közös folyosóra nyílott. A kántortanítónál étkeztünk."

1882. szeptember 5-én tartott tanácsülésén a segédtanítói állások egyikére Gárdonyi Gézát nevezte ki Supka Márton iskolaszéki elnök, így 1883. december 26-áig Gárdonyi volt a Devecseri Római Katolikus Iskola egyik tanítója. 2002-ben a római katolikus egyházközség, városlakók, valamint a Gárdonyi emlékét fontosnak tartók segítségével egy emléktáblát is sikerült elhelyezni a templom falán, mely Lesenyei Márta keze munkáját dicséri. A városban az általános iskola is Gárdonyi Géza nevét viseli, utcát neveztek el róla, vele kapcsolatban számos emléket ápolnak. 2010-ben megjelent Czeidli József tanár kötete is, mely a "Gárdonyi Géza és Devecser" címet viseli. Itt, Devecserben született meg a "Fel nagy örömre" kezdetű gyönyörű karácsonyi templomi ének, melynek zenéjét is, szövegét is az akkor 19 éves Gárdonyi Géza szerezte. Ki ne ismerné a ma már a legtöbb templomban énekelt karácsonyi éneket? Engedjék meg, hogy idézzem. "Fel nagy örömre ma született / aki után a Föld epedett. / Mária karján égi a lény, / Isteni kisded szűznek ölén! / Egyszerű pásztor jöjj közelebb / Nézd a Te édes Istenedet."

Ugyancsak Devecserben már 1882-83-ban olyan regényeken dolgozott, mint a Zolika orra, az Álmodozó szerelem, továbbá színielőadásokat is szervezett. Nehéz volt a sorsa, gyakran imádkozott a Jóistenhez, aminek egy 1882. szeptember 22-ei szövege is fennmaradt. "Uram, add szent kegyelmedet. Segíts küzdelmeimben. Őrizz meg minden bajtól, hogy Téged zavartalanul szerethesselek, mert csak Te vagy az, akit szeretni tudok határtalanul és lángoló szívvel. Te vagy az én egyetlen és legönzetlenebb atyám..."

Tisztelt Ház! Gárdonyi Géza Dabronyba 1884-ben került. Barabás György sárvári főtanító így emlékezett róla: "Keller Pál dabronyi nagybérlő, jó barátom 1884. szeptember első napjaiban engem meglátogatván azzal a kéréssel fordult hozzám, ajánlanék a Dabronyban üresedésbe jött róm. kath. kántortanítói állásra egy olyan fiatal, érdemes tanítót, aki az ő gyerekeit privátim oktatná: biztosítja egyhangú megválasztását, és úri élelmezésről gondoskodik. Ziegler annál is inkább vállalkozott, mert teljes önállóságra kívánt jutni, hogy szegény édesanyját jobban segíthesse."

1884. szeptember 6-án Kovács Zsigmond veszprémi püspök kinevezte kántortanítónak. 1884. október 15-én már magához vette édesanyját.

(19.20)

Dolgozott a Vasmegyei Lapoknak, nyelveket tanult, megírta a Találkozás a csatatéren című elbeszélést. Ekkor kérte meg a Borbély nevezetű lutheránus pap lányát, azonban csalódnia kellett, amiből több írásmű is született. A Pápai Lapoknak megírta a Kölyökszerelem című novellát, amelyet nem közöltek. A Dunáltúlban megírta a Szerelmi emlék című humoreszket, ekkor fogadta a Dunántúl munkatársává. Továbbá cikkeket írt a Néptanítók Lapjába, a Dunántúl pedig verseit közölte. Már ekkor ráérzett írói vénájára. 1885. július 12-ei naplóbejegyzésében így fogalmazott: "Egésznap szellemi munkával foglalkoztam. Érzem, hogy csak erre a munkára születtem."

Igazán büszke vagyok, hogy szűkebb hazám egykor Gárdonyi Géza számára is az otthont jelentette. Hálásan köszönöm Keller Péternek, Gárdonyi Géza dédunokájának, hogy a fenti információkat megosztotta a nagyvilággal honlapján, a www.gardonyigeza.hu-n.

A határozati javaslatban foglalt emlékév nemcsak Gárdonyiról, hanem halhatatlan alkotásáról, az Egri csillagokról, valamint az október 17-ei időpont miatt a halhatatlan egri hősökről is szól. Az Egri csillagok a fiatalok szemében is a legkedveltebb kötelező olvasmány, az egyik legismertebb regényünk, a magyar irodalomtörténet gyöngyszeme. Egy olyan mű, amely a magyar történelem egyik hősies eseményéről, az egri diadalról szól. Egy olyan mű, mely valóban a hazaszeretetre nevel, büszkévé teheti fiataljainkat.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom természetesen támogatja a határozati javaslatot, egyetért annak fontosságával, és fejet hajtunk az egri hősök és Gárdonyi emléke előtt. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy az iskolákban mindennapossá váljon a hazafias nevelés, hogy fiataljainkat, a jövő generációját igaz magyar emberekké, nemzetük és hazájuk iránt lojális felnőttekké neveljük, hogy helyrehozzuk mindazt a hibát és bűnt, amit az elmúlt kommunista rendszer és a napjainkban tomboló haza- és nemzetgyűlölő liberális világrend maga után hagyott.

Örülünk a határozati javaslatnak, ugyanakkor óva intek mindenkit attól, hogy Gárdonyiban ne a hazáját szenvedélyesen szerető géniuszt, az Egri csillagok neves szerzőjét lássa. Ne váljon a magyar irodalomtörténet egyik vezéralakja a kormánypártok kiüresedett nemzetpolitikájának egyik pótcselekvésévé. Ahogy Gárdonyi írta: "A világ szemében én csak kép vagyok. Egyiknek színes, másiknak csak árnyék; mindenképp csak annyira fontos, amennyire az ő élete érdekeit szolgálom, mint a citrom vagy a szőnyeg vagy a gyertya vagy egyéb tárgyak, amelyek a boltban megvehetők és használat után elvethetők."

Mi és az utánunk következő generációk dolga az, hogy a megfelelő tisztelettel és alázattal ápoljuk a nagy magyar regényíró és az általa csodálatosan lefestett egri hősök emlékét. Ne eszköz legyen Gárdonyi és munkássága, hanem követendő példa, az egri hősök hazaszeretete pedig lángoszlop mindannyiunk számára.

Végezetül engedjék meg, hogy idézzem Dobó István imáját az Egri csillagokból, melyet az egri vár ostroma előtt mondott el: "Istenem! Te látod a mi kis romladozó várunkat s benne ezt a maroknyi, elszánt népet... A te nagy mindenségedben kicsi semmiség ez a földi világ. Ó, de minekünk ez a mindenségünk! Ha kell a mi életünk, vedd el uram, tőlünk! Hulljunk el, mint a fűszál a kaszás vágása alatt! Csak ez az ország maradjon meg... ez a kis Magyarország... Mária, Jézus anyja, Magyarország védő asszonya! A te képedet hordozzuk a zászlóinkon! A te nevedet milliók ajka énekli magyarul! Könyörögj érettünk! Szent István király! Nézz alá az égből! Nézd pusztuló országodat, veszendő nemzetedet! Nézd Egert, ahol még állnak a te templomod falai, és ahol még a te nyelveden, a te vallásodon dicséri a nép a Mindenhatót. Mozdulj meg mennyei sátorodban, Szent István király; ó, borulj az Isten lába elé! Isten, Isten! Legyen a szíved a miénk!"

Köszönöm szépen. Adjon az Isten szebb jövőt! (Taps a Jobbik és a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu