DR. SÓS TAMÁS (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A kormány egy közelmúltban nyilvánosságra került előterjesztésben elismerte, hogy erejét meghaladja a szakképzés átalakítása. Valójában az előterjesztésben arra is kitértek, hogy a működést ellehetetlenítő problémák keletkeztek, és ha ezen az úton haladtak volna tovább, akkor valójában beláthatatlan károk keletkeztek volna az intézmények összevonásával.

Mondja a magyar közmondás: jobb későn, mint soha. A kérdésem valójában arra irányul, hogy mennyire tanultak a három év vesszőfutásából, amit a szakképzés átalakítása során tettek.

(16.50)

Hatalmas a bizonytalanság a rendszerben. Legyen itt egy példa, amire, azt gondolom, nem lehetnek büszkék, hogy így készítették elő a szakmunkásvizsgákat, hogy a vizsgák előtt egy héttel 700, azaz hétszáz helyen vagy az elnök helyzete volt bizonytalan, vagy a kamara delegáltja, nem volt egyértelmű. Ráadásul amikor elindultak az írásbelik, több helyen nem álltak fel a vizsgabizottságok. Ez példátlan az elmúlt esztendők sorozatában.

A kérdésem arra is irányul, hogy elhalasztották az integrációt, valójában a tartalmi kérdéseket végiggondolják-e, mert valójában itt a tanuló, a gyermek vész el, és tulajdonképpen önök a pedagógiai munkára nem fordítanak kellő figyelmet, a pedagógusok sokaságát küldik el erről a területről. Végiggondolták-e azt, hogy 2, 5 vagy 10 ezer fős, egy megyét érintő intézetet fognak létrehozni? Ezen fognak-e változtatni, végiggondolták-e ezeket a kérdéseket? Valójában mikor fognak megállni a szakképzés folyamatos leépítésénél?

Várom válaszát, államtitkár úr. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu