DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két törvényjavaslat fekszik a Ház asztalán, értelemszerűen - együttes vita lévén - mind a kettővel kapcsolatos expozét szeretném megtenni. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot 2013. május 18-án nyújtottuk be Gulyás Gergely és Vejkey Imre kormánypárti képviselőtársaimmal együtt.

Ha röviden szeretném összefoglalni ennek a tárgyát, akkor azt mondhatjuk, hogy a képviselők elé kerülő módosítás pontosítja a szabályozást az országgyűlési képviselők megválasztásával kapcsolatban, valamint a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők megválasztására vonatkozó eljárási szabályokat is tartalmazza. A változtatásra azért is szükség van, mert az EP-választás és az önkormányzati választások időpontja a jövőben sem eshet egybe.

A törvénymódosítás tartalmazza továbbá az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos aláírásgyűjtési szabályok pontosítását is, emellett pedig Balatonvilágos az Országgyűlés döntésének megfelelően Veszprém megyéből Somogy megyébe került át, ennek alapján a választókerületeket is módosítani kell természetszerűleg.

Tisztelt Országgyűlés! A parlament 2012. november 26-án fogadta el a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot, amelyet akkor a köztársasági elnök úr az alaptörvénnyel való összhang előzetes vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldött. A 2013. január 4-én meghozott alkotmánybírósági határozat a törvény részbeni alaptörvény-ellenességét állapította meg, elsősorban a belföldi állampolgárok feliratkozási kötelezettségével kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollját követően a törvényhez kizárólag az alkotmányügyi bizottságnak volt lehetősége zárószavazás előtti módosító javaslat formájában az Alkotmánybíróság által kifogásolt rendelkezések helyett újat alkotni. A módosítás csak azokra a tárgykörökre korlátozódott értelemszerűen, amelyeket az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek talált.

A novemberben és áprilisban ismételten elfogadott, immáron a köztársasági elnök úr által aláírt törvénnyel kapcsolatban több érdemi észrevétel született civil, illetve jogvédő szervezetek részéről, másrészt pedig a külhoni szervezetekkel történő egyeztetés eredményeként is felmerültek ilyenek. A Kárpát-medencei Képviselők Fórumán megfogalmazottakat is figyelembe véve kerültek most a javaslatba a módosító rendelkezések. Míg előbbi kezdeményezéseknek céljuk az, hogy ugyan alkotmányos aggályok nem merültek fel az érintett rendelkezésekkel kapcsolatban - tekintettel az Alkotmánybíróság döntésére is -, de az ellenzékhez köthető szervezetek kérései, amelyek egyértelműen a választások átláthatóságát szolgálják, kerüljenek a törvény szövegébe; úgy gondoljuk, ez meg is történt. A külhoniak észrevételeinek figyelembevétele pedig a szavazások minél egyszerűbb és gördülékenyebb menetét segíti majd elő.

A baloldali jogvédő szervezetek és a határon túli magyarok javaslatai között egy ponton azonban ellentmondás feszült. Tekintettel azonban arra, hogy a külhoni magyar állampolgárok anonimitásának biztosítása a külföldi hatóságok felé az ő kérésükre és védelmükre született, így ezen változtatni nem kívánunk, ugyanakkor úgy gondoljuk, a módosítás kezeli az ezen a ponton megfogalmazott aggályokat.

Az átláthatóság kritériumát a május 3-án hatályba lépett törvény rendelkezésein túl biztosítja, hogy a közérdekű választási anyagok azonnal és a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé váljanak. A most benyújtott javaslat így előírja, hogy valamennyi ilyen adatot nyilvánosságra kell hozni a Nemzeti Választási Iroda honlapján. A legfontosabb adatköröket egyébként a normaszöveg fel is sorolja; ilyen adat például az egyes külképviseleteken szavazóként megjelenő választópolgárok száma vagy a napi rendszerességű beszámoló a regisztráltak számára országonkénti lebontásban.

Tisztelt Országgyűlés! További, a szavazások tisztaságát biztosító módosítás a Nemzeti Választási Iroda tevékenysége feletti széles körű ellenőrzési lehetőség rögzítése. A jövőben a szavazási iratok ellenőrzését a Nemzeti Választási Bizottság tagjai, a listát állító pártok által megbízott öt-öt megfigyelő és nemzetközi megfigyelők, valamint az adatvédelmi előírások betartásával a sajtó is folyamatosan figyelemmel kísérheti majd. A külhoni szavazás maximális átláthatósága érdekében a Nemzeti Választási Iroda által végzett számlálás a Nemzeti Választási Bizottság, a listát állító pártok öt-öt megfigyelője, nemzetközi megfigyelők és a sajtó ellenőrzése mellett történik.

Úgy vélem, a nyilvánosság ilyen széles körűvé tételével teljes egészében kizárható a külhoni szavazatokkal történő trükközés és manipuláció kérdése. Reménykedünk abban, hogy a világos szabályok, a tények tiszteletben tartása mindenkit megnyugtat ebben a tekintetben is. Hozzáteszem, mindannyiunk érdeke a választások tisztaságába vetett bizalom erősítése minden magyar állampolgár hite és szavazási hajlandósága érdekében.

Tisztelt Ház! A nemzetiségi listák állítására és ajánlására vonatkozó szabályok pontosításra kerülnek, hogy 2014-től akár országgyűlési képviselőt is delegálhassanak a parlamentbe, ami történelmi jelentőségű esemény a magyarországi nemzetiségek életében, beleértve a nemzetiségi szószóló intézményének bevezetését is.

A külhoni magyar szervezetek részéről egyértelmű kérésként fogalmazódott meg, hogy biztosítsunk lehetőséget azonban arra, hogy vannak választópolgárok, akik nem szeretnék, hogy postai küldeményként kapják meg a szavazólapokat. Éppen ezért a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok számára is lehetővé teszi a javaslat, hogy a szavazási levélcsomagot személyesen is átvehessék. A személyes átvételre az országgyűlési egyéni választókerületek székhelyén vagy a miniszter által kijelölt egyéb településeken, továbbá a miniszter által kijelölt külképviseleteken lesz lehetőség. Fontos azonban megjegyezni, hogy a regisztráció során meg kell jelölni a külhoni állampolgárnak azt a települést, illetve külképviseletet, ahol a szavazási levélcsomagot át kívánja venni.

Ugyancsak a postai kézbesítés elhagyásának lehetőségét szolgálja, hogy a feliratkozás során a választópolgárok az e-mail cím vagy a telefaxszám megadásával kérhetik, hogy a választási szervek ezeken az elérhetőségeken tájékoztassák. Szintén a külföldi posta kikerülési lehetőségét biztosítja, hogy a választásra jogosult állampolgárok a levélszavazási csomagot a postai feladás mellett személyesen is leadhatják azon választási irodában, amelynek névjegyzékében szerepelnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném felhívni a figyelmet az előttünk fekvő törvényjavaslat 52. §-ára, amely a választási eljárásról szóló törvény 353. §-át módosítja úgy, hogy: "2013-ban az országgyűlési képviselők időközi választását nem lehet kitűzni szeptember 1-jét követő napra." Ez egy olyan rendelkezése a javaslatnak, amely meggyőződésünk szerint kis belátással konszenzuson is alapulhat. Miért mondom ezt? Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szerint ugyanis, ha a 2014. évi választásokat megelőzően időközi választásra kerülne sor, akkor az érintett választókerület területét az Országgyűlésnek törvényben kell meghatároznia.

Ez a szabály nem a kormánypárti vagy az ellenzéki akaratot tükrözi, hanem az Alkotmánybíróság azon döntését, amely a választókerületi beosztást megsemmisítette, így tényként rögzíthetjük, hogy a 2014-es választásokig Magyarországon választókerületi beosztás nincs. Amennyiben az Országgyűlés szeptember közepén törvényjavaslat formájában meg is határozna esetleg egy ilyen választókerületet októberi elfogadással és kihirdetéssel, a választások megtartására számításaink szerint leghamarabb december végén, január elején kerülhetne sor. A megválasztott országgyűlési képviselő a megválasztást követő néhány hónapon belül elveszítené a mandátumát, emiatt a több tíz milliós nagyságrendű kiadással járó kétfordulós országgyűlési választás időközi lebonyolítása, úgy gondoljuk, teljesen indokolatlan lenne.

(9.10)

Tisztelt Ház! A most benyújtott javaslat azonban igenis, azt gondoljuk, hogy indokolt, eleget téve szinte minden kritikai megjegyzésnek, mely a 2014-es választások tisztaságának és átláthatóságának ügyét szolgálja, továbbá azon külhoni kéréseknek, melyek minden magyar állampolgár választáson való részvételét lehetővé teszik.

Úgy gondolom, a törvényjavaslat elfogadása után minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy a 2014-es csökkentett képviselői létszámú egyfordulós országgyűlési választás törvényes rendben, az alapvető jogok lehető legszélesebb körű tiszteletben tartása mellett megtörténjen. Az ezekhez szükséges garanciák biztosításához és a technikai módosítások átvezetéséhez is kérjük képviselőtársaink támogatását.

Tisztelt Országgyűlés! A másik, szintén képviselőtársaimmal közösen benyújtott javaslat a T/11191. számú, az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslat. Az alaptörvény elfogadását követően kibontakozó nagyszabású kodifikációs folyamat alapjaiban változtatta meg az ezt megelőző két évtized választójogra vonatkozó anyagi szabályait is. A voksolások új kereteinek tisztázását követően kerülhetett sor most ennek a javaslatnak a benyújtására. Jól jelzi a javaslat súlyát, hogy két nappal a beterjesztést követően már számos támogató vagy éppen ellenző megnyilatkozás látott napvilágot, ami azt gondolom, hogy betudható annak is, hogy különösen a kampányfinanszírozás tekintetében politikailag rendkívül érzékeny, valamennyi pártot közvetlenül érintő problémáról van szó.

Összefoglalóan a javaslatról elmondható, hogy a szabályozás már, nyugodtan mondhatjuk, huszonhárom éve várat magára. A mostani szabályozási javaslat tisztább, átláthatóbb és olcsóbb kampányt eredményez. Életszerűbbek, alkalmazhatóbbak lesznek az új szabályok, és a pénzmozgások is jobban követhetőek lesznek, mivel nem készpénzben, hanem kincstári számlán keresztül, bankkártyás fizetéssel lehet majd elkölteni a kapott összegeket. Olcsóbb is lesz a kampány, mert a választások évében a pártok a működésükre nem kapnak állami támogatást, a választások egyfordulósak lesznek, valamint a szabályozott hirdetési felületek is költséghatékonyabbá teszik a folyamatot.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat indoklásában is azt mondja, hogy a módosítás elfogadásával megakadályozhatóvá válik, hogy az országgyűlési választások eredményére, ennek eredményeként a parlament összetételére és ezen keresztül a törvényhozásra és a kormányzati döntéshozatalra a választópolgárokon kívül bárki más is befolyást gyakorolhasson. A megnevezett célkitűzésekkel összhangban tesz kísérletet az indítvány számos lényegi és részletszabály pontosítására vagy éppen teljes újragondolására.

A következőkben a legfontosabb újításokat, új szabályozási tételeket szeretném ismertetni.

A kampányfinanszírozásnak két fő oldala van. A rendelkezésre álló forrásokat egyéni jelöltek, valamint jelölő szervezetek között kell megfelelően szétosztani. Kardinális kérdés az egyéni választókerületi jelöltek állami támogatásának kérdése, mivel e téren ügyelni kell arra, hogy az ilyen címen kifizetett összegek valóban eredeti céljuknak megfelelően hasznosuljanak, ugyanakkor a kilátásba helyezett szankciók ne jelentsenek indokolatlan visszatartó erőt magukat megmérettetni kívánó választópolgárok számára.

A javaslat minden egyéni választókerületi jelölt esetében egyenlő feltételeket, egymillió forint összegű költségvetési támogatást biztosít kampányköltségeik fedezésére az Államkincstártól egy kártya formájában. Szigorú elszámolási kötelezettséggel, azzal a megkötéssel, hogy a választókerületi szavazatok legalább 2 százalékát meg nem szerző jelölteknek kamattal növelten kell visszafizetni a támogatás összegét.

Egyrészről előre nehezen felmérhető következményekkel járhat a képviselőjelöltek automatikus állami támogatása, ugyanis fennáll annak a veszélye is, hogy megnövekszik a valódi politikai motivációval nem rendelkező kandidálók száma. E szempontból a felvázolt szabályozás eléri célját, mivel a megkövetelt minimális támogatottság, kiegészülve a választást megelőző aláírásgyűjtéssel, bizonyosan elegendő lesz arra, hogy elriassza vagy kiszűrje azokat, akik nem elsősorban a parlamentbe kerülés céljával lépnek fel. Másrészt e rendszer természetes következménye lehet, hogy nagy számú komoly szándékkal induló, de mandátumszerzésre eleve esélytelen jelölt részesülhet majd állami támogatásból. Az előbb említett csoportok kiszűrését szolgálná a 2 százalékos komolysági küszöb megjelölése.

A választások pontos eredményét természetesen azonban igen nehéz előre jelezni, jól mutatja ezt, hogy gyakran bizony a közvélemény-kutatók is tévesen mérik fel az aktuális erőviszonyokat. Ilyen körülmények között könnyen megtörténhet, hogy bizonyos jelöltek várakozáson alul szerepelnek, és így nem érik el ezt a bizonyos 2 százalékot sem; ennek érdekében valóban intenzív kampánytevékenységet folytattak, de ez mégsem sikerült. Annak érdekében, hogy az említett javaslat ne váljon komoly visszatartó erővé a jelöltek számára, indokolt lehet egy olyan modell átgondolása, amely a 2 százalékos irányadó küszöb fenntartása mellett bizonyos fokú mérlegelési lehetőséget is biztosít vagy biztosíthat.

Az országos listát állító pártok a jelöltjeik számával arányos mértékű költségvetési támogatásra lesznek jogosultak, amely a költési limit maximális összege alapján kerül kiszámításra. Ezzel jelentősen mérséklődik a pártok kampánnyal kapcsolatos forrásigénye. A források pártok közti szétosztásának új elvei valóban javíthatják az átláthatóságot, szabályozott mederbe terelhetik a kampány finanszírozásába bevonható források körét.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2014-es általános országgyűlési választáson már az országos nemzetiségi önkormányzatok is állíthatnak országos listát, ezért valamennyi nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzat arányos mértékű költségvetési támogatásra lesz jogosult. Mivel az új választási rendszerben a nemzetiségi listák a pártok alternatívájaként lépnek majd fel a nemzetiségi választók körében, indokolt, hogy rájuk is azonos szabályok vonatkozzanak, mint más jelölő szervezetekre.

A jelölő szervezeteket illető kampánytámogatás az országos lista nyilvántartásba vételét követően kerül kiutalásra a pártok és az országos nemzetiségi önkormányzatok részére, ezt kizárólag a választási kampányra lehet fordítani. Közös pártlistát indító szervezeteknek a kampánytámogatást egymás közti megállapodások alapján kell a jövőben kiutalni.

Jelöltekként legfeljebb 5 millió forint összegű a költési limit, amelyet minden jelölő szervezet legfeljebb a megszerezhető mandátumok száma után vehet figyelembe. Ez a megoldás ugyancsak az átlátható kampányfinanszírozást erősítheti. Az eddigiekhez hasonlóan a költési limit túllépése továbbra is szankciót von maga után.

Az egyéni választókerületi jelölteknek a felhasznált kampánytámogatással el kell számolniuk a választást követően, ennek elmulasztása, illetve a nem megfelelő elszámolás szigorú szankciókat eredményezhet az esetleges visszaélések megelőzése érdekében. A jelöltek általános állami támogatása esetében a szigorú elszámolást előíró rendelkezések értelemszerűen, fenntartás nélkül, azt gondolom, támogathatóak mindenki részéről.

A korábbi szabályozáshoz hasonlóan minden jelöltnek és jelölő szervezetnek az országgyűlési választást követő hatvan napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, azok eredetét és felhasználásának módját.

A javaslat a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény megfelelő módosításával pedig kifejezetten megtiltja, hogy a pártok külföldről származó és belföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által nyújtott adományokat fogadjanak el, annak érdekében, hogy ilyen adományozók ne tudjanak a későbbiekben semmifajta befolyást gyakorolni a pártokon és a képviselőkön keresztül se a törvényhozó, se a végrehajtó hatalomra. E szabály az említetteken felül ismét azt a célt szolgálja, hogy jól körülhatárolható legyen az a kör, ahonnan a választási kampány finanszírozásához forrásokat lehet bevonni, ezzel is fokozódhat az átláthatóság. Ugyanakkor arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy e tilalom kellő kontroll híján aligha érheti el célját, és az ahhoz vezethet, hogy gyarapszik a tisztázatlan módon, törvényellenesen a pártokhoz kerülő pénzek összege. Biztosítani kell tehát, hogy a törvényjavaslatban kilátásba helyezett szankciók valóban kellő visszatartó erőt jelenthessenek.

A javaslat ezen túl úgy módosítja a törvényt, hogy a kampánytámogatásra tekintettel az egyébként évente járó működési támogatásra a pártok nem lesznek jogosultak az általános országgyűlési választás évében. Megítélésünk szerint e felvetés kisebb pártokat sem hozna nehéz anyagi helyzetbe, mivel a kampányfinanszírozás címén jelentős állami pénzek kerülnek a pártokhoz ezekben az esztendőkben is. A sajtóban napvilágot látott számok alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy egyes pártok ilyen formában több támogatást kapnak majd 2014-ben állami forrásból, mint amennyihez a tavalyi év folyamán vagy éppen idén hozzájuthatnak.

Összességében úgy véljük, hogy az előterjesztés jórészt megalapozott, a rendszer hatékonyságát javító rendelkezéseket vezetne be, illetve ehhez társuló technikai módosításokat.

(9.20)

Az egyéni jelöltek közvetlen állami támogatásának rendszerét azonban érdemes talán még továbbgondolni és esetleg módosító indítványokkal továbbjavítani.

Úgy gondoljuk, hogy mind a két törvényjavaslat tehát - ahogy azt tegnap az alkotmányügyi bizottság is megállapította - általános vitára alkalmas, átláthatóbb, olcsóbb és egyértelműbb szabályrendszert hoz létre. Ezért kérem az előterjesztő képviselőtársaim nevében is ezen javaslatok támogatását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu