FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Közel tíz hónapja van a parlament nyilvánossága előtt a földtörvény. 2012 decemberében felfüggesztettük a tárgyalását, úgy döntöttünk többségi szavazással, hogy kétharmados sarkalatos törvénnyé fogjuk minősíteni, és így szeretnénk majd elfogadni. Ez persze azzal a következménnyel jár, hogy az addig a törvénytervezet által tartalmazott technikai részeket ki kellett venni logikusan, amelyek változó paramétereket is tartalmaztak, és nyilvánvaló, hogy ezeket 50 százalékos, egyszerű többséggel meghozható törvénytervezetben kell majd benyújtani. Ezek lesznek a segédtörvények, amelyek várhatóan szeptemberben a mezőgazdasági üzemszabályozásra vonatkozó törvényekkel együtt kerülnek a parlament elé.

Elfogadom, értem, hogy jó lenne, ha ezek is már itt lennének, de tíz hónap óta társadalmi viták sora, országos érdekképviseletek ülésezésének sora, miniszterrel ellenzék tárgyalása több alkalommal, kormánypárti képviselőkkel való tárgyalás több alkalommal, és ennél a törvénytervezetnél, amely nagy súlyú, nagyon komoly változást fog a földforgalmazásban indukálni, idáig jutottunk tíz hónap alatt. Ha még behoztuk volna az üzemszabályozást, netán az integrációról szóló törvénytervezetet, az száz százalék, hogy mi magunk buktatjuk meg a saját törvényalkotási menetrendünket.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azonban arra mindenféleképpen elégséges volt ez a tíz hónap, hogy a rendkívül sok észrevételt beintegrálta a bizottsági módosító indítvány döntő többségében, sőt a kritikák döntő részét is beintegrálta. Természetesen nem integrált be olyan módosítási elképzeléseket, amelyek alapvetően ellentétesek voltak azzal a szemlélettel, hogy magánszemélyek szerezhessenek termőföldet, hogy életvitelszerűen a mezőgazdasággal foglalkozók szerezhessenek termőföldet, hogy a helyben lakók, legalább három éve helyben lakók szerezhessenek termőföldet, hogy bizonyos feltételeknek megfelelő személyekre mondhassuk majd ki azt, hogy ő mezőgazdasággal foglalkozik, életvitelszerűen ezt teszi, azaz földműves.

Ne felejtsük el, itt a Jobbik részéről állandóan visszatérő téma, hogy nem mondjuk ki, hogy külföldi nem vásárolhat termőföldet. Nem tetszettek megérteni, hogy épp azért kell most módosítani az eredeti termőföldtörvényt, mert ez a moratórium, ami tíz évre szólt, most lejár? Ezt még nem tetszettek megérteni, hogy ezt nem írhatjuk bele a termőföldtörvénybe, hogy európai tagállam állampolgára nem szerezhet termőföldet? Ezt én nem értem, hogy ezt miért vetik fel. Persze azt értem, hogy akkor lépjünk ki az Unióból, meg egyéb badarságot el szoktak mondani; rendben van, ezt vigyék a társadalom elé, vitassák meg velük. Mi százszor elmondtuk, nem gondolnánk, hogy ezt a 400-500 milliárd forintot, amelyet évente kap a magyar mezőgazdaság támogatás formájában, most bárhonnan pótolni tudnánk, és akkor csak a mezőgazdaságról beszélek, nem beszélek a másik irányú, máshová érkező forrásokról. Tehát akkor ezt vegyük ki, ilyen indítványokat nyilvánvalóan nem lehetett befogadni.

De melyek voltak azok a kritikus kérdések, amelyek időnként jobbról, nagyon jobbról, időnként pedig balról, az MSZP vagy a Demokratikus Koalíció részéről érkezett kritikák? Igen, ezeket kellett valahogy integrálni, és ezek bizony időnként egymással ellentmondásos kritikák voltak. Például, hogy könnyebben lehessen belépni akár a társas vállalkozások alkalmazott tagjainak földművesi kategóriába, kérem szépen, ez bekerült. Egyébként 1 hektárig mindenki vásárolhat termőföldet, és innen már csak egy lépés a földműves jogi kategória megszerzése. Tehát a belépést igenis elősegíti az új verzió, hiszen mi is éreztük, hogy komoly küszöböt állítottunk, hogy aki még nem földműves, de mégis azt szeretné, azzal szeretne majd foglalkozni, a termőfölddel, azzá szeretne válni. Tehát ez a kritika, ez a módosító indítvány is - volt erre jó néhány - beépült a mostani tervezetbe.

Beépült az is, hogy a helyi földbizottság vétójoggal rendelkezik. Ezt most vagy érti, vagy nem néhány kritikus, de köszönöm szépen, mert Örvendi László tökéletesen idézte a törvény szövegét; természetes, hogy vétójoggal rendelkezik a helyi földbizottság.

Beépült az is, amit Ángyán József és a Jobbik különösen kért, hogy miért nem először a helyben lakó, a szomszéd és a többi élvezzen előbérlési, elővásárlási jogot, és majd hacsak ők nem akarnak élni ezzel a jogosultságukkal, akkor jöhessenek a 20 kilométeres körön belül jelentkező földvásárlók. Netán mi van, ha ők sem akarnak? Akkor izgalmas a helyzet, mert parlagon nem szeretnénk földet hagyni, akkor meg kell engedni esetleg a 20 kilométeren kívülieknek is, hogy természetesen valaki megművelhesse azt a termőföldet. Ez a fokozatosság elve beépült, erre Ángyán József is egyébként tett utalást.

Beépült az a kérdés, hogy mi van a nagy állattenyésztő telepek sorsával. Tudom, az MSZP azt mondja, hogy még most is kicsi az 1200 hektárról esetlegesen 1800 hektárra való fellépési lehetőség. Lám, a másik oldalon - most a másik oldalhoz már Ángyán Józsefet is és a Jobbikot is együttesen kell sorolni, mert a logikájuk láthatóan ugyanaz - meg azt mondják, ez borzasztó, ez a tőkés nagyüzemi rendszer kiépítése, hát nem erről volt szó, nem ezt ígértük. De tisztázzuk: önök szerint egy 20 kilométeres körzeten belül vagy egy önkormányzat közigazgatási határán belül hány darab 1800 hektáros birtoktest alakulhat ki? Iszonyú kevés, ezt is tisztázzuk! Meg létezhetetlen, hogy valaki önmagában, családtagra leosztva háromszor 1800 hektárt is megszerezhessen. Ez fizikai képtelenség, ezt önök is tudják; de természetesen nagyon szigorú feltétele lesz annak, hogy valaki majd bizonyítsa, hogy 1200 hektáron neki nem elegendő a takarmánytermelés, és ezért jogosultsággal akar élni, hogy 1800 hektára legyen. Ez kőkemény feltétel lesz, tíz körüli szám lesz, aki ezt a minősítést (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) el fogja tudni érni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu