ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik): Köszönöm a szót. Az utóbbi időben számos olyan esemény történt Erdélyben és Székelyföldön, amelyek kapcsán a magyar külügynek kötelessége lett volna felemelnie a hangját. Például a román hatóságok megakadályozták, hogy az egyik nagybb rendezvény, a Székely Sziget eredeti formájában megrendezésre kerüljön, később betiltásra került a kolozsvári és a marosvásárhelyi Trianon-megemlékezés, majd június 4-én Kolozsváron a Kismezői temetőben vörös festékkel leöntötték az első világháborús magyar hősöknek emelt emlékművet - reméljük, hogy nem Dániel Péter volt -, és a magyar konzuli szolgálat nem szólalt meg ebben az ügyben, a magyar külügy nem szólalt meg ebben az ügyben. Később az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi flashmobját, villámtüntetését megzavarták a román rendőrök, és hat emberüket előállították, mert tiltakozni merészeltek azért, hogy egy nagyváradi temetőt átnevezzenek Mihai Viteazul temetővé, ott felállítsák a szobrát - már engedtessék meg, hogy tiltakozhassanak ellene -, s a magyar külügy megint nem tett semmit.

Kérdezem, hogy a magyar külügy miért hallgat ezekről az eseményekről, a konzuli szolgálat miért nem szólal meg. Miért nem tesznek semmit ezekben az ügyekben? S annak érdekében főleg miért nem tesznek semmit, hogy ezek ne ismétlődhessenek meg? Megkérem államtitkár urat, a válaszában kíméljen meg attól, hogy a két ország között ennyire még soha nem volt jó a viszony, és a Szávay Istvánnak adott válaszához képest kicsit részletesebben válaszoljon.

S azt is szeretném megkérdezni, az, hogy a nemzeti összetartozás keretében Trianonra méltóképpen lehessen megemlékezni, az elszakított területeken élő magyaroknak jár vagy nem jár. Mert ha jár, akkor kérem államtitkár urat, tegyenek azért valamit, hogy Trianonról ők is méltóképpen tudjanak megemlékezni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu