SZILÁGYI PÉTER (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottsági Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy először a törvényjavaslatok pozitív, egy különösen pozitív pontjával kezdjem. Üdvözöljük a határozati házszabály módosításának 1. §-át. Én úgy gondolom, ez egy korrekt javaslat, hogy aki személyében érintett egy kormány napirend előtti felszólalásában, az kapja meg a felszólalás lehetőségét két percben. Én egyébként még érdemesnek tartanám azon is elgondolkodni, hogy a frakciók napirend előtti felszólalásánál nem kellene-e megadni ugyanezt a jogot.

Azonban elsősorban én azokkal a kérdésekkel szeretnék foglalkozni, amik véleményem szerint nem teljesen helyesek, és nem teljesen felelnek meg annak a reménynek, ami bennem felmerült, amikor megláttam, hogy bizottsági elnök úr az OGY-törvény módosítását benyújtja. Én azt gondolom, hogy erre a törvénymódosításra valóban aktuális kérdések adtak indokot, és ezt mindenképpen elismerésének tartom annak, hogy az országgyűlési törvény eredeti szövegében számos kérdést elfelejtettek rendezni. Itt majd bővebben a pénzbírság kérdéséről szeretnék beszélni. Ugyanakkor az előttem felszólalókhoz képest némileg eltérő véleményt szeretnék ismertetni a mentelmi tárgyalások körében.

Azt gondolom, hogy nyilvánvalóan valamilyen módon szabályozni kell azt, hogy a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló javaslat előtt valóban egy mederben folyt időszakban vagy egy mederben folyt felszólalásban a mentelmi jogában érintett képviselő felszólalhasson. Sajnos azonban én sem az előadó előterjesztő indokolásában, sem az előttem felszólalóktól érdemi indokolást nem hallottam arra nézve, hogy ez miért pont 5 perc lett.

Igazából én azt gondolom, hogy ha megnézzük csak ennek a ciklusnak a tapasztalatát, nagyon ritka, ha jól emlékszem, kettő vagy három esetben szólalt fel képviselő a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló szavazása előtt, és én igazából ezt azért érzem egy teljesen felesleges szabályozásának, hiszen ahogy a múltkoriban, Novák Előd képviselőtársam felszólalása esetében is állt a levezető elnök rendelkezésére olyan eszköz, amivel szerinte a felszólalást valamilyen módon mederben lehetett tartani.

Ezért azt gondolom, hogy teljesen indokolatlannak tekinthetjük ezt a rendelkezést, hiszen olyan bonyolult és olyan, esetleg nagyobb időkeretet igénylő felszólalások is elképzelhetőek a jövőben, amitől én nem látom indokoltnak, hogy miért kell megfosztani egy képviselőt. Ha valamelyik képviselő ebben a tekintetben eltér az éppen tárgyban lévő felszólalásától, akkor az elnöknek most is megvan az a fegyelmi és rendészeti joga, amivel rendre tudja utasítani, adott esetben különböző szankciókkal tudja sújtani. Ezért én ezt nem tartom indokoltnak.

A másik, itt már valamennyi előttem szóló említette, ez a bizonyos 7. §. Én azt gondolom, hogy a kérdést nem oldották meg ezzel a rendelkezéssel, ezzel a módosítással. Miről is van itt szó? Az országgyűlési törvény eredeti vitájában a fegyelmi jogkör szakaszban arra találunk rendelkezéseket a törvényben, hogy a Ház elnöke javaslatot tehet az Országgyűlésnek, amelyben a pénzbírság kiszabását javasolja. Erről az Országgyűlés szavaz vita nélkül. Igen ám, csak semmiféle hatályosulási szabályozást ebbe nem tettek bele. Én azt gondolom, hogy ha megnézzük, hogy a 7. §-ban milyen módosulás van most, itt arról van szó, hogy az elnök a képviselővel szemben pénzbírság kiszabása helyett a képviselő adott havi tiszteletdíjának csökkentését javasolhatja. Én még mindig nem látom azt, hogy ez a hatályosulást hogyan fogja előkészíteni.

Bizottsági elnök úr hivatkozott a képviselői jogállási törvényre, ha jól emlékszem. Ha jól emlékszem, abban egy kijelentő mód van a törvényben, tehát egy adott hiányzás után az Országgyűlés elnöke levonja, már nem emlékszem pontosan. Itt ez a dolog még mindig nincs megoldva, hisz még mindig csak egy feltételes mód van ebben a szövegben. Tehát én azt gondolom, hogy amennyiben az önök oldaláról nézzük, semmivel nem vagyunk előrébb.

De ha ennek a tágabb kontextusát nézzük, az az igazság, hogy erre már a korábbi vitában is felhívtuk a figyelmet, hogy véleményünk szerint magának a pénzbírságnak, illetve a szankciónak a lehetősége több okból kifolyólag is sérti az országgyűlési képviselők véleménynyilvánítási szabadságát egyrészről, másrészről sérti a jogorvoslathoz való jogot.

(20.00)

Igazából azt gondolom, hogy ebben a tekintetben az országgyűlési képviselők egy átlagállampolgárhoz képest hátrányosabb helyzetben vannak, hiszen akár munkaügyi kérdésekben, akár szabálysértési ügyekben, akár bűncselekmények kérdésében egy átlagpolgár számára rendelkezésre állnak jogorvoslati lehetőségek. Ez számunkra nincs meg, sem jogorvoslati fórum, sem erre vonatkozó eljárásrend nem szerepel az országgyűlési törvényben. Azt gondolom, ez nem csupán alaptörvény-ellenes, de ez akár az emberi jogok európai egyezményének sérelmét is megvalósíthatja.

Összességében azt gondolom, hogy ezen rendelkezések miatt ez a törvényjavaslat nem támogatható. Ugyan van benne számos olyan, legfőképpen technikai módosítás, ami mindenképpen szükséges volt és mindenképpen előremutató, de nagyon szeretném, ha ebben a kérdésben tiszta helyzetet tudnánk teremteni. Nagyon szeretném, hogyha meg tudnánk valósítani azt, hogy az országgyűlési képviselők véleménynyilvánítási szabadsága ne sérüljön meg pénzbírságolás által. Eddig itt, ebben az ülésteremben csak politikai véleménynyilvánítással kapcsolatos pénzbírság történt meg. Azt gondolom, ez semmiképpen nem méltányolható.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu