ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár urat már kellőképpen kiosztották és megpróbálták helyretenni, míg az érveit sorakoztatta fel a költségvetés módosítása mellett. Én szeretnék azért pár dologra rávilágítani, ami részben a bizottsági ülésen is elhangzott.

Azt hiszem, mindannyian tudjuk, hogy Magyarország a konvergenciaprogramot az Európai Unió elé lerakta, és ebben a konvergenciaprogramban mindazokról a sarokszámokról, a kormány által megalapozottan elkészülő költségvetésről, valamint a tartalékalapról és vele együtt azokról a célokról, amelyekkel a költségvetési hiányt 2,7 százalékban határozta meg a kormány, ezeknek a javarészéről maga az Európai Unió és az Európai Unió Bizottsága úgy foglalt állást, hogy Magyarország ellen kéri a pénzügyminiszterek tanácsát a túlzottdeficit-eljárás alól való kivételnél.

Akkor is voltak viták, hisz a tavalyi évben is az európai uniós előrejelzések teljesen más számot mutattak, és azt hiszem, mindenkit meglepett, hogy Magyarország költségvetési hiánya, államháztartási hiánya 1,9 százalék lett. Ha akkor, a tavalyi évben az Európai Unió elfogadja a Magyarország által meghatározott 2,4 százalékos költségvetési hiányt, akkor lehet, hogy Magyarország sokkal eredményesebb kondícióba kerül, hiszen tavaly év végén is kellett valamilyen mértékű adóátrendezést és költségvetés-átrendezést végrehajtania a kormánynak. Erre mindannyian visszaemlékezünk. De ha ezek a vitás dolgok nem alakultak volna ki az Európai Unió és az Unió által kért további lépéseknél, amikor tavaly szeptember-október környékén kellett olyan döntéseket meghozni, amik bőven biztosították azt, hogy a költségvetési hiány nem az Európai Unió által számolt 3,1 százalék, hanem jóval alatta lesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt hiszem, hogy miniszterelnök úr is elég keményen fogalmazott akkor, amikor valóban a konvergenciaprogram mellett kérte az Európai Unió részéről, hogy próbálja meg az Európai Unió is másképp értelmezni a magyar költségvetésnek azokat a lépéseit, amelyek valóban a harmadik évben is fogják tudni biztosítani, sőt a negyedik évben is az államháztartási hiány mértékének a radikális csökkenését és az államadósság csökkenését.

Akkor is el lett mondva és egyértelműen ki lett hangsúlyozva, és ha itt visszamegyünk a költségvetési módosításokra, ugyan Nyikos képviselőtársam, elnök úr már nincs itt, de tessenek nekem megmondani, hogy a jelenlegi elfogadott négy költségvetési módosításból hány érintette a bevételi és kiadási főösszeget. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetlenegy, egyetlenegy, a harmadik költségvetési módosítás, ahol a Költségvetési Tanács is megalkotta a véleményét, és annak alapján lett végrehajtva a harmadik költségvetési módosítás. A negyedik költségvetési módosítás tulajdonképpen a zárolás tényét rögzítette, ezzel nem változott sem a költségvetés bevételi, sem pedig a kiadási oldala, mert nem változott.

Azt sem rejti a kormányoldal véka alá, hisz az többször el lett mondva, nemcsak most, 2013-ban, '12-ben is és '11-ben is, ha szükséges, akkor igenis év közben hozzá kell nyúlni a költségvetéshez ahhoz, hogy Magyarország pénzügyi-gazdasági stabilitása fenn tudjon maradni.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2002-2009 között az infláció mértéke hatalmas, az államadósság hatalmas, a költségvetési hiány hatalmas. Soha nem sikerült elérni 3 százalék alatti költségvetési hiányt. Ebből nem akarok vitát gerjeszteni, teljesen fölösleges, mert azt hiszem, ezt a vitát ez a parlament már nagyon sokszor végrehajtotta a maga részéről.

Mi történik most? Nagyon jól tudjuk, hogy három alternatívát sorakoztatott fel a kormány a maga részéről: egyrészt a zárolás tényét, másrészt a beruházások esetleges felfüggesztését, harmadrészt pedig a bankok és a vállalatok esetében további szigorítást.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a törvénytervezetben mi szerepel? A 7 százalék, amelyet az önkormányzati adósságállományoknál a bankok a maguk részéről átvállalnak, ez olyan 45-50 milliárd forint környékén mozog. Vele együtt maga a kormány intézkedésként létrehoz egy beruházási alapot, amely beruházási alapnál az elindult beruházásoknál vagy a még el nem indult beruházásoknál, amelyek ebben az évben be lettek tervezve, ha szükséges, akkor bizonyos prioritást majd a későbbiek folyamán ki fog alakítani, ha szükséges.

A másik. Azt hiszem, az e-útdíjjal kapcsolatosan a parlament elfogadta már azokat a törvényeket, amelyekről balgaság lenne itt most újabb vitát végrehajtani. Itt egy dolog van, hogy magának az útdíjnak a bevezetése nem arra a határidőre történik meg, mint amit annak idején a költségvetéssel együtt tulajdonképpen maga a kormányoldal és a parlament is elfogadott a későbbiek folyamán. Azt hiszem, ezt államtitkár úr is nagyon korrektül elmondta, hogy három tételnél van instabilitás: a pénztárgépek esetében és annak a bevételeinél, az e-útdíj bevezetésénél és annak a bevételeinél, hisz ezek csúsznak valamelyest, valamint az infláció alacsony mértékénél.

Én visszaemlékezem 2011-12-re, Gúr Nándor, lehetne sorolni itt a neveket, a magas infláció miatt szidták a kormányt. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egy infláció nagyon alacsony, akkor annak van egy olyan következménye, hogy az adott oldalon azok az árbevételek valamilyen mértékben hiányoznak, mert hiányoznak, ezt mindannyian nagyon jól tudjuk.

(21.20)

A költségvetés tervezéséhez képest hiányoznak, hisz a költségvetés bizonyos számok alapján lett megtervezve, és annak alapján a különböző adónemek kérdéskörét próbálta úgy beállítani a kormány annak idején, hogy az lesz a várható bevétel. Nagyon jól tudjuk, hogy ezek a kérdések akkor tisztázódnak, amikor a bevételek már befolynak, és annak alapján lehet látni, hogy teljesülnek-e azok a célok, amelyeket a kormány megfogalmaz.

Gúr Nándor képviselőtársam, lehet utána még tíz darab kétpercest nyugodtan nyomni. Én felolvasom önnek pontosan, hogy a bányajáradékkal kapcsolatban mit is tartalmaz a törvénymódosító javaslat: az általános bányajáradék-fizetési mértékét és a tőzsdei kőolajár-változáshoz kapcsolódó felár rendszerét. A bányatörvény kihirdetése óta a bányajáradék mértéke a kőolaj- és a földgázkitermelés értékének 12 százaléka. Ez a mérték módosul 16 százalékra. Egyéb bányászati tevékenység által kitermelt ásványi nyersanyag után fizetendő járadék mértéke nem változik. Akkor miről tetszett beszélni? (Dr. Józsa István: A szállításról.) A Brent-felár lényege, hogy a magasabb világpiaci árak mellett a termelő bevétele is magasabb, miközben a költségei nem növekednek, ezért indokolt, hogy a kitermelés nagyobb hasznából az állam is nagyobb mértékben részesedjen. Mit mondott annak idején Orbán Viktor miniszterelnök úr? Ha kell, a bankok és adott esetben a nagyvállalatok esetében lesz még egy olyan lépéslehetőség, hogy ha a költségvetési adóbevételekből vagy a bevételekből hiányzik forrás, akkor ezt valamilyen mértékben meg lehet teremteni.

A másik ilyen dolog, amit úgyszintén Gúr Nándor szerintem rettentően összekever, mert a távközlési adó a 2013. augusztus 1-jétől hatályos változtatások eredményeként a nem magánszemély előfizetőhöz vagy a szolgáltatóhoz tartozó hívószámra indított hívások, küldött üzenetek utáni adó mértéke megkezdett percenként 2-ről 3 forintra változik. (Gúr Nándor: Ez 50 százalékos emelés!) Én nem kiabáltam be, képviselőtársam, amikor ön beszélt. Tudja, ez intelligencia kérdése. Nem más, hanem intelligencia kérdése. És ugyanez vonatkozik Józsa képviselőtársamra is. (Dr. Józsa István: Mi intelligenciában felülmúljuk a Fideszt. Ez viszont ténykérdés.) Ezzel egyidejűleg szintén a nem magánszemély előfizetőkhöz tartozó hívószámok esetén a hívószámonkénti adómaximum havi 2500 forintról 5 ezer forintra emelkedik. Tehát a nem magánszemélyeké, képviselőtársaim. Azt hiszem, ez teljesen egyértelmű.

Mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy 2002 és 2010 között ez az ország hova jutott. Mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy 2004 óta ennek az országnak az önök áldásos tevékenysége következtében esélye sem volt arra, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól ki tudjon kerülni. Én ott voltam Brüsszelben, amikor a Bizottság ezt a döntést meghozta határozati javaslatában, még meleg volt a papír, és volt egy öröm az ember részére, hogy 2004 óta végre először megadatik ennek az országnak az az esély, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól ki tudjon kerülni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök annak idején hihetetlenül kevés áldozatot hoztak annak érdekében, hogy ez megtörténhessen. Hihetetlenül keveset. Lehet itt mondani bármit, lehet szépíteni dolgokat, meg lehet szidni a kormányt, kioktatni az államtitkár urat, de képviselőtársaim, önök közül is jó páran voltak államtitkárok, miniszterek. Már bocsánat, de akkor nem parancsra teljesítették a gombnyomást, Gúr Nándor úr? 2002 és 2010 között. (Gúr Nándor: Nem!) Nem? Mindig egységesen szavaztak. Mindig! De nem szeretném ezt elemezni, mert azt hiszem, ez az én részemről egy kicsit furcsán hangzik, de én nem találkoztam olyannal, hogy Gúr Nándor másképp szavazott volna, mint Gyurcsány Ferenc. (Dr. Bárándy Gergely: Pedig volt ilyen!) De ez az ő dolga. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.) Az ország bele is futott abba az adósságállományba, amely oda vezette, amiért nagyon sokat kell áldoznia azért, hogy ebből a hihetetlen helyzetből ki tudjon kerülni, és erre megvan az esély.

Bízom benne, hogy ez a lépéssorozat meghozza az eredményét. Mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy egy adó bizonyos mértékben terhet is jelent, de nem mindegy, hogyan alakul a teher megoszlása. Egyáltalán nem mindegy, hogy a terhek megoszlását hogyan pakoljuk a bankokra, a nagyvállalatokra, a multinacionális cégekre, vagy adott esetben a teljes egészét a lakosságra kellene terhelni. Az elmúlt időszakban nem ez történt, ezért is futottak nagyon sokan az Európai Unióhoz és próbálták meg Magyarországot kellemetlen helyzetbe hozni, de úgy néz ki, hogy Magyarország után egyre többen követik azokat a lépéseket, amelyeket Magyarország az elmúlt időszakban a maga részéről megtett. Idetartozik a rezsicsökkentés ténykérdése is. Nagyon jól tudjuk, hogy Bulgária, Lengyelország és még sok más ország próbálja követni a magyarországi lépéseket. Sőt mi több, maga Barroso is úgy nyilatkozott ezelőtt hat héttel, hogy az Európai Unión belül is felül kell vizsgálni az összes szolgáltatói díjat, mert ez fékezi ma már az Európai Unió elsődleges versenyképességét.

Képviselőtársaim, szeretném még egyszer kihangsúlyozni, hogy abban az esetben, ha a költségvetés bevételi és kiadási oldala nem változik, mint ahogy nem változott az első és másodiknál sem, nem változott a negyediknél sem, hisz akkor csak egy zárolás történt és a zárolás tényét fogadta el a parlament. Innentől fogva egészen biztos, hogy amikor kell és amikor szükséges, ahogy azt a törvény is előírja, a Költségvetési Tanács az álláspontját ki fogja alakítani. Egyébként a Költségvetési Tanácsnak elsődlegesen a költségvetési bevételi és kiadási változásokkal kapcsolatban kell az álláspontját kialakítania, ahogy azt az államtitkár úr korrektül elmondta.

Én azt kérem képviselőtársaimtól, fogadják el annak a tényét, hogy ezzel valóban stabilizálni lehet a költségvetésnek azt a szegmensét, amellyel Magyarország a 2,7 százalékos költségvetési hiányt egészen biztosan tudja tartani, és vele együtt a túlzottdeficit-eljárás alól minden további nélkül kikerülhet az ország, és nem járunk úgy, mint ahogy Ciprus járt, hogy amikor kiengedték a deficiteljárás alól, akkor utána rá fél évre újabb eljárást indítottak vele szemben. Ciprus ezt sajnos megélte.

Köszönöm a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu