DR. VERES JÁNOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! A törvényjavaslat kapcsán, ahogyan az a bizottsági vitákból is kiviláglott, alapvető szakmai egyezés van közöttünk néhány olyan kérdésben, amit viszonylag röviden fölsorolnék, és azt gondolom, hogy ebben a későbbiek során sem lesz igazi vita. Megengedve azt természetesen, hogy ez a javaslat nem lesz olyan sorsú, hogy a parlamenti vitaszakaszában olyan módosító indítványok kerülnek majd elő, amelyek majd érdemben változtatják a szándékot, a tartalmat, a benyújtott javaslat irányát.

Azt gondolom tehát, hogy ha ebben a keretben marad, akkor egy olyan javaslat van előttünk, amelyet kivételesen ellenzékként a tíz törvényt módosító tartalom miatt sem kritizálunk, mert úgy ítéltük meg, hogy ez a tíz törvény, amit módosít a javaslat, összefüggésében indokolt és szükséges módosításokat tartalmaz, azaz saláta ugyan a javaslat, de olyan saláta, amely koherens saláta, és ilyen értelemben talán fogyaszthatóbb, mint máskor bizonyos más saláták. Ezért azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy ez egy alaphozzáállást biztosít ennek a törvénynek a későbbi megítéléséhez is.

Egyetértés van közöttünk abban, amit a vége felé mondott Dancsó képviselő úr, nevezetesen, hogy ha mód van rá, akkor azokkal a kérdésekkel érdemes e javaslat kapcsán foglalkozni, amely lehet, hogy nincs is ebben a javaslatban érintve, de fontos lehet bizonyos megfontolásokból - és elsősorban a gazdasági növekedés elősegítése szempontjából -, a lakossági pénzforgalom ellenőrzöttebb keretek közé kerülése szempontjából és a cégek egymás közötti pénzforgalmának is átláthatóbbá tétele szempontjából. Konkrétan az interchange-díjak megváltozott szabályozását valószínűleg indokolt előtérbe helyezni.

Zárójelben jegyzem meg, hogy ezzel a kérdéssel sok éve foglalkoznak már más országokban és Magyarországon is. A bizottsági ülésen is említettem, hogy emlékeim szerint 2008-ban volt a magyar Versenyhivatalnak ezzel kapcsolatban egy olyan vizsgálata, amelynek a tanulságai akkor is rendkívül fontosak voltak, az azt követő válság azonban erről a területről a figyelmet elterelte más irányba, és bizonyosan érdemes elővenni azt a vizsgálati eredményt is, illetve ha azóta foglalkozott vele a Versenyhivatal, az azóta szerzett tapasztalatokat is érdemes figyelembe venni akkor, amikor ennek a területnek a szabályozásával foglalkozni akar akár a kormányjavaslat szintjén, akár az Országgyűlésben valamely képviselő. A magunk részéről tehát indokoltnak tartjuk, hogy ez a kérdés is napirendre kerüljön.

Lényegében egyetértés van közöttünk a Betétbiztosítási Alappal kapcsolatos itt most szereplő változtatások kapcsán is. Mi is úgy gondoljuk, hogy rendkívül fontos, a pénzügyi stabilitást szolgáló intézményről van szó, amelynek hazai működése sok-sok tapasztalatot adott már, és ezek alapvetően pozitív tapasztalatok. Valamennyiünk érdeke az, függetlenül attól, hogy a patkó melyik oldalán ülünk itt a parlamentben, hogy Magyarországon legyen az állampolgárokban, a magyarországi vállalkozásokban, de a külföldi szereplőkben is egy meglehetősen erős bizalom a magyar pénzügyi rendszer stabilitása iránt.

Úgy gondolom, hogy maga ez a rendszer az eddigi tevékenysége során ezt szolgálta, és minden olyan továbbfejlesztést mi is támogatni tudunk, amely ezt erősíti. Most úgy ítéljük meg, hogy a benyújtott javaslatban szereplő kötvénykibocsátási lehetőség ezzel összhangban van, ebből következően vita ebben a kérdésben érdemben közöttünk nincs. Ezért azt gondoljuk, hogy ez egy helyes irányba tett, jó javaslat.

Gyakorlatilag nincs vita közöttünk abban a kényes pontban sem, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve a jegybank munkamegosztásának egyfajta pontosítását tartalmazza a benyújtott javaslatban. Mint látom, ezt maguk a törvényalkotók is úgy ítélték meg, hogy ez sarkalatosnak minősül, azaz más többséget fog előírni a szavazási eljárás során az Országgyűlés ezen javaslatok elfogadásához.

Csak vélem, hogy ezzel eldőlt az a kérdés is, amely itt lebegett az elmúlt hetekben, hogy akkor a felügyelet beolvasztására sor kerül vagy nem kerül sor a jegybankba. Úgy gondolom, hogy mivel ez a törvény került elénk, ezért azt remélem, hogy a kormányoldalon ez a kérdés ilyen értelemben nyugvópontra került, és a most benyújtott javaslat kerül elfogadásra, és nem nyitják ki azt a vitát, amely vita itt az elmúlt bő két évben két-három alkalommal már felszínre került. Ugyanis ez a mostani megoldás, úgy gondolom, hogy szakmailag teljesen elfogadható és az európai gyakorlattal is teljes mértékben összhangban álló megoldásnak tekinthető.

Mi magunk is támogatjuk azt a részét a javaslatnak, amely azzal foglalkozik, hogy a tőzsdei bevezetés lehetőségével és az ottani forrásszerzés lehetőségével magyarországi vállalkozások más módon, egyszerűsített módon is élhessenek a jövőben. Bár őszintén szólva nekem személyesen ezzel kapcsolatban van egy nagy-nagy kérdőjelem ott a mondat végén; nem a mostani szabályozás, hanem mint gyakorlat. Ez láthatóan Magyarországon nem vált annyira széles körben ismertté, nem mozgat meg annyi tőkét, mint amennyi tőkét egyébként más országokban megmozgat ez a fajta gyakorlat, és ilyen értelemben nem vált Magyarországon a gazdasági szereplők számára olyan forrásszerzési lehetőséggé, amely széles körben elterjedten, komoly forrásokat mozgatott volna meg az elmúlt időszakban.

És miután ez nem vált részévé a magyar gyakorlatnak kellő mélységben, azért a kérdőjel azért van a mondat végén, mert nagy valószínűséggel ez gyorsan nem fog széles körben elterjedtté válni a következő időszakban sem. Ezt az enyhén szkeptikus megközelítést, ha megengedik, érdemes itt elmondani. Már csak azért is, mert ha jó irányba is megy a lépés, ne várjunk tőle csodát. Azt gondolom, hogy ezt mindenképpen érdemes elmondani a vitában, mert nagy valószínűséggel ez ilyen módon senki számára nem fog csodát jelenteni; sem a kormány számára, hogy ebből lesz majd GDP-növekedés, sem az ország számára, hogy nagyobb jövedelemnövekedés lesz majd ebből, sem a vállalkozások számára, hogy igazán komoly tőkéhez fognak tudni jutni majd ezen a módon bővítve forrásaikat.

Úgy gondolom, hogy rendkívül fontos része a benyújtott javaslatnak a bizonyos forgatható utalványokra vonatkozó szabályozás, hiszen ez teremti meg igazán a magyar szabályozás alapját, mert eddig érdemben egy PSZÁF-engedélyes megoldással működtek, ahol működtek ezek a helyi pénzt kibocsátók, illetve a helyi pénz elfogadásával foglalkozók.

Alapvetően rendben lévőnek gondolom azt a megközelítést, ami ennek a most benyújtott javaslatnak a tartalmát jelenti. Ahogyan már a bizottsági kisebbségi véleményt ismertető hozzászólásomban is mondtam, ugyanakkor vannak kétségeink a tekintetben, vajon egy működő rendszer más alapra történő átállításához elégséges-e a rendelkezésre bocsátott idő.

Mi azt kezdeményeztük szóban már a bizottsági ülésen is, illetve módosító indítványban is fogom kezdeményezni, hogy ez az időtartam lehessen hosszabb. Nem látom okát annak, hogy nagyon rövid időtartamot kellene itt a hatálybalépésre előírni, ezért azt kérem, hogy fontolják meg mind a kormány részéről államtitkár úr, mind pedig a kormánypárti képviselők, hogy a benyújtott javaslat ilyen értelmű módosítása mennyiben sért bármifajta más érdeket, és mennyiben fogadható el. Úgy gondolom, hogy nincs ma olyan, általunk ismert érv vagy körülmény, ami érdeksérelmet okozna, ha ezt a határidőt csúsztatjuk.

(17.20)

Ebben az esetben azt gondolom, ez is teljes mértékben támogathatóvá válik, mert nem gondolom, hogy bármilyen érdeksérelem fölmerülne a szereplőkben, ha ez a dolog így fog megváltozni.

Mint említettem, már a bizottsági ülésen is fölmerült, hogy ez egy olyan törvényjavaslat, amelyben több kérdést immáron törvényi szinten szabályoz a korábbi alacsonyabb szintű szabályozással szemben vagy ahelyett. Van ennek egy indoka vagy érv mögötte, az érv pedig úgy szól nagyjából, hogy ez olyan kényes terület, amelyet egyrészt Európa is újraszabályoz és törvényi szinten szabályoz újra, ezért szükséges nálunk is a törvényi szintű szabályozás. Ugyanakkor mindannyian érzékeljük, akik ezt a javaslatot próbáltuk megemészteni és próbáltuk olvasni - csak zárójelben jegyzem meg, hogy túl sok idő azért nem állt rendelkezésünkre ennek a javaslatnak a tanulmányozására -, tehát érzékeljük azt, hogy egy nagyon bonyolult szabályozás jön létre ennek eredményeképpen.

Ez lényegében - nyugodtan mondhatom - mind a hitelintézeti és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény esetében, mind a tőkepiaci törvény esetében igaz, mind a befektetési vállalkozásokról, az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény esetében igaz.

Azt hiszem, ilyenkor mindig érdemes mérlegelni azt, hogy a legmagasabb szintű, tehát a törvényi szabályozás indokolt-e minden részletkérdésnél, avagy sem. Ezzel együtt mi most ellenzéki oldalról nem fogunk a törvénynek erre a részére lőni, azaz nem fogunk olyan módosító indítványt benyújtani, amely módosító indítvány azt szolgálná, hogy vegyünk ki a törvényi szabályozásból különböző elemeket. Én csak azt szeretném mondani, hogy érdemes mind a minisztérium dolgozóinak, mind államtitkár úrnak, mind a kormánypárti képviselőknek a Dancsó úr által már előre jelzett - hogy is volt az? - negyedévenkénti ilyen típusú változtatások majdani, későbbi szakaszában, ha terjesztenek elő javaslatot, akkor azt érdemes lesz majd mérlegelni, hogy vajon ebbe az irányba kell-e haladni, vagy pedig érdemes megfontolni, azaz alacsony szintű szabályozásba emelni elemeket, és nem pedig a törvényi szabályozásban tartani bent, vagy még beemelni új elemeket is a későbbiek során.

Ebben a kérdésben mindig úgy van, hogy létezik emellett is érv és létezik a másik mellett is érv. Mi most azt az érvet, hogy ez egy láthatóan jól összerakott törvényjavaslat, erősebbnek éreztük azzal szemben, hogy túlságosan bonyolultak lesznek az ilyen módon módosított törvények a későbbiek során, és ezért nem fogunk olyan módosító indítványt kezdeményezni, amely kivenne a törvényi szabályozásból és alacsonyabb szintű szabályozás részévé tenne részeket a most megfogalmazott javaslatok közül.

Na már most, visszatérve ehhez a bizonyos helyi pénzek szabályozási kérdésköréhez: a helyi pénzek szabályozása kapcsán, azon túl, hogy azt a bizonyos határidőt érdemes lenne mérlegelni és módosítani, azt is érdemes végiggondolni - de erre, azt gondolom, nyilvánvalóan csak és kizárólag a már működtetésben részt vevő gazdálkodó szervezetek tapasztalata alapján lehet egzakt választ adni -, hogy a mostani tőkekövetelmény és a mostani elszámolási szabályok, a csőd esetére meghatározott szabályok és egyéb körülmények, amelyek benne vannak a javaslatban, azok az optimális és megfelelő szabályok-e. Ebben az esetben úgy gondolom, hogy azon túl, hogy Magyarországon általam is három ilyen ismert környék van, ahol használnak ilyen jellegű értékpapírokat, ezen túl nyilván érdemes figyelembe venni még azon országok tapasztalatát, ahol ennek esetleg már évtizedes hagyománya van. Van ilyen európai uniós országokon belül is, és ismereteim szerint Svájcban van viszonylag elterjedten és régen működő ilyen jellegű gyakorlat. Azt hiszem, ezeket a tapasztalatokat most kifejezetten a garancia, a tőkekövetelmény, a működőképesség szempontjából azért érdemes megnézni ezen területeken és ezen országokban, mert nyilvánvalóan a három magyar helyszín nem tartalmaz még ilyen jellegű szituációkra példát és tapasztalatot. Hiszen nem volt csőd szerencsére ezeken a helyeken, mármint a kibocsátót érintő csőd. Nem volt olyan helyzet, amikor felszámolásra került volna sor, és akkor érvényesíteni kellett volna vagy nem kell érvényesíteni bizonyos követelményeket vagy jogokat. Ezért gondolom azt, hogy ezeket a tapasztalatokat érdemes beépíteni a javaslatnak ebbe a részébe.

A javaslatban természetesen ez a rész nem az európai jogharmonizációs része. Tehát ez nem átültetés az Európai Unióban meghozott olyan szabályokból, amelyet valamennyi tagországnak a saját nemzeti jogának a részévé kell tennie, hanem ez egy önálló szabályozás, lévén, hogy ennek tudomásom szerint nincs az Európai Unióban egységes szabályozása. Ebből következően, ha nem is idegen rész a törvényjavaslatban, de mégiscsak másként épül be a törvényjavaslatba, mint az a döntő része, amely két európai uniós jogszabály beépítését és magyarországi hatálybalépését igényelheti.

Úgy gondolom, azok a szabályok pedig, amelyek az európai uniós jogharmonizáció részét képezik, alapvetően rendben lévő, a magyar érdekeket is szolgáló, lényegében annak a folyamatnak az eredményeként Európában megalkotott szabályokat jelentik, amelyek a 2008-ban kialakult pénzügyi válság és gazdasági válság következtében levont tanulságokból adódnak.

Egyetlenegy olyan rész van még, amely a bizottsági vitában is fölmerült, és a bizottsági vitában is elhangzottak alapján esetleg megfontolandó, hogy milyen módon lehet a későbbiekben ezt még a szabályozás részévé tenni. Nevezetesen, hogy mindaddig, amíg Magyarországon nem euró a fizetőeszköz, hanem magyar forint, addig nagy valószínűséggel elő fognak fordulni olyanfajta próbálkozások, amelyeket a spekuláció kategóriájába sorolnak a szereplők, illetve a külső megítélők is. Úgy gondoljuk - és úgy gondolom magam is -, hogy minden olyan eszközt, amely ezen tevékenység, mármint a magyar forint elleni spekulációs tevékenység visszaszorítását, annak korlátozását, az ebben részt vevők körének mielőbbi felderítését szolgálja, az üdvözlendő része lehet minden törvényjavaslatnak, így ennek a javaslatnak is. Ezért, ha ezekben a kérdésekben tovább tud lépni a javaslattevő a későbbiek során, akkor mi a magunk részéről ebben kifejezett támogatást ígértünk a bizottsági ülésen is, és ígérek most itt, a plenáris ülésen is. Azért, mert azt gondolom, hogy ha egy erős jogi hátteret sikerül biztosítani, akkor ennek már önmagában is lehet olyan visszatartó hatása és elrettentő ereje, amely segítheti a későbbiek során valamennyiünk érdekének a megóvását, és ilyen értelemben ez közös nemzeti cél lehet, amelyben egyetértésre juthatunk egymással.

Végezetül azt szeretném mondani összefoglalásként, hogy a benyújtott javaslatnak a tartalmával, a két európai jogszabály magyar jogrendbe történő illesztésének az ilyen módon való megtörténtével egyetértünk. Egyetértünk azzal, hogy legyen megteremtve az Országos Betétbiztosítási Alap kötvénykibocsátásának a lehetősége a későbbiek során felmerülő olyan helyzetek kezelésére, amikor nincs elég forrása magának az alapnak a felmerülő probléma rendezésére.

Egyetértünk a forgatható utalványok kibocsátásának kiegészítő pénzügyi tevékenységgé minősítésével, illetve az azzal kapcsolatos szabályozási irányokkal. Itt a 10 millió forint jegyzett tőkével kapcsolatos kérdéskört, úgy gondolom, érdemes megvizsgálni. Módosító indítványt nem fogunk rá benyújtani, hogy más legyen. Ha úgy ítélik meg, akik ezt körbejárták kellő részletességgel, hogy ezt tartják kellő alapnak, akkor maradjon ez a javaslatban, de javaslom azt, hogy a más országok tapasztalatát érdemes ebben az esetben megvizsgálni a nagyon rövid hazai tapasztalat, a rendelkezésre álló korlátozott volta miatt.

Kifejezetten egyetértünk azzal is, ami bizonyos fogyasztóvédelmi célokat is szolgál a benyújtott javaslatban, hogy a fogyasztói hitelek kapcsán szigorodó elvárások szabályozási iránya melyik irányban változik meg a javaslat elfogadása esetén.

Annak ellenére tehát, hogy egy olyan salátajogszabályról van szó, amely általában egyet nem értésre szokott találni leginkább az ellenzék köreiben, mi ezt a tíz jogszabályos módosítási részét a javaslatnak nem vitatjuk.

(17.30)

Összességében még egyszer szeretném azt a kérést megemlíteni, hogy a hatálybalépés időzítésével kapcsolatos kérdésekre, ha lehetséges, térjünk vissza a vita során, és olyan módosítást fogadjon el a többség, amely ezt a módosítást egy hosszabb időtartamban történő hatálybalépéssel biztosíthatja mindenki számára zökkenőmentesen lebonyolíthatónak. Itt leginkább a forgatható utalványok felülbélyegzése, azoknak az alkalmassá tétele, az új szabályokkal történő alkalmassá tétele kérdéskörében látjuk ezt a bizonyos hatálybalépési problémát, és ebben az esetben a korábbi tartózkodó álláspontunk pozitívabb álláspontra is változhat a későbbiek során.

Köszönöm a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu