DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Egy rövid észrevételt tennék. Nem tudom, mennyire ütötte meg a képviselőtársaim fülét, de Osztolykán képviselő asszony azt mondta, hogy nem legitim szervezetek tárgyaltak a mostani törvényjavaslatról. Ezek szerint képviselő asszony nem tekinti legitimnek sem a HÖOK-ot, sem a Rektori Konferenciát, sem a Kereskedelmi és Iparkamarát, sem a minisztériumot, és lehetne szépen sorolni. Ez egyébként ékesen rávilágít arra, hogy körülbelül milyen a demokráciafelfogása az LMP-nek. Azt gondolom, innentől kezdve az is világos, hogy miért a HaHa-sokat tekintik értékteremtő és iránytű szempontjából meghatározó hallgatói képviselői csoportosulásnak.

Szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy röghöz kötésről gyakorlatilag az LMP, az MSZP és a DK szokott beszélni. Senki más ezt a kifejezést nem szokta használni. Nem is értem, miért nekünk címezi, hogy mi miért beszélünk röghöz kötésről. Mi soha nem beszélünk röghöz kötésről, önök mondanak ilyen csacsiságokat, az az igazság. Hallgatói szerződés már nincsen, hallgatói nyilatkozat van, és egyébként el kellene olvasni, hogy mi miről beszélünk. Amiről ön most beszélt, az nem igazán a benyújtott törvénymódosítás témakörét érintette, hanem egy nagy ívű megközelítésből, nem is tudom, miféléket akar kihozni.

Szeretném azt is megjegyezni, ön forráskivonásról beszél, forrásátrendezés bekövetkezett, ez tagadhatatlan. Elburjánzott Magyarországon a felsőoktatási intézmények száma az elmúlt esztendők során, ha az elmúlt 10-15 évre visszatekintünk. Viszonylag nagy létszámú a felsőoktatási intézmények aránya. Erre szokták azt mondani, hogy van egy fölös kapacitásmennyiség. Az eddigi finanszírozás normatív alapon lényegében automatizmussal juttatott mindenhová. Azt gondoljuk, hogy ez így finanszírozhatatlan rendszer. Kétségkívül igaz az, hogy másik oldalon meg kezelni kellett egyébként PPP-adósságokat, pályázati önrészekhez forrást kellett biztosítani, és a minőségi oktatás irányába történő elmozdulás szempontjait figyelembe véve kiemelt és kutatóegyetemi forrástöbbleteket is megpróbált a kormány biztosítani. Ez egy belső átrendezést természetesen okozott.

Hogy tudásalapú társadalmat ki épít vagy ki nem épít - tisztelt képviselő asszony, azt gondolom, hogy csak azért, mert nagyon sokan bemennek a felsőoktatásba, abból nem tudásalapú társadalom lesz. Abból az lesz, amit az elmúlt 8-10 évben láttunk, hogy lényegében középiskolából kettes eredménnyel be lehet sétálni az egyetemek, főiskolák kapuin, és egész egyszerűen nulla tudással a végén diplomához lehet jutni. Azt gondolom, ez nem helyes.

Hogy a bejutási küszöb már most az idén valamelyest magasabb, és a későbbiekben reményeim szerint még komolyabb gát lesz, azt hiszem, hogy ez az a mérce, ami alapján azt a számot is lehet értékelni, amiről Hiller képviselő úr beszélt még a vezérszónoklatában, nevezetesen, hogy hogyan változott a jelentkezők aránya. Ez egész egyszerűen összefüggésben van azzal is, hogy ha könnyű besétálni a felsőoktatásba, akkor boldog-boldogtalan megpróbálja, és jelentkezik. Ha már nehezebb, bizony alaposan megfontolják, hogy elég-e az ő kettes vagy hármas matematikaeredménye ahhoz, hogy bemenjen az egyetemre. Lehet, hogy azt fogja mondani, hogy hoppá, ehhez már én kevés leszek.

Ezért jó, ha a számok mögött azért ilyen folyamatokat is látunk. Nem önmagában abba az irányba kell kiélezni a dolgokat, hogy most mekkora a hallgatói elutasítás vagy éppen motiváltság a felsőoktatás irányába. És ne felejtsük el azt sem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia pontosan foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy milyen irányú a Magyarországról történő migráció és mobilizációs mozgások köre. Erről az államtitkár úr is beszélt korábban már. Azt hiszem, érdemes lenne megnézni, hogy az a mozgás, amit a Magyar Tudományos Akadémia is vizsgált, bizony arányaiban meg sem közelíti azt az értéket, amiről önök itt a parlamentben szoktak beszélni. Tehát azt gondolom, hogy a tényekhez érdemes lenne ragaszkodni, azokhoz érdemes lenne visszatérni.

És ha már itt tartunk, a minőségi oktatás szempontjából bizony a másik fontos dolog, ami majd törvényi és jogszabályi szinten később biztosan elő kell hogy jöjjön, megnézni azt, hogy bizonyos képzések esetében mekkora fölös kapacitások vannak ebben az országban, és fenn kell-e feltétlenül tartani olyan volumenben és olyan nagyságrendben, ahogyan ez most van. Azért, mert egész egyszerűen korábban ezeknek a szakindításoknak a dolgát az oktatási kormányzat lehetővé tette. Azért azt se felejtsük el, hogy ez mind-mind egymással összefüggő dolog, és nemcsak a hallgatók számából következik az, hogy mekkora egy országnak a tudományos értelemben vett minősége, hanem sokkal inkább a minőségből következik az, hogy hová tudjuk ezt helyezni, és nem a mennyiségből.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu