GAAL GERGELY (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A vallási tekintetben évszázadok óta hagyományosan sokszínű Magyarországon a legerősebb egyház- és vallásüldözés éppen a XX. században, idegen katonai hatalmak által ránk erőltetett diktatúrák idején volt. A négy évtizedig tartó kommunista önkényuralom alatt a mai baloldal elődpártjai tudatosan rombolták a vallásosságot; a nemzeti és nemzetközi szocialista diktatúrák ellenezték és gátolták az egyházi élet kibontakozását, mert tudták, hogy a történelmi vallások nagyon hamar leleplezik a diktatúrák valódi arcát. Ma, a XXI. század elején azonban Magyarországon vallásszabadság van, még az olyan széles körben mértékadónak tekintett véleményforrások álláspontja szerint is, mint az Alkotmánybíróság vagy a Velencei Bizottság.

Bár az előterjesztők és a kormánypárti vezérszónokok egyértelműen kimutatták, hogy a javaslat jóval szélesebb körű autonómiát biztosít a vallási tevékenységet végző szervezeteknek a korábbiakhoz képest, a vallási közösségek jogállásáról szóló törvénymódosító javaslat múlt heti általános vitájában a baloldal felszólalói a vallásszabadság miatt aggódó felszólalásokkal döbbentek meg sokunkat. Azt már megszokhattuk, hogy a baloldali politikusok mindig aggódnak valami miatt, és a tények által nem igazán befolyásolt, a saját hazájukat lejárató véleményüket rendszerint világgá is kürtölik, az azonban még ennek ismeretében is groteszk, hogy éppen ők aggódnak a vallásszabadság miatt. Bár a magyar baloldal széttagoltsága az abszolút humorklasszikus Brian élete filmbeli állapotaihoz hasonló, de a népi szocik frontja, a szocik népe front és az együtt a népért szocifront közös vonása, hogy mindegyik hordoz magában valamit a kommunista elődpárt örökségéből.

A szocialisták egyik volt miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc - aki állítása szerint egy darabig még bérmálkozott is - nemrég egy bíborosnak intézett levéllel tudta le szokásos egyházellenes kirohanását; másik részük utcai balhékat, pártszékházba betörést szervez, hűen a baloldali hagyományokhoz. Van egy olyan hóbortos kapitányuk is, aki április 26-án tett Facebook-bejegyzése szerint a kommunizmus szellemi atyjáról, az istentagadó Marx Károlyról akarja a továbbiakban ismét elnevezni Budapest egyik fontos terét, a Nyugati teret. (Moraj az MSZP padsoraiban.) Bajnai Gordon kormánya 2009-ben felfüggesztette az "1+1 forint" alapú egyházműködési finanszírozási rendszert, európai parlamenti képviselőjük, Gurmai Zita pedig túlságosan kereszténynek nevezte az alaptörvényt, és sorolhatnánk az utódpárti lelkület megnyilvánulásait. Lendvai Ildikó, aki három évvel ezelőtt nyíltan beismerte, hogy korábban őszintén hitt a kommunista rendszer elveiben, az egyházügyi törvény múlt heti vitájában - a baloldal aggodalmaskodó hagyományát folytatva -, Nyakó István párttársával együtt jogbizonytalanságról, pallosjogról (Többen az MSZP részéről: Így van.), rémtörténetről, egyháztörténeti gyásznapról beszélve riogatta a közvéleményt. (Az MSZP képviselői bólogatnak.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A vallásszabadságot azonban ma nem kell félteni, különösen nem a jelenlegi kormánypártoktól.

(9.10)

Nem Magyarországra jellemző, hogy vallása miatt valakinek is szégyenkeznie vagy bujdosnia kellene. Nem Magyarország az az európai ország, ahol az iskolák tantermeiben betiltják a feszület elhelyezését. Közismert, hogy a kereszténydemokraták elődei a kommunisták által történt betiltás előtt akkor is kiálltak az egyházak szabadsága mellett, amikor Állami Egyházügyi Hivatal működött Magyarországon, amely felelős volt az egyházak állami ellenőrzéséért és irányításáért, amikor hitüket felvállaló keresztény embereket bebörtönöztek és kivégeztek, amikor az élet minden területén akadályozták az egyházak működését.

A baloldal sem felejtheti el, hogy ma már az általuk is elítélt kommunizmus megbuktatásában milyen óriási szerepük volt éppen a hitvalló keresztényeknek, akik akár életük feláldozásával is vállalták hitüket. Mindszenty József, Karol Wojtyla és a XX. század hitvalló keresztény hősei nem éppen a baloldal szellemi elődei voltak. Magyarországnak nem a gyökerei megtagadásában kell eredményt felmutatnia, hanem az évszázadok alatt kialakult értékek megőrzésében. Európa jövőjét ma nem a túlságosan keresztény szemlélet fenyegeti. Kontinensünk és hazánk jövője szempontjából kizárólag előnyös lehet a keresztény lelkiség megerősödése és civilizációnk keresztény gyökereinek megbecsülése. A vallásszabadságot féltő állandó aggodalmaskodók tehát legalább ebben a kérdésben megpróbálhatnák visszafogni régi reflexeiket.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu