ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Ahogy a vitában is elhangzott, magában az előterjesztésben is úgy fogalmazódik meg, hogy körülbelül 10 százalékát lehetett megvizsgálni a privatizációs időszaknak, és ha jól emlékezünk rá, az elmúlt időszakban - nem a bekerülési összeg szerint, hanem szám szerint - a cégek döntő többsége, legalább 60 százaléka hellyel-közzel el is tűnt, mert nagy többségében a privatizáció esetében a piacszerzés volt az elsődleges cél. Ezek a cégek legalább 60 százalékban felszámolás vagy csődeljárás és egyéb folyamán eltűntek szabályszerűen.

Na most, ma senki nem tudja megmondani ebben az országban, hogy az itt maradt természet- és környezetvédelmi károk - amit fel kell számolni, és amit itt hagytak tulajdonképpen ezek a gazdasági társaságok a felszámolás után - a jelenlegi és a jövőbeli kormányoknak is körülbelül mennyibe fog kerülni. Tehát nincs adat egyáltalán rá, mert ha vesszük azt, hogy a 2800 hulladékdepóniát rekultiválni kellene, ennek is van egy hihetetlen mértékű összeghatára, de a felszámolásra a csődbement cégeknél, telephelyeknél - itt lehetne Garét, Bátaapátit meg egy csomó helyet mondani - hatalmas összegeket kell költeni arra, hogy valóban környezetvédelmi, természetvédelmi szempontból ezek a telephelyek, volt telephelyek meg tudjanak felelni.

(17.10)

Göndör István képviselőtársamnak mondanék még valamit, és nem akarom ezt a vitát tovább feszíteni. Ön mondta, hogy 1998 és 2002 között 11 állami gazdaság privatizációját... Képviselőtársam, hány állami gazdaság volt Magyarországon? (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: 128!) 170? (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: 128!)

Nem akarom a vitát tovább folytatni, azt hiszem, teljesen értelmetlen. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu