ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tényleg most már három órája zajlik a vita, és végighallgatva minden hozzászólót, az ember megpróbálja végiggondolni az addigi hozzászólásoknak a formáját, milyenségét, és vannak érdekes szituációk annak ellenére, hogy maga a költségvetési módosítás kimondottan 93 milliárd forint zárolásáról szól, de itt már az agrárágazattól elkezdve mindent az égadta világon megpróbáltak a képviselők tévéidőben végigvenni és a fejére olvasni a kormánynak.

Én szeretnék visszatérni Szekeres Imre képviselőtársam indíttatására, amikor úgy fogalmazott, hogy az ország megítélése az Európai Unión belül és a világon belül milyen, de szeretnék visszatérni arra is, amit Z. Kárpát Dániel is a maga részéről elmondott a hazai kis- és középvállalkozásoknak a megerősítéséről. És lehetne nyugodtan minden egyes képviselő hozzászólására úgy reagálni, hogy történtek-e idáig lépések, és milyen lépések történtek, azoknak milyen hatásai vannak, és ezek a hatások körülbelül milyen gyorsan alakulnak ki vagy változnak meg.

Talán a Schiffer András képviselőtársam által elmondottakra is megpróbálnék a magam részéről reagálni egy olyan múlt heti németországi megbeszélés kapcsán, amivel, azt hiszem, mindannyiunk számára egyfajta válasz megadható. Németországban voltunk egy, a fenntartható fejlődés bizottsága által összehívott megbeszélésen, és nagyon érdekes tanulságokat kaptunk, egyrészt német parlamenti képviselőktől is, másrészt az ott folytatott tárgyalások alapján is.

Kolber István fölvetette a maga részéről, hogy nem a multinacionális cégeket és a bankokat kellene terhelni, mert ebből adódóan ilyen az ország megítélése, és ezért is a támogatási rendszereknél, a hitelfelvételnél a bankok a maguk részéről megpróbálnak betartani Magyarországnak. De ha megnézzük az Európai Unió gondolatmenetét és az elmúlt időszakban történteket, akkor ehhez nagymértékben hozzájárult az MSZP-nek és a liberális köröknek az Európai Unióban kifejtett áldásos tevékenysége, amely Magyarországgal szemben egy politikai lejárató kampányt indított el. Magyarország az adóterhek tekintetében a bankokra és a szolgáltatói szektorra próbálta meg ráhelyezni a terheknek a döntő többségét, és ebből adódóan a háttérben olyan hatalmas politikai ellenszélben és nyomásban kell Magyarországnak a tevékenységét folytatni, amire majd később egészen biztos, hogy megfelelő magyarázat és indok is megtalálható lesz.

Én itt szeretném kihangsúlyozni, hogy Magyarországnak a gazdasági megítélése az elmúlt időszakban - tehát nem a politikai, hanem a gazdasági megítélése - hihetetlen mértékben és pozitív irányban változott meg.

(14.20)

Német gazdaságkutató intézetnél is ott voltunk, és döbbenetes számokat tapasztaltunk. Itt szeretném a magyarországi lépéseknek az Európai Unió tagországaival való összehasonlítását egy kicsikét önökkel is ismertetni. A magyar gazdaság államadósság-csökkentési szintje megegyezik a német államadósság szintjével. Annak a trendje teljesen másképp alakult, hisz a németeknél '90-ben kezdődött el az államadósság radikális növekedése, de ott is olyan 82 százalék környékén mozog. Magyarországon nagyon gyorsan, tehát 2006-tól nőtt meg az államadósság 61-ről 82 százalékra, viszont ennek a terhei és a visszatérítési üteme teljes egészében megegyeznek a német lépéssorozattal és a németek általi államadósság-csökkentési trendekkel.

Ami a továbbiakban úgyszintén érdekes a megállapításokból adódóan, hogy Magyarország valóban a költségvetési hiány tekintetében az elmúlt húsz évnek arra a szintjére jutott, hogy valóban az összes uniós tagországon belül a trendforduló és a csökkenése a legerőteljesebb. Tehát nyugodtan el lehet mondani, hogy ma Magyarország az Európai Unió 27 tagországa közül azon országok közé tartozik, amely a leggyorsabban és a leghatásosabban tudta csökkenteni magát a költségvetési hiányt.

Ugyanilyen az infláció kérdése is. Az elmúlt 35 évben ilyen alacsony infláció tulajdonképpen Magyarországon nem volt, mint ami ebben az évben mint egyfajta trend megindult a változás területén. Ebből adódóan maga a német kutatóintézet is úgy fogalmazott, hogy Magyarország tartozik azon országok közé a 27 uniós tagország közül, amelyik ezekkel a lépésekkel tulajdonképpen egyfajta stabilitást tud végrehajtani. És ezzel a stabilitással, megelőzve több nyugat-európai országot, ebből adódóan a gazdasági fejlődés területén, ha meg tud indulni, ugyanúgy a foglalkoztatást is maga után fogja vonni, Magyarország az Európai Unió tagországain belül körülbelül a kilencedik helyre fogja a gazdasági mutatók alapján felverekedni magát.

Meglepő, és amikor itt a parlamentben a parlamenti hozzászólásokat az ember végighallgatja, akkor hasonlóképpen, mint ahogy az országról is megállapították, hogy egy ilyen szkeptikus szemlélet alakult ki az egész országban, ez köszönhető sajnos annak a politikának, amelyet a szocialista oldalról is megpróbálnak az Európai Unión belül Magyarországgal szemben gerjeszteni. Tehát egyfajta elítélő, megítélő képességet próbálnak meg kifejteni Magyarországgal szemben, de ennek ellenére én most is úgy látom, hogy a magyar gazdaság 2011 óta folyamatosan tudja teljesíteni azokat a maga által felállított kritériumokat, amelyek alapján az államadósság, a költségvetési hiány, mellette a foglalkoztatás területén is tud előrelépni a többi európai uniós tagországhoz képest. Hisz érezzük és tudjuk azt, hogy az Európai Unión belül micsoda hihetetlen mértékű és elhúzódó válság alakult ki.

A másik ilyen dolog, amit még ki szeretnék hangsúlyozni: beszélünk arról, hogy a magyar lépések mennyire nem szokványosak az Európai Unión belül. Teljesen logikus, hogy nem szokványosak, ezért is kapta föl az Európai Unió első lépésként a fejét, amikor Magyarország a bankokkal szemben alkalmazta a bankadót, de ha megnézzük azt, hogy hány európai uniós tagország próbálja meg követni Magyarországot, akkor tapasztalható, hogy egyre több ország veszi át sorra azokat a trendeket, amelyeket a magyar kormány az elmúlt időszakban alkalmazott. Sőt, mi több, Barroso múlt heti kijelentésében, hogy az Európai Unión belül is felül kellene vizsgálni a villamosenergia-díjak és -szolgáltatás jelenlegi állapotát, mert az Európai Unión belül is elszaladtak a különböző szolgáltatói díjak, tehát már maga Barroso is, aki hellyel-közzel elítélte a magyar lépéseket, ma már maga is úgy fogalmaz, hogy az Európai Unión belül is egy hasonló lépést kellene elindítani, mint amit Magyarország a maga részéről megfogalmazott.

Szeretném kihangsúlyozni, hogy maga a törvény, vagyis a költségvetés-módosítás arról szól, hogy ezt a 93 milliárdot egyfajta uniós zárolásként nyugodtan lehet mondani, hiszen ahogy a tavalyi évben is a magyar kormány által megfogalmazott költségvetési trendeknek megfelelően 1,9 százalék volt a költségvetési hiány, messze alatta és messze a nem várt és az Unió által tulajdonképpen 3 százalékra datált költségvetési hiánnyal szemben, meglepte az Európai Uniót, és azt hiszem, magyarországi gazdasági elemzőket is, hogy ilyen mértékben le tudott csökkenni a költségvetési hiány.

Ennek ellenére ez a 93 milliárdos zárolás azért szükséges, mert az Európai Unió számításai szerint megint Magyarországot olyan 3 százalékos költségvetési hiányra datálta és próbálta meg beállítani. Nem vette figyelembe azokat a mozgásokat, az eddig megtett lépéseket, ami alapján a magyar gazdaság szép lassan, itt egyik napról a másikra csodákat nem lehet várni, de szép lassan egyfajta gazdasági növekedésbe fordul át. Ugyanígy tapasztalható ez az export-import teljesítményeknél is, és ugyanez várható majd a magyar agrárágazat területén is, mert ha valaki megnézi 2010-től folyamatosan az állatállomány növekedését és vele együtt a gazdaság, az agrárágazat jelenlegi viszonyait, egészen biztos, hogy egy olyanfajta átrendeződés fog bekövetkezni, amely alapján az agrárágazat növekménye is mérhetően növelni fogja a magyar gazdasági növekedés teljesítményét.

Érdekes, hogy sorra azokban az elemzésekben, hazai elemzésekben, amelyek napvilágot láttak, egyre kevesebben foglalkoznak azzal, hogy Magyarország nem fog tudni teljesíteni, és nem fogja tudni hozni azokat a számokat, amelyeket az Európai Unió is megfogalmazott az elmúlt két év folyamán, és a 2014-es évre is prognosztizált. De ennek mind ellentmondanak azok a lépések, amelyeket a magyar kormány ezen a területen a maga részéről ez idáig megtett.

A hazai kis-, középvállalkozásoknál mindannyiunknak az a véleménye, hisz az elmúlt időszakban a kormány akár adó tekintetében is, akár a munkahelyvédelmi akció keretén belül is elsődlegesen a hazai kis-, középvállalkozások irányában tette meg azokat a lépéseket, amelyek alapján a terheik csökkentek. Ezáltal nagyobb a mozgástere a hazai kis-, középvállalkozásoknak, és ha megnézzük az elmúlt három évben a hazai kis-, középvállalkozások számára, hisz az európai uniós forrásokat is a mozgásterén belül a kormány megpróbálta átalakítani, és több száz milliárdot tudott juttatni a hazai kis-, középvállalkozások támogatására, beruházására, és ezáltal egyfajta többletberuházás, munkahelyteremtés is tulajdonképpen észlelhető, tapasztalható, ez nem a multinacionális cégeknél, hanem igenis a hazai kis-, középvállalkozásoknál, beszállítóknál történt.

Itt szeretném a Z. Kárpát Dániel által felhozottakat említeni, hogy a multinacionális cégek és a hazai beszállítók viszonya tulajdonképpen milyen. Ez egy húsz éve kialakult trend és rendszer alapján jött létre Magyarországon. (Dr. Schiffer András jelzésére:) Schiffer András is nagyon jól tudja, hogy ezek hogyan alakultak ki. Tehát a termelőüzemek esetében - nem a szolgáltató szektorra gondolok, hanem elsődlegesen a termelőüzemekre - ez Európában is hasonlóképpen mozog. Csak az elmúlt időszakban... (Dr. Schiffer András közbeszólására:) Hát, az Európai Unión belül is hasonlóképpen mozog, tehát ezen ne tessék csodálkozni. Aki a gazdaságban él és tudja és látja, ott is azért a multinacionális cégekhez történnek a hazai beszállítások, ez akár Németországban vagy Franciaországban is dettó ugyanígy van. De ha megnézi ön az elmúlt időszakban a multinacionális cégeknek az Európai Unióból való kitelepedését, akkor az általában és elsősorban a kínai területre, ázsiai országokba irányul, tehát oda mozdult el - fogalmazzunk úgy - a multinacionális cégek, termelőüzemek befektetése, beruházása.

Ez most szép lassan meg fog fordulni, mert ennek is meglesznek majd a különböző lépései, és egészen biztos, hogy az Európai Unió meg fogja hozni azokat a döntéseket, lépéseket, amelyek az Európai Unió versenyképességét próbálják meg előtérbe helyezni elsődlegesen a jelenlegi világ gazdasági mozgását és pénzügyi mozgását meghatározó trendekkel szemben.

(14.30)

Tehát az Európai Uniónak is fel kell ébrednie - nyugodtan lehet így fogalmazni - és meg kell erősödnie, és benne Magyarországnak is meg kell erősödnie ahhoz, hogy hosszú távon a teljesítőképességét, a gazdasági növekedését stabilizálni tudja. Egyet nyugodtan el lehet mondani: egyik napról a másikra rendszereket átalakítani, megváltoztatni nagyon nehéz. Ha egy pozitív lépést teszünk, akkor annak a hatása általában három-négy-öt év múlva jelentkezik először. Ez ugyanígy van a hazai beruházásoknál, befektetéseknél is.

Ahogy az elején is elmondtam, kimondottan bizottsági érv alapján még egyszer szeretném elmondani, itt kimondottan arról van szó, hogy a 93 milliárdos zárolással bebizonyítsuk azt, hogy valószínűsíthetően erre a forráselvonásra nem lesz szükség. A magyar kormány 2012-ben is bebizonyította, hogy azokkal a lépésekkel, amiket a költségvetés folyamán eltervezett, adórendszerekkel, bevételekkel és kiadásokkal is lehet 1,9 százalékra teljesíteni a költségvetési hiányt.

Abban bízunk, hogy Magyarország ezekkel a számokkal és lehetőségekkel júniusban a túlzottdeficit-eljárás alól ki tud kerülni, és utána a későbbiek folyamán kevésbé fogja veszélyeztetni az európai uniós forráselosztásoknál Magyarországra eső pozitív lépéseket, és több esélye lesz Magyarországnak is. Egyébként meg fog nyugodni az Európai Unió Magyarországgal szembeni eddigi politikai negatív felhangok tömkelege, és bízom benne, hogy azok az emberek, akik ezt gerjesztették az Európai Unión belül, saját maguk is meg fognak nyugodni, és teljes egészében Magyarország jövőjét fogják elsősorban és elsődlegesen magukénak tekinteni és közösen megtenni azokat a lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Magyarország tényleg a legjobbak közé tudjon tartozni. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu